Mutatjuk, hol a legjobb és hol a legrosszabb a lakáskínálat

A magyar lakásállomány állapota vegyes képet mutat: miközben az elmúlt években egyre több korszerű, energiahatékony, új építésű lakás jelent meg a piacon, az ingatlanok jelentős része továbbra is elöregedett. A Zenga.hu körképe az egyes lokációkat veszi végig.

2026. 02. 25. 10:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Zenga.hu kínálatában szereplő eladó ingatlanok közül a legjobb állapotú – felújított és újszerű – lakóingatlanok Budapesten és néhány nagyobb városunkban vannak átlag feletti arányban. A fővárosban a belső kerületekben a rövid távú lakáskiadás, valamint az utóbbi időben épült lakóparkok is hozzájárultak a jó állapotú lakások magasabb arányához.

lakás, 20251002 BudapestEladó, kiadó lakás.fotó: Ladóczki Balázs (LB)MW
A lakásállomány állaga függ a lokációtól, a környék felkapottsága pedig a térség gazdasági fejlettségétől. Fotó: Ladóczki Balázs

– Az elmúlt évek fejlesztései, a magasabb fizetőképes kereslet és az ipari beruházói aktivitás összefüggést mutat, így nagyobb arányban találunk korszerű, jó energetikai besorolású lakásokat például a nyugat-dunántúli régióban Győrben és környékén, de olyan egyetemvárosokban is, mint Szeged vagy Pécs. Szintén 

kedvezőbb képet mutatnak Somogy vármegye kistelepülései, ami a Balaton-parthoz kötődő beruházások miatt került az országos átlag fölé

– mondta Futó Péter, a Zenga.hu elemzési vezetője. 

Az, hogy milyen állapotban van az ingatlan, a vevőnek és az eladónak is fontos lehet, ugyanis komoly különbség van egy felújított, egy felújítandó és egy átlagos állapotú ingatlan eladási ára között. Az átlagos négyzetméterárakat tekintve ez azt jelenti, hogy az újszerű lakásokat februárban 62 százalékkal drágábban kínálták eladásra Budapesten, mint a felújítandókat – derül ki a Zenga.hu ingatlankereső oldal adatbázisából.

A legrosszabb állapotú ingatlanok ezzel szemben főként az észak- és kelet-magyarországi, gazdaságilag gyengébb térségekben koncentrálódnak,

ahol magas az elöregedett, alacsony komfortfokozatú családi házak aránya, sok ingatlan szigetelés és korszerű fűtési rendszer nélkül működik. A kisebb falvakban különösen jellemző az elmaradt karbantartás és a műszaki leromlás.

A magyar lakásállomány minősége tehát szoros összefüggést mutat a térségek gazdasági teljesítményével és a lakosság jövedelmi helyzetével. Ahol erősebb a helyi gazdaság, ott gyorsabb az ingatlanállomány megújulása is, ami a négyzetméterárakban is megmutatkozik. A legdrágább vármegyeszékhelyen, Debrecenben például 1,06 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár, amit Szeged 990 ezer és Győr 970 ezer forinttal követ. A legolcsóbb Salgótarjánban ez mindössze 320 ezer forint.

 

Budapest és a kistelepülések

Bár Budapesten az országos átlagnál jobb állapotú a lakásállomány, kerületenként itt is nagy különbségek vannak. A XIII. kerületben több mint húsz százalék, a XI. kerületben mintegy 15 százalék az újszerű lakások aránya a kínálatban, miután az utóbbi években mindkét kerületben rengeteg új lakás épült.  Ez is az oka annak, hogy ezek Budapest drágább kerületei közé tartoznak, előbbiben 1,79 millió, utóbbiban 1,86 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár. 

Felújítandó lakásoknál ugyanott 1,31 és 1,29 millió forintos átlag négyzetméterárakkal találkozhatunk, azonban mindkét kerületben alacsony a felújítandók aránya, akárcsak a belvárosi és a budai kerületekben. Csepelen, Soroksáron és más peremkerületekben viszont jóval gyakrabban találkozhatunk felújítandó ingatlannal. 

A vármegyeszékhelyek közül kiugróan magas az újszerűek aránya a már említett Győrben, de Szombathelyen is, míg a felújítandók legnagyobb arányban Szekszárdon, Salgótarjánban és Miskolcon fordulnak elő, az átlagos állapotúakkal kiegészítve pedig még Békéscsaba sorolható a korszerűtlenebb lakásállományú városok közé. Ez is megerősíti azt az összefüggést, hogy a gazdaságilag fejlettebb, magasabb jövedelmű térségekben korszerűbb állapotú a lakásállomány.

A vármegyék kistelepüléseit nézve, azaz a vármegyeszékhelyen kívüli településeken három térség említhető, ahol kimondottan jó állapotú az ingatlanállomány. Egyrészt a Budapest környéki települések, melyek többségében folyamatosan nő a népesség és épülnek új lakóingatlanok. Emellett a Balaton környéke, főleg Somogy és Veszprém vármegye, valamint az Észak-Dunántúlról Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék kisebb települései. Ezzel szemben Nógrád és Békés vármegye kisebb településein mintegy hatvan százalék a felújítandó vagy átlagos állapotú ingatlanok kínálaton belüli aránya, nem véletlen, hogy évek óta ez a két legolcsóbb vármegyénk.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.