Tragikusan megkésett, és szűk körű a roma holokauszt-kárpótlás, ráadásul teljes homály fedi, hogy az elmúlt években mi történt ezen a téren – mondta el lapunk kérdésére Varga József, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke:
– Az elmúlt 58 év alatt senkinek sem jutott eszébe, hogy a náci diktatúra idején nemcsak a zsidókat, hanem a cigányságot is súlyos atrocitások érték – számomra ez a legmegdöbbentőbb az egészben. Kárpótlásuk gondolata fel sem vetődött, s hogy valami 2001 táján mégis elkezdődött, tulajdonképpen egy New York-i bíróságnak köszönhető: a romák ügye a svájciak és a zsidó szervezetek közötti jogvita folyományaként került elő. Ráadásul – az eddigi tapasztalatok alapján – a lebonyolításból kihagyják a hazai legitim roma szervezeteket, ami szintén aggályokra ad okot – véli Varga József. Mint mondta, a roma kárpótlási ügyeket borító homály eloszlatására kezdeményezték egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is keresi a választ a felgyülemlett kérdésekre. Többek között arra, hogy milyen kárpótlási akciókra került sor, egyáltalán voltak-e ilyenek, ha igen, milyen szervezet és milyen alapon működött közre bennük…
A Magyar Nemzet megírta: vannak olyan jelek, hogy e kései kárpótlásnak is akadnak vámszedői, akik seftelnek az idős cigányok adataival, és kiforgatják a jogosultakat az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított pénzükből.
Tápiószecsőn már csalás gyanújával nyomoz egy ilyen ügyben a rendőrség. Varga József ennek kapcsán kifejtette: sajnálatos tény, de a magyarországi cigányságról olyan kép kezd kialakulni, hogy minden számukra elkülönített pénz – akár a magyar állam által folyósított összegek, akár a holokauszt-kárpótlás – a „megélhetési etnobiznisz” művelőinek zsebébe vándorol. És ez az egész közösség számára ártalmas.
– Ha a rendőrségi nyomozás során bebizonyosodik, hogy valóban megtörtént mindaz, amit a lapban olvashattunk, az azt jelenti, már a holokausztpénzekbe is bele tudnak „nyúlni” ezek a bizniszfigurák. Én nem hiszem, hogy ez országos szintű, szervezett visszaélés-sorozat lenne, de nem lepődnék meg azon sem, ha végül ez derülne ki. Minden roma pénzalap körül felbukkannak az erre már szakosodott, az etnobizniszben érdekelt „pályázatírók”, és egyéb „felkészült emberek” – akik általában nem is romák. Ha már ebbe az ügybe is sikeresen bele tudtak volna keveredni, az több mint sajnálatos. Gyalázatos dolog mások szenvedéséből, halálából sápot húzni – vélekedett az elnök. Hozzátette azt is: a tápiószecsői eset kivizsgálása a hatóság dolga, a parlamenti bizottság csak akkor foglalkozik vele, ha a nyomozás olyan eredményt hoz, ami ezt indokolja. Ám az osztrák kárpótlás kapcsán biztosan terítékre kerül: ki és miért döntött úgy, hogy a törvény végrehajtója a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány legyen, s a kárpótlásba bevonták-e – és ha igen, milyen szinten – a hazai legitim cigány szervezeteket.
– Az elmúlt 12 évben a cigányság óriási önszerveződésen ment keresztül, ennek köszönhetően a legitim szervezetei megerősödtek. Ezek közreműködése nélkül sem kormányprogramot, sem holokauszt-kárpótlást nem lehet végrehajtani, eleve bukásra van ítélve. Ha a magyar közélet és a politikusok ezt tudomásul veszik, jobban fel lehet lépni a visszaélések ellen. De szükség van az erős kontrollra is, mert anélkül még a jó szándék is ellenkező irányba fordulhat, és nem csak a roma szervezetek esetében – szögezte le az elnök.
Mint elmondta, a roma holokauszt-kárpótlási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság három fő kérdéskörben kíván tájékozódni.
– Választ keresünk arra, miért ilyen későn tudatosodott, hogy Magyarországon nem csak zsidó holokauszt történt, s az elmúlt évtizedekben egyáltalán volt-e valamiféle, cigányokat érintő kárpótlás – mert ezt sem tudjuk –, s ha igen, annak mi lett a sorsa. Ha a második világháború alatt a cigányok a zsidókhoz hasonlóan a holokauszt áldozatai voltak, és ez bizonyított tény, akkor ugyanolyan kárpótlásban kellett volna részesíteni őket, mint a többi atrocitást elszenvedő csoportot: ugyanabban az időben, nagyságrendben. Ez tudomásunk szerint nem történt meg, vagy ha igen, a legitim szervezeteket kihagyták a lebonyolításból. A második nagy kérdés az, hogy a német, az osztrák és a svájci állami kárpótlás egyáltalán miről szól: egyéni vagy kollektív kárpótlás-e? Mint ismert, a zsidóság esetében mind személyi, mind kollektív kárpótlásra sor került, mind a magyar állam, mind más országok részvételével. Azt tudni kell, hogy az egykori roma túlélők közül valószínűleg igen kevesen vannak életben. Nem beszélve arról, hogy a kárpótlást területileg is igen leszűkítették, hiszen nemcsak nyugatra, hanem keletre is hurcoltak el embereket. Voltak táborok többek között Lengyelországban és Ukrajnában is. Akik ott szenvedtek, kimaradnak a kárpótlásból? A bizottság munkája alkalmat ad arra is, hogy az egész folyamatot áttekintsük, újragondoljuk nemzetközi szinten is, természetesen bevonva a magyar államot – szögezte le Varga József.
Az elnök elmondta: a bizottság megvizsgálja azt is, miért csak osztrák, német és svájci alap létezik a roma holokauszt áldozatainak kárpótlására, és mi alapján jelölték ki a pénzt elosztó szervezeteket. Vizsgálni fogják, hogy miért a nemzetközi migrációs szervezetet bízták meg a lebonyolítással – ez egy közjogi kérdés – tette hozzá. Varga József rámutatott, például a német törvényben kimondottan az szerepel: be kell vonni a cigányság legitim szervezeteit a folyamatba.
– Ez egy alaposan megkésett, szűk körű kárpótlás, és a bizottságban azt is vizsgáljuk majd, milyen lehetőség van egy igazságosabb megoldásra. Felmerül az a kérdés is, hogy létrehozható-e egy roma kárpótlási közalapítvány, amelyben a magyar állam és az érintett többi állam megfelelő összeggel venne részt, és az egész holokauszt-kárpótlást új alapokra helyezve ismét meg lehetne hirdetni. Ha mind a magyar állam, mind az érintett többi állam tisztességesen le akarja zárni ezt a szomorú fejezetet, meg kell próbálni nem csak a személyes, de a kollektív kárpótlás eszközeit is megteremteni. Én bízom benne, hogy a magyar állam nyitott erre, és a cigány szervezetekkel összefogva, diplomáciai úton meggyőzhetők a népirtásban részt vevő államok is. A bizottságnak nem az a célja, hogy a már folyamatban lévő ügyeket leállítsa, hanem az, hogy az igazságos kárpótlást elérhetővé tegye – szögezte le Varga József.
Mint mondta: vita ma már nincs arról, hogy ez a gyalázat megtörtént-e a cigányokkal. A tudósok azonban nem egységesek az áldozatok számának tekintetében. Van, aki ötezer elhurcoltról beszél, van, aki ötvenezerre becsüli az áldozatok számát. Véleménye szerint mindenképpen több tízezer ártatlan szenvedőről lehet beszélni. Méltó elégtételük érdekében az államnak, a politikusoknak is lépniük kell, és ami a legfontosabb: a folyamatból a jövőben nem lehet kihagyni a legitim cigány szervezeteket. A bizottság megalakítását egységesen támogatta mind a jobb-, mind a baloldal. Ez mindenesetre biztató jel…
origo.hu
Az ember, aki megmentette Jeszenszky Géza életét
