Mi van a cukrászdán túl?

Hogy jövő év május elsejétől bármikor vígan nyithatunk cukrászdát Bécsben, már jó ideje tudjuk. Mi van viszont akkor, ha forgatókönyv-íráshoz kívánnánk az EU-tól támogatást szerezni, vagy egy kisrégió művészeinek bevonásával rendeznénk népzenei seregszemlét?
Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pesti Vigadó kamaratermében a minap megrendezett Új forráslehetőségek a kultúrában című konferencia. A Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány által életre hívott szimpózium a várakozásokat felülmúlva indult, ugyanis az előzetes programban közöltekkel ellentétben az első előadó nem Baja Ferenc volt – elvégre valljuk be, Baja úrnak közéleti szerepe tükrében nagyjából annyi köze lehet a kultúrához, mint Klebelsberg Kunónak a zsurki vodkához.
Így helyette elsőként Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője ragadta magához a mikrofont, aki a Nemzeti Civil Alap működéséről számolt be, amely a jövőben a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásaiból fedezi majd a társadalmi szervezetek és magánalapítványok működését. A következő felszólaló, Halm Tamás, a MeH Nemzeti Fejlesztési Hivatalának elnökhelyettese előadásának nyitányaként azt kezdte bizonygatni, hogy az unió „nem egy rossz alakulat”, és a belépéssel eddig „mindenki jól járt, senki sem bánta meg azt”. Bár e kijelentés igazságtartalmához az osztrákoknak és a svédeknek bizonyára lett volna némi hozzászólnivalójuk, ők nem képviseltették magukat a konferencián, így Halm elnökhelyettes zavartalanul folytathatta mondandóját azzal, hogy az unió támogatja a tagállamok kulturális identitásának megőrzését, azonban „senkinek sem azért ad pénzt, mert szegény”. Mint elhangzott, az unió elosztási rendszere igen szigorú kritériumok szerint működik, ugyanis az EU-nak igen fontos az, nehogy „rossz célokra” használják a nekik megítélt összegeket a tagországok. Az unió 25,5 millió forint körül állapítja meg a megpályázható támogatás alsó öszszeghatárát – elvégre, mint hallhattuk, „a sas nem kapkod legyek után”. Később Bozzay Andrásné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium idegenforgalomért felelős államtitkárságának főosztályvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt években egyre nő a turisták „kultúraérzékenysége”, ezért mind több szerepet kell szánni a kulturális turizmusnak, amelynek hagyományőrző, valamint az oktatást segítő szerepe sem jelentéktelen.
Hiller István kulturális miniszter előadásában elmondta: ő olyan Európai Unióhoz szeretne csatlakozni, amelyhez Magyarország nem csupán alkalmazkodni tud, de alakítani is képes azt a közép-európai kreativitással és újítókészséggel, amelynek gyakran még manapság sem vagyunk tudatában. Hiller szerint „aktív, kezdeményező és ambiciózus kultúrpolitikára” van szükség, valamint arra, hogy Magyarország a külhonból érkező kulturális javakat befogadni és sajátjait megmutatni is mindig kész legyen. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kulturális tárca költségvetése jövőre példátlan arányban, közel negyedével növekszik majd, és nemsokára megkezdi érdemi működését a stratégiai tanács is, amelynek feladata az egy ciklusokon átívelő kulturális stratégia kialakítása lesz.
Hiller után Luis Filipe Carrilho de Castro Mendesre, Portugália budapesti nagykövete szólalt fel, aki a közönség tagjainak nem kis felhördülésére azzal kezdte mondandóját, hogy a térképhez lépve felvilágosította az egybegyűlteket arról, a földkerekség mely pontján is helyezkedik el Portugália, majd országának az unió által támogatott kulturális projektumairól számolt be. Az előadás után Zelnik József lépett a mikrofonhoz, és megköszönte Portugáliának, hogy a második világháborút követően befogadta Horthy Miklós főkormányzót. A kijelentés nem aratott osztatlan sikert, ugyanis amikor Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) elnöke arról szólt, hogy az intézmény a jövőben aktuális programok támogatására külön ad hoc kollégiumokat hoz létre, és jövőre ez a program éppen a holokauszt hatvanadik évfordulójáról való megemlékezés lesz, úgy fogalmazott: „a holokauszt magyar ügy, és ebben az imént emlegetett főkormányzónak sem kicsi a felelőssége”. Harsányi előadásából aztán az is kiderült: három hónapon belül teljesen felülvizsgálják az NKA szerkezetét, valamint a könyvkiadás támogatásában is jelentős változások várhatók, hiszen a támogatás elbírálási rendszere – Harsányi szerint – jelenleg átláthatatlan. Elhangzott még, hogy rövidesen lejár a kurátorok harminc százalékának mandátuma, ami üdvös dolog, elvégre „úriemberekkel lehet úri politikát csinálni”.
Végezetül Zongor Attila, a KultúrPont Iroda vezetője vázolta a csatlakozás által megnyíló lehetőségeket, kiemelve, hogy az unió kulturális programokat akkor támogat, ha azok legalább három ország összefogásával jönnek létre. A tanácskozás végül „Európai borkóstolóval” zárult a Magyar Borakadémia rendezésében, Módos Péter elnök és Zelnik József alelnök vezényletével – mint Zelnik tréfásan megjegyezte: már csak azért is, hogy a résztvevők derűsebben nézhessenek a jövőbe.