Számos közgazdász gondolja úgy, hogy a jelenlegi, mindenkire egységesen érvényes kritériumrendszer kaloda, amely megfosztja az államháztartási hiányukat rugalmasan kezelni képes országokat ettől a lehetőségtől a gazdaság visszaesése esetén, azon országok miatt, amelyek csak nagy nehézségek árán képesek teljesíteni a deficitre vonatkozó kritériumot. Franciaország és Németország adósságállománya kevesebb mint kétharmada Olaszország és Belgium államadósságának, így az előbbi két ország képes arra, hogy a gazdaság lefelé tartó ciklusainak idején magasabb költségvetési hiányt is fenntartson.
Néhány közgazdász szerint a stabilitási paktum esetleges „személyre szabása”, vagyis egy olyan lehetőség bevezetése, amely egyes országok számára lazább kritériumokat engedne meg, kedvezően hathat az eurózóna gazdasági növekedésre. Az érintett országok esetében ugyanis megszűnne a költségvetési hiány rövid távú túllépése miatti büntetés lehetősége, ha az nem okoz hoszszabb távon gyors eladósodást. Mindez lenyomhatja a hosszú kamatokat, mert a teljes adósságállomány csökkentésére ösztönöz. A maastrichti szerződés szerint az eurózóna tagállamának költségvetési hiánya nem haladhatja meg az adott évben a nominális GDP három, az állam adósságállománya pedig a GDP hatvan százalékát. Az adósságra vonatkozó kritérium három csoportba osztja az eurózóna gazdaságait. A stabilitási paktummal kapcsolatos attitűd megváltozását jól szemlélteti egy belga közgazdászprofeszszor, Paul de Grauwe egyik, a Financial Timesban a minap megjelent véleménye. De Grauwe nem tartotta elfogadhatónak a stabilitási paktumot, mert mint fogalmazott: az olyan, mintha mindenkinek csak és kizárólag ugyanazt a gyógyszert kellene szednie, akár beteg az illető, akár nem. Néhány héttel ezelőtt a brit Centre for Economic Policy Research égisze alatt működő közgazdászok azt javasolták, hogy az EU állítson fel egy Stabilitási Tanácsnak nevezett intézményt, amelynek feladata az lenne, hogy az eurózóna tagországainak költségvetési helyzetét vizsgálja, különös tekintettel azok eladósodottsági helyzetére. A stabilitási paktum megváltoztatása mellett szólhatnak ugyan közgazdasági érvek, azonban a politikai realitás – jelenleg legalábbis – minden bizonnyal ellene szól. Kevés az esély ugyanis arra, hogy az EU vajúdás alatt lévő alkotmánytervezetében keserves kompromisszumokra kényszerülő országoknak nagy kedve lenne egy nem kevésbé kényes és valószínűleg heves vitákat kiváltó módosításhoz az eurózóna egyik legfontosabb alapjának számító stabilitási paktumban – írta az MTI–Eco.
Az eurózóna tagországainak GDP-arányos államadóssága az elméleti közgazdasági vitákon túl a tőkepiac szereplői érdeklődésének homlokterében is áll. Az eurózóna tagjainak kötvényei az el-elszaladó költségvetési hiányok miatt már az idén is komoly veszteségeket szenvedtek el, ám piaci elemzők várakozásai szerint jövőre akár lavinát is okozhat, ha a Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő ügynökség beváltja fenyegetését, és leminősíti az olasz államadósságot. Az S&P novemberben jelentette be szándékát, ha az ország nem tesz lépéseket költségvetési helyzetének kiegyensúlyozására.
Az eurózóna 1999-es megalakulása óta nem volt még arra példa, hogy egy tagország államadósságát leminősítse valamelyik nagy hitelminősítő ügynökség. Egy ilyen lépésnek messzemenő következményei lennének, elemzők szerint leminősítési lavinát indíthatna el. „Ha az olasz adósságot leminősítik, akkor ennek hatása átterjedhet a görög vagy a portugál adósságra” – mondta a Reutersnek Alessandro Tentori, a BNP Paribas Bank kötvénybefektetésekkel foglalkozó stratégája, hozzátéve, hogy ez természetesen az adott országok kötvényhozamainak jelentős emelkedését vonná maga után.
Az olasz államadósság jelenleg a GDP 106 százalékára tehető (ez a legmagasabb az eurózónában), de meghaladja a száz százalékot a görög és a belga adósság is. A középmezőnybe tartozik – hatvan százalék körüli rátával – Ausztria, Franciaország, Németország, Portugália és Hollandia. A küszöb alatti hiánnyal rendelkező országok csoportjába pedig Spanyolország, Írország, Finnország és Luxemburg tartozik.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
