Szijjártó Péter felháborító tényekre mutatott rá Ukrajna kapcsán

Ukrajna a háború négy éve alatt háromszor annyi uniós támogatást kapott, mint Magyarország a 2004-es csatlakozása óta – hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben. Szijjártó Péter szerint Brüsszel hosszú háborúra rendezkedik be, miközben Magyarország célja továbbra is kimaradni a konfliktusból és megőrizni a nemzeti szuverenitást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: AFP

Ukrajna a háború négy éve alatt több támogatást kapott az Európai Uniótól, mint Magyarország a 2004-es csatlakozás óta eltelt huszonkét év alatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Országgyűlés általános vitáján felszólalva aláhúzta, hogy Brüsszel gyakorlatilag minden létező pénzt egy megnyerhetetlen, reménytelen háború folytatására akar fordítani, mintegy feneketlen kútba dobálva az európai emberek pénzét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)

A háború kitörése óta 193 milliárd eurónyi támogatást nyújtott az Európai Unió Ukrajnának. Ez 73 ezer milliárd forint. Ez háromszorosa annak az összegnek, amit Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás óta kapott. Egy nem európai uniós tagországnak négy év alatt háromszor annyi pénzt adtak, mint egy huszonkét éve csatlakozott közép-európai országnak

 – mutatott rá.

Most pedig egy kilencvenmilliárd eurós hadikölcsön van napirenden. Ez 34 ezer milliárd forint. És micsoda szemenszedett hazugság! Azt állítják, hogy ez egy hitel, amit Ukrajna vissza fog fizetni. De kiket néznek hülyének? Mikor, miből, hogyan fizetne vissza Ukrajna akár egyetlen egy eurót is?  – tette fel a kérdést.

És tervezik már a következő hétéves költségvetést, 2028-tól 2034-ig. Ebben 360 milliárd eurót akarnak adni az ukránoknak. Ez 136 ezer milliárd forint. Két módon tudják ezt a 360 milliárd eurót odaadni: vagy hitelt vesznek fel a nemzetközi pénzpiacokról, majd a tagállamok beledöglenek, hogy ezt visszafizessék, az unokákat meg a dédunokákat is eladósítják, vagy a másik, elveszik azoktól a céloktól, mint a kohéziós források

 – tudatta.

Ez számunkra elfogadhatatlan. A külügyminiszteri tanács hétfői ülésén pedig világossá vált, hogy még ez is kevés. Ennél is tovább akarnak menni, és Ukrajna jóléti programjára 1500 milliárd eurót akarnak fordítani a következő tíz évben. Ez 475 ezer milliárd forintot jelentene – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter ezután sérelmezte, hogy a mostani brüsszeli vezetés a történelmi célokat félredobva az EU-t egy katonai szövetséggé akarja alakítani, amely a tagországai számára harci kötelezettségeket akar előírni. Leszögezte, hogy azért akarják folytatni a háborút, mert egy békemegállapodás rosszabb lenne Ukrajna és az EU számára, mint amilyen lett volna 2022 áprilisában, és akkor az állampolgárok jogosan tehetnék fel a kérdést, hogy miért is nem egyeztek meg évekkel ezelőtt jobb feltételek mellett?

„Ez olyan kérdés, amelyre nehéz a válasz. Talán nincs is. Ez egy olyan kérdés, amelynek a megválaszolása vagy meg nem válaszolása súlyos politikai, jogi és erkölcsi konzekvenciákkal jár, ezért nyilvánvalóan ezt a kérdést próbálják elkerülni mind az európai, mind az ukrán vezetők” – vélekedett.

És ez azért embertelen, mert nem érdekli őket, hogy a háború folytatása mennyi szenvedést és mennyi új halálesetet fog okozni. […] Brüsszel hosszú háborúra készül. A következő években Brüsszel egy háborús gazdaságpolitikát és egy háborús biztonságpolitikát épít

 – folytatta.

Kiemelte, hogy ennek három feltűnő eleme van: fel akarják venni Ukrajnát gyorsítópályán az EU-ba, amivel a háború is megérkezne a közösségbe, továbbá még több pénzt és katonákat is akarnak küldeni, még ha az európai gazdaság „bele is döglik”.

„A döntések megszülettek. Európában két nukleáris hatalom van. Mind a kettő írásban vállalta, hogy katonákat küld Ukrajnába. A legháborúpártibb európai parlamenti képviselőcsoport, az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber már európai uniós zászló alatt Ukrajnába küldendő katonákról vizionált. És hallhattuk a német kancellár nyilatkozatát a német repülőgépekről és a francia nukleáris rakétákról” – közölte.

Ezért tájékoztatása szerint olyan határozati javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, amely világosan kimondja azt, hogy „mindaddig, amíg szuverén nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig nemet mondunk Brüsszelnek ezekben a kérdésekben”.

Nemet mondunk arra, hogy Magyarországot bele akarják rángatni ebbe a háborúba. Nemet mondunk arra, hogy a magyar fiatalokat el akarják vinni az ukrán frontra. Nemet mondunk arra, hogy a magyar emberek pénzét el akarják vinni Ukrajna működtetésére, egy korrupt állam működtetésére, egy sok százezres hadsereg felfegyverzésére és működtetésére. És nemet mondunk arra is, hogy Ukrajnát be akarják hozni az Európai Unióba

 – sorolta.

„Magyarország nemzeti szuverén kormányának egyértelmű célja kimaradni a háborúból, megőrizni az ország békéjét és biztonságát, a magyar emberek pénzét a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások, a magyar városok, a magyar települések fejlesztésére fordítani, és világossá tenni, hogy Ukrajna nem lesz tagja az Európai Uniónak” – hangsúlyozta.

Utóbbi komoly veszélyekkel járna. Azon túl, hogy egy háborúban álló ország, ha csatlakozna az Európai Unióhoz, nyilvánvalóan hozná magával a háborút is, emellett Ukrajna jó eséllyel tenné tönkre az európai gazdaságot. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió rendkívül szűkös, gazdaságfejlesztésre szolgáló forrásait Ukrajnába kellene elküldeni. Az ukránok tagsága tönkretenné az európai és közöttük a magyar gazdákat is

 – figyelmeztetett.

A miniszter arra is kitért, hogy Ukrajna minden téren alkalmatlan az EU-s csatlakozásra, márpedig fontos fenntartani a felvételi folyamat érdemalapúságát.

Hogyan lehetne az Európai Unió tagja egy olyan ország, ahol két lábbal tapossák a nemzeti kisebbségi jogokat? Egy olyan ország, ahol 2015 óta folyamatosan szorítják vissza az anyanyelvhasználathoz fűződő jogokat a nemzeti kisebbségeknek. Egy olyan ország, ahol nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználathoz fűződő jogainak tekintetében jobb volt a helyzet a Szovjetunió alatt, mint most

 – fogalmazott.

„És hogyan lehetne európai uniós tag egy olyan ország, ahol nyílt embervadászat zajlik az utcákon, ahol a kényszersorozás szégyentelenül zajlik […] Ukrajnában a háború üzleti modellé vált. Az a helyzet, hogy az Európai Uniótól ők több pénzt kapnak, mint amit az ukrán gazdaság elő tudna állítani” – tette hozzá.

„Ezért arra kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy támogassák az ebben a témában benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, amely a következő hetek és hónapok brüsszeli küzdelmeiben fontos biztosítéka és támogatója lesz a kormány álláspontjának, hiszen Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia” – összegzett.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)