A fiatalkorú vádlottat az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, 14 éven aluli sérelmére elkövetett emberölésben találta bűnösnek, ugyanakkor felmentette a szemérem elleni erőszak és kifosztás vádja alól. A Fővárosi Ítélőtábla ennek megegyezően döntött, s csak kisebb kiegészítéseket tett az elsőfokú ítéletben. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosbításért és a felmentő részben a bűnösség megállapításáért, míg a védelem a tényállás részben téves megállapítása miatt enyhítésért fellebbezett első fokon.
A táblabíróság az ítélet indoklásában kifejtette: a cselekménykor, 2000. május 4-én a 14. évét alig betöltő Máté Viktória egy magatartás-zavaros gyermekeket nevelő alapítványi iskolában ismerkedett meg a 12 éves D. Mátéval és a 11 éves Kocsis Franciskával. A két barátnő kapcsolata egy idő után megromlott. Viktória a sérelmeit elmondta D. Máténak, s közölte: meg kellene erőszakolnia és ölnie Kocsis Franciskát. A három évvel ezelőtti tavaszon a XVIII. kerületi erdős területre csalta a két fiatal a gyermeket, ahol D. Máté megkötözte Kocsis Franciskát, fejére a szeménél kilyuggatott sapkát húzott, szájába zoknit tömött, majd megrúgta a kislányt, aki a földre zuhant.
Viktória ekkor rárontott, rugdosta, nadrágját letépte, s egy nuncsaku botját a hüvelyébe dugta, s felszólította barátját, hogy erőszakolja meg, mert „úgy kell meghalnia, mint egy kurvának”. A fiú úgy tett, mintha megerőszakolná az alélt kislányt, majd a nuncsakut a feje köré tekerte, és addig szorította, míg megfulladt. Az eszelős tombolás után D. Máté a kislány törött karján lévő gipszre írta: game over, azaz a játéknak vége.
A végül elrejtett holttestet két héttel később találták meg.
Hogyan manipulálnak a közvélemény-kutatásokkal?