Meglehetősen piacképesnek ígérkező termékkel, biohallal jelentkezik jövőre a Hortobágyi Halgazdaság – tudtuk meg Puskás Nándor vezérigazgatótól. Az éves szinten mintegy kettőezer tonnányi halat termelő társaság 2004-ben ötszáz tonna biohalat kíván piacra dobni, s elsősorban a hipermarketekben, illetve bébiételgyártóknak értékesíteni. Az évek óta tartó pénzügyi válságból lassan kilábaló halgazdaság ambiciózus reményeit azonban némiképp lelohasztja, hogy drasztikusan – legalább tíz százalékkal – drágult az alapvető „termelőeszköz”, a víz költsége. Ez pedig komoly versenyhátrány, ugyanis sem az Európai Unió jelenlegi, sem a jövőre belépő tagországaiban nem fizetnek vízdíjat a haltermelő gazdaságok.
Soós János, az rt. igazgatóságának feje ennek kapcsán úgy nyilatkozott: szerencsés lenne bevezetni az ökológiai víz fogalmát Magyarországon, s különösen hasznos lenne ez a Hortobágyi Halgazdaság esetében, ahol nemcsak piaci termelés folyik, hanem természetvédelmi tevékenységet is végeznek. A Hortobágyi Halgazdaság ugyanis védett területen, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának fennhatósága alatt tevékenykedik, ahol a természetvédelem prioritást élvez. Ennek meg is van a gazdasági következménye, hiszen éves szinten jóval több mint százmillió forint értékű halat esznek meg a park védett madarai, a kormoránok és egyéb értékes vándormadarak. Ez, és a kilencvenes évek elejétől tetten érhető felelőtlen gazdálkodás, valamint az illegális lehalászások a kilencvenes évek végére odavezettek, hogy közel egymilliárd forintos adósságállományt halmozott fel a halgazdaság, éves szinten 200-250 millió forintos veszteséget produkálva egészen 2001 végéig. 2001-ben aztán, amikor a halgazdaság pénzügyi pozícióit az olcsó privatizáció reményében tudatosan lerontó rablóstratégiának véget vetett Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter, a kedvezőtlen folyamatok lelassultak, majd 2002-re pozitívba fordult a társaság gazdálkodása. Már tavaly is nyereséget produkáltak, idén pedig mintegy egymilliárd forintos forgalom mellett negyvenmillió forint adózás előtt nyereségre számítanak. Jövőre pedig 4-5 százalékos árbevétel-növekedést terveznek.
Ha viszont a haltermeléshez használt, illetve természetvédelmi funkciókat is betöltő víz díjának eltörlését, vagy legalább mérséklését célzó törekvései nem vezetnek eredményre, jövőre újra nehéz helyzetbe kerülhet a Hortobágyi Halgazdaság. A magyar piacon ugyanis megjelent egy igen erős versenytárs: Csehország. Ott az említett költség nem létezik, így máris olcsóbban tudják előállítani a Magyarországon is kedvelt édesvízi halfajtákat, és erősen jelen vannak a Hortobágyi Halgazdaság számára is fontos piacot jelentő hipermarketekben. Ez a piac egyébként a gazdaság évi kétezer tonnás lehalászásának negyven százalékát veszi fel. A mintegy 3200 négyzetméteres tóterületen megtermelt halmennyiség nyolcvan százaléka belföldön talál gazdára, húsz százaléka pedig export. Az alacsonyabb költséggel előállított cseh hal természetesen mindkét piacon erős konkurenciát jelent a hortobágyiaknak.
A jövőre piacra kerülő biohal – süllő, busa, harcsa és csuka – jó eséllyel erősítheti a társaság exportpozícióit, hiszen biohalat jelenleg Európában sehol nem halásznak le. A speciális technikát igénylő módszert a Hortobágyi Halgazdaság szakemberei dolgozták ki, és a ponty kivételével minden hal esetében sikerült olyan módon megoldani a halak tenyésztését, hogy a táplálékukba ne kerülhessen vegyszer – tájékoztatott Puskás Nándor. Különösen ígéretesnek mondható, hogy a cégnél bébiétel gyártók is jelentkeztek potenciális vevőként, ami azért jelentős, mert éppen a biohal előállításának nehézségei miatt erre a piacra eddig nem sikerült betörniük a haltermelőknek.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő