Jövő évtől kettős állampolgárság?

A vajdasági magyarok remélik, hogy már jövőre alanyi jogon megkaphatják a magyar állampolgárságot – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kasza József. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke bízik a december végi parlamenti választásban, amely szembehelyezkedhet a szélsőségekkel, azok előretörése ugyanis a középkorba züllesztheti vissza Szerbiát.

Nem a szerb parlamentnek, hanem az anyaországnak van joga dönteni a kettős állampolgárság kérdésében, így sorsdöntő jelentősége van, hogy a négy magyar parlamenti párt támogatja az erre vonatkozó elképzeléseket – fejtette ki Kasza József. A vajdasági magyarok azt remélik, hogy jövőre az anyaország eleget tesz kérésüknek, és áttelepülés nélkül, alanyi jogon megkaphatják a magyar állampolgárságot.
A VMSZ elnöke áttekintést adott a Milosevics-rezsim bukásától az idén december 28-án esedékes parlamenti választásokig vezető út buktatóiról. Elmondta, Milosevicsék megbuktatásával megszűnt az akkori ellenzéket összekovácsoló nagy cél, a pártok között megkezdődött a széthúzás, a törvények ugyanakkor nem adtak lehetőséget a gyors változásokra. Milosevics embereit nem lehetett kiűzni a fontos pozíciókból, egyes pártok ugyanakkor támogatásukért cserébe zsarolták a kormányt, mely végül maga kérte a parlament feloszlatását. Kasza József rámutatott, az új kabinet feladata a helyzet stabilizálása kell hogy legyen: új alkotmányt kell kieszközölnie, s meg kell változtatnia a választási rendszert. Utóbbi fő fogyatékosságának nevezte, hogy öt százalékban húzza meg a parlamenti bekerülés határát, a magyarság összlétszáma a lakossághoz viszonyítva ugyanakkor négy százalék. A határ elérése így tehát lehetetlen, éppen ezért csak a többi kisebbségi párttal együtt juttathatjuk helyhez jelöltjeinket – húzta alá a VMSZ elnöke. A széles, főként polgári irányzatú kisebbségi pártok körét felölelő Együtt a toleranciáért tömörülés Kasza József értékelése szerint reálisan 6–6,5 százalékos eredményre képes, amennyiben a lakosság legalább 50 százaléka az urnákhoz járul.
Kasza József bízik a demokratikusan gondolkodó lakosságban, amely szembehelyezkedhet az újból megerősödő szélsőjobboldali pártokkal. Az elnök úgy vélte, a szélsőségek erősödése háborús veszélyt is okozhatna, s a középkorba züllesztené vissza Szerbiát. A tájékoztatón részt vevő Várady Tibor nemzetközi jogász szerint a választásnak rendkívül nagy a tétje, mivel most merül fel először a „visszarendeződés réme”, amit az is mutat, hogy Milosevics és Seselj még mindig listavezetőként szerepel.

Húsz év börtön
Háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetéséért húszévi börtönbüntetésre ítélte a Hágai Nemzetközi Törvényszék tegnap Stanislav Galicot, a boszniai szerb hadsereg volt tábornokát. Galic ellen az 1992 és 1994 között Szarajevó ostroma alatt a polgári lakossággal szemben szándékosan elkövetett kegyetlen cselekményekkel kapcsolatban emeltek vádat. A bíróság többek között a Markele piacon történt, hatvan áldozatot követelő aknatámadás elrendelésében találta bűnösnek Galicot, továbbá abban, hogy számos más esetben adott parancsot orvlövészek és tüzérségi eszközök bevetésére védtelen és gyanútlan polgári személyek ellen. (MTI)