Összesen 50 olyan állambiztonsági irat maradt a 44 755 tételszámon nyilvántartott, 1944– 1970 közötti időszakból származó dokumentumból, amelynek nyilvánosságát illetően nem jutottak közös nevezőre a titkosszolgála-tok és az iratátadást felügyelő bizottság, így ezekről Kiss Péter kancelláriaminiszter mondja majd ki az utolsó szót – nyilatkozta Sipos Levente, a bizottság egyik tagja az MTI-nek. A történész beszámolója szerint a szolgálatok munkája nyomán több kocsi rakomány, csaknem 400 folyóméternyi irat érkezett a nemzetbiztonsági szolgálatoktól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába nyáron.
A csaknem nyolcezer, a szolgálatok által titkosnak minősített tétel közül a bizottság tevékenysége révén eddig több mint 280 került át a levéltárba, és vált kutathatóvá – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági iratoknak van olyan „szupertitkos” köre, amelyet még a bizottság tagjai sem tekinthettek meg. Ezekről jegyzéket sem kaptak, tehát még azt sem tudják, hogy milyen mennyiségű iratról van szó. A történész hozzátette: ezeket a Legfelsőbb Bíróság egyetlen, erre a feladatra kijelölt bírája vizsgálja át abból a szempontból, hogy indokolt-e titkos minősítésük fenntartása, avagy mégis átkerülhetnek az állambiztonsági levéltárba.
Sipos Levente arról is szólt: a most zajló iratátadásnak nincs jogi következménye abban a formában, ahogy a III/III-as csoportfőnökséggel kapcsolatos érintettség esetén volt, mivel itt a kémelhárítás és hírszerzés aktáit vizsgálják.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
