Több ponton is kifogásolható módon jártak el azok az állami cégek, amelyek közreműködtek abban, hogy 16 milliárd állami forintot a K&H Equities Rt.-nél részvényekbe fektessenek be – állapítható meg Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója tegnapi beszámolója után, amelyet a bankbotrányt vizsgáló bizottság ülésén mondott el. Az Országgyűlés ellenőrző szerve a közelmúltban hozta nyilvánosságra a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium működéséről szóló jelentését, amelyben külön foglalkoztak az ÁAK pénzbefektetési tevékenységével. A szervezet főigazgatója ezzel kapcsolatban leszögezte: a sztrádacég részvényvásárlásai egyértelműen célszerűtlenek voltak, azonban az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználásának szabályai nincsenek meg a magyar jogrendben, tehát nem volt törvénytelen az, hogy az ÁAK részvényeket vásárolt. Az ügylet kockázati tényezője – szemben az Orbán-kormány állampapír-vásárlási akcióival – azonban igen magas volt.
*
ihary ugyanakkor kijelentette: a tranzakciók során megsértették a számviteli törvényt – hiányoztak a letéti igazolások, a rendelkezésre álló bizonylatok valódisága aggályos –, amelynek büntetőjogi következményei lehetnek. A részvényvásárlást eredményességi szempontból nem vizsgálta az ÁSZ, emiatt egyébként 4,2 milliárd forintot már zároltak a hatóságok. Az ÁAK-nál emellett kifogásolható az is, hogy igen gyenge a cég belső ellenőrzési rendszere.
Emlékezetes: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. tavaly év végén bocsátotta – az ÁSZ vezetője szerint szakmailag teljesen indokolatlanul – az ÁAK rendelkezésére a 16 milliárd forintot. Az NA Rt. megváltoztatva az addigi gyakorlatot, előfinanszírozási szerződéssel utalta át az összeg nagyobb részét. Ezt Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója és az ÁAK elnöke is jóváhagyta azzal, hogy ez – Bihary szavai szerint – „az államadósság szempontjából indokolt”. Az érvelést a konkrét ügy szempontjából a számvevőszék főigazgatója nem tartotta logikusnak. Az ÁSZ jelentése azt is tartalmazza, ami a bizottsági ülésen is megerősítést nyert, hogy Bodnár mulasztott az ügylettel kapcsolatosan, hiszen „birtokában volt bizonyos információknak, amiket nem osztott meg az ÁAK igazgatóságával”.
A főigazgató általánosságban aggályosnak nevezte azt a folyamatot, hogy állami feladatok ellátása az államháztartáson kívülre kerül (autópálya-építéssel állami tulajdonban lévő rt.-t bíznak meg), így a zárt belső szabályozás helyett gyakorlatilag semmi sem korlátozza a közpénzekkel dolgozó vállalatok működését.
Az ÁAK gazdálkodása vizsgálatakor az is kiderült, hogy a cég gyakorlatilag félmilliárd forint hitelt nyújtott egy magánvállalkozásnak. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az értékpapír-vásárlásra köttetett szerződésben a K&H Equities Rt. közvetítőként vett részt. A brókercég volt felügyelőbizottsági tagja jogi szakértőként véleményezte a tranzakciót, azt minden tekintetben elfogadhatónak tartva – ajánlásait a sztrádacég fenntartás nélkül kezelte. Korábban beszámoltunk róla, hogy az ÁAK-tól származó pénz egy része a Pannonplast részvények vásárlásakor bukkant fel. Az autópálya céggel az Autó-Danubia Kft. kötött adásvételi szerződést, a kft. az Equities kiemelt ügyfele. A számvevőszék a K&H-ügy kapcsán két érintett önkormányzatnál is vizsgálódik, eredmény jövő év elejére várható.
A meghallgatást követő vitában Répássy Róbert (Fidesz) indítványozta: az ülésen elhangzottak alapján különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt a bizottság tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen. Határozati javaslatát a bizottság nem szavazta meg.
A következő napirendi pontban Tóth Károly (MSZP) azt javasolta, hogy Demeter Ervin mondjon le a bizottság vezetéséről, mert a titkosszolgálatokért felelős miniszterként nem tárta fel „a pénzügyi biztonságot veszélyeztető törekvéseket”. A testület eddigre azonban már határozatképtelenné vált, ugyanis az ellenzéki tagok távoztak az ülésről.
***
Tóth vitája Bácskaival?
Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár hazugságnak nevezte Bácskai Jánosnak, a maffiaellenes központ vezetőjének állítását, hogy az MSZP-s politikus kifejezetten a brókerbotrány politikai szereplőiről érdeklődött Kulcsár Attilától júniusi találkozójukkor. Emlékezetes: a bécsi kiadatási őrizetben lévő brókert a megbeszélés előtt már megfigyelte a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, éppen ezért érthetetlen, hogy miért nem az ügyben eljáró operatív tiszt vette fel a kapcsolatot Kulcsárral.
Tóthnak mindenesetre az a benyomása, hogy a dandártábornok „memóriáját irányítják, s ha ez így van, talán ki lehet találni, hogy ki az irányító”. Bácskai – akit hivatali visszaéléssel és államtitoksértéssel vádolnak – korábban azt mondta, hogy pontosan tudja, kik és miért akarták félreállítani, és sejteni engedte, hogy az ügy hátterében a közte és Tóth András közötti személyes ellentét áll. Úgy fogalmazott, ez arra vezethető vissza, hogy sokan nem örülnek a birtokában lévő információknak.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
