„Az államokban a fényűzés és a túlságosan csiszolt modor biztos jósjele a hanyatlásnak, mert az egyének mind a maguk érdekeit hajhásszák, és elfordulnak a közjótól.”
(La Rochefoucauld)
„A fényűzés meggazdagítja a nagy államokat, de romlásba taszítja a kicsiket.”
(Voltaire)
Az önök számára pedig Söjtör az ebédet jelenti, ez önöket minősíti – dobta oda a kesztyűt a parlamenti patkó nemzeti oldalának Szekeres Imre. A szocialista államtitkár Rogán Antal fideszes honatyának a söjtöri lakoma költségeit firtató felszólalására válaszolt. Imígyen: „Az önök gyengeségének a jele (…), hogy nincs elképzelésük arról, hogy milyen gazdaságpolitikára (…), hogy milyen konkrét cselekedetekre van szüksége az országnak. Nagyjából addig terjed a horizontjuk, hogy egy ebéd menüjéről, áráról és az ahhoz fűzött kommentárokról beszéljenek az Országgyűlésben.”
Tágítsuk hát a nemzeti oldal horizontját Szekeres államtitkár kedve szerint. Lássuk, miféle gazdaságpolitikával lehet ebben az országban Szekeres államtitkárék szeme láttára, sőt sokszor elvtársaik segítségével milliárdos közpénzeket elvarázsolni. Mutassuk meg, miféle konkrét trükkökkel kápráztat el minket a söjtöri menü két fogása között szocialista szellemi elitünk hálózata.
Egyetértünk Szekeres Imrével. Valóban nem az a fogas kérdés: milyen angolnát tálaltak fel Söjtörön Medgyessy Péternek egymondatos ünnepi beszéde után. Még ha fényűző és drága is volt a Rózsadombról leszállított menü, sokkal érdekesebb az, hogy a közbeszerzéssel kiválasztott Mágnáskert étterem hátterében egy rég nem látott, a szocialistákra nézve igen kínos szereplőre bukkantunk. Konyhanyelven szólva: egy körözöttre.
A Mágnáskert étterem tulajdonosa a V.H.V. Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek nevében az első „V” dr. Vas György, a „H” Hargitai György, a második „V” Varga Ferenc cégalapító magánszemélyeket jelöli. (Az sem kizárt, hogy a második „V” betű ma már inkább Vas György fiát, Vas Zoltánt jelzi.)
Közülük a legnagyobb figyelem Hargitai Györgynek jár, frissítsük fel hozzá fűződő emlékeinket az elmúlt évtized sajtóhíreinek segítségével.
Közismert, az eddig kirobbant bankbotrányok toplistáján a Postabank-botrány után az előkelő második helyet a jegybanknak több mint százmilliárd forint veszteséget termelő CW Bank, a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánycége foglalja el.
A CW Banknak pedig a legnagyobb veszteséget éppen a Hargitai György nevével fémjelzett Waltham csoport okozta. Hargitai a 90-es években becslések szerint összesen 800 millió schillinggel károsította meg a CW Bankot. Hasonló nagyságrendű összegre becsülik a magyar és orosz vállalkozókkal szembeni adósságát is.
A Münchenben bejegyzett Waltham nevű cég eredetileg a Videoton leányvállalata volt, amelyet a Videoton felszámolása után Hargitai György, a fehérvári anyavállalat külkereskedelmi cégének, a Vidimpex Kft.-nek az ügyvezetője szerzett meg társaival.
Hargitai egyik alapítója volt a Közép-európai Fejlesztési Társaságnak, az Antall-kormány idején is gyümölcsöző, magas szintű politikai kapcsolatait bizonyítja az a tény, hogy Hargitai számos alkalommal a kormány Béla király úti vendégházában tarthatta meg előkelő, magas rangú és befolyásos vendégeinek a fogadásokat. (Magyar Nemzet, 2000. április 21. Huth Gergely: Guruló schillingek nyomában – A kaliforniai kalandor nyolcszázmilliója.)
Hargitai annak idején befolyásos üzletember volt, főleg az orosz piacon. Információink szerint 1993-ig magyar vállalkozók a volt Szovjetunió területén Hargitai megkerülésével nehezen foghattak vállalkozásba. Hargitait ekkor még a CW Banknál is kedvelték, hiszen mint egy volt bankvezetőtől megtudtuk: igaz, hogy sok hitelt vitt ki a bankból, de kapcsolatai révén képes volt fizetésre bírni a CW Bank jó néhány orosz adósát.
Hargitai kitűnő moszkvai kapcsolatainak köszönhette, hogy egy magyar üzlettársával közösen elsőként léphetett be az orosz szerencsejáték-piacra az óriási hasznot hajtó kaparós sorsjeggyel. Egy zseniális ötlettel az adómentesség érdekében bevonták a terjesztésbe az Afgán Veterán Szövetséget is.
A kiváló orosz kapcsolatokra – Hargitai befolyásos orosz családból származó feleségének összeköttetései mellett – magyarázatul szolgál, hogy a Waltham GmbH a pártállami időkben a Videoton termékeit exportálta nyugati piacokra, ahonnan túlnyomórészt COCOM-listás (az ellenséges keleti blokkba szállítani tiltott) korszerű elektronikai és számítástechnikai termékeket szállított vissza. A jó orosz kapcsolatokra és a kiváló helyi jogismeretre magyarázat az is, hogy a Videoton külkereskedelemmel foglalkozó leánycégének, a Vidimpexnek a moszkvai irodáját egy időben éppen Hargitai vezette. Földvári Zsuzsa, a HVG munkatársa, aki riportkötetben tárta fel a CW Bank ügyének hátterét, 2000. november végén a 168 Óra című hetilapnak adott interjújában megjegyezte: „Hargitai (…) a Videoton képviselőjeként Németországból Magyarország érintésével COCOM-listás számítógép-alkatrészeket szállított a Szovjetuniónak.” Majd hozzáfűzte: „Nemigen kétséges, hogy KGB-összeköttetésekkel” – bármit is jelentsen ez. Az azonban biztos, hogy a pártállami időkben a külkereskedelmi cégek magas beosztású vezetői a magyar titkosszolgálatokkal való együttműködésre szinte kivétel nélkül kötelezve voltak.
A Szovjetunió területére irányuló jelentős forgalmú COCOM-listás ügyleteket általában a jegybank bécsi leánybankja, a CW AG finanszírozta. A Videoton 1992-es privatizációja idején Hargitaiék tulajdonába került a vállalat németországi leánycége, a Waltham GmbH. A Waltham új vezetése a cég átalakítása után fiókcégeket alapított Budapesten, Moszkvában, Bécsben és Münchenben, illetve a Waltham GmbH székhelyét Münchenből egy adóparadicsomba, Ciprusra vitte. A cégcsoport továbbra is elektronikát szállított nagy szorgalommal az orosz piacra – amit a CW AG rendületlenül továbbfinanszírozott. Hargitaiék lelkesedése annak ellenére megingathatatlan volt, hogy az orosz partner rendre elfelejtett fizetni az áruért.
Sajtóhírek szerint a CW Bank vezetése erre csak 1995-ben ébredt rá, amikor egy belső revízió során kiderült: a Waltham csoporttal szembeni kétes követelések már kritikus méretet öltöttek. Az osztrák pénzügyi törvények miatt a Hargitai-féle kétes kintlévőségek biztosítása végett a CW Banknak már 1995-ben hétszázmillió schilling céltartalékot kellett képeznie. Nem is volt ehhez elegendő forrása a bécsi leánybanknak, ezért az MNB-nek kellett a zsebébe nyúlnia, és állnia a cechet a bécsi leánybank törvényes működése érdekében. A CW Bank vezetése ennek ellenére érthetetlen módon továbbra is gavallér módjára járt el a kockázatos adóssal szemben: csupán személyes garanciát kért Hargitaitól, aki a követelések fejében fel is ajánlotta teljes magánvagyonát. Igaz, a hiteltartozás mögé felajánlott magánvagyon-fedezetről utóbb kiderült: nem sokat ér, hiszen főleg olyan off-shore cégek tulajdonjogából áll, amelyek „vagyona” legalábbis kétes értékű, főleg adósságból áll.
1996-ra Hargitaiéknak már a hideg orosz földön is forró lett a talaj a lábuk alatt, egyre több adósságot halmoztak fel orosz vállalkozókkal szemben is. Így azután Hargitai és orosz származású felesége úgy döntött: szerencsét próbálnak Amerikában. A szó legszorosabb értelmében szerencsét. Míg orosz földön – mint azt korábban említettük – „afganisztáni veteránok” voltak Hargitaiék üzlettársai a szerencseiparban, Amerikában az indiánokra alapozták a vállalkozást. Az afganisztáni harcosok adókedvezményt, a morongo indiánok magát az engedélyt jelentették a szerencseüzlethez.
De ne szaladjunk előre.
Térjünk vissza kicsit részletesebben a Waltham cégcsoport által a jegybank bécsi leánycégének okozott 800 millió schillingnyi kárra. A veszteségben jelentős tételként szerepelt az a bulgáriai befektetés, amelyet egy Ognan Bozarov nevű bolgár üzletemberrel hozott össze Hargitai György, természetesen ugyancsak CW Bank-hitelből. A bolgár kapcsolatot – sajtóhírek szerint – Apró Piroskának, a Videoton vállalat egykori kereskedelmi igazgatójának, és egy időben Szófiába kiküldött kereskedelmi diplomatának köszönhette a Waltham. Sőt, Hargitai 1992-ig Apró Piroskával együtt a Videoton igazgatósági tagja is volt. A bolgár Bozarov lapértesülések szerint napi kapcsolatban állt Peter Dobrevvel, az elektronikával külkereskedő bolgár mamutcég vezetőjével. Ugye ismerős a név? Igen ő az, Peter Dobrev, akinek a feleségében Apró Piroskát tiszteli, és halmozza el állami vezető állásokkal a mindenkori kormányfő, ha éppen a szocialisták kerülnek hatalomra. A Dobrev–Apró házaspár lánya, Dobrev Klára a választások idején Medgyessy Péter miniszterelnök legszűkebb stábjának tagja volt, jelenleg a százmilliárd forint nagyságrendű EU-támogatásokról döntő állami hivatalunk elnökhelyettese. Dobrev Klára férje a vagyonszerzési ügyekben az ellenzék által sportszerűtlennek ítélt Gyurcsány Ferenc jelenlegi sportminiszter.
Hargitai György az Apró családdal ápolt szoros barátságához adalék, hogy az üzletember által képviselt ciprusi Interflag Trading and Investment Ltd. 1991 áprilisában részt vett annak az S-Komplex Biztonságvédelmi Rt.-nek a megalapításában, amelyben résztulajdonos volt Apró Piroska apja, Apró Antal egykori miniszterelnök-helyettes és parlamenti elnök (HVG, 1996. március 9.).
Sajnálatos módon Hargitaiék bulgáriai befektetése is befuccsolt, ezek után azonban figyelemre méltó módon 1995-ben a Waltham GmbH kétmillió dollárnyi CW Bank-hitelt vállalt át a Bozarov-cégcsoporttól. Természetesen csak miután a Waltham már bejelentette fizetésképtelenségét a CW Banknak, és Hargitai magánvagyonát, vagyis mit sem érő adós off-shore cégeinek tulajdonjogát engedte át a banknak. Magyarán: trükkös módon mentesítették Bozarovot a követelésbehajtás kényelmetlensége alól.
A CW Bank vezetése – a korabeli sajtóhírek szerint – 1998 szeptemberében a csaknem 800 millió schilling tartozással összefüggésben büntetőfeljelentést tett Ausztriában Hargitai ellen. A bécsi rendőrség el is rendelte a nyomozást, ám az ügyészség végül bizonyítékok hiányában kénytelen volt lezárni az ügyet. Mint említettük, Hargitaiék ekkor már Amerikában, ott is a melegebb éghajlaton, Kaliforniában múlatták az időt. Igaz, a hírek szerint Hargitait egy rövid időre Miamiban letartóztatták, információink szerint adócsalásért feltételes szabadságvesztésre is ítélték. De – egyébként érthető módon – még így is biztonságosabbnak érezhették az indiánok földjét, mint a CW Bank hiányzó milliárdjai miatt kissé feszült hangulatú polgári kormányzat által vezetett Magyarországot.
Ezt követően legközelebb 2000 őszén hallhattunk ismét Hargitai Györgyről. A Magyar Nemzet riportere, Huth Gergely cikksorozatban számolt be a CW Bank veszteségeiről Guruló schillingek címmel. A sorozat egyik cikke a Hargitai György által gründolt nevadai indiánkaszinók történetéről számolt be részletesen egy figyelemre méltó amerikai per kapcsán (Magyar Nemzet, 2000. október 25. Huth Gergely: Dollármilliókra perlik Surányit). Az írás szerint 1999 szeptemberében Igor Ignatov orosz üzletember képviseletében a svájci Urs Hensel – Hargitai korábbi üzlettársa – százmillió dolláros büntetésre és húszmillió dolláros kártérítés megfizetésére perelte be a CW Bankot, a Magyar Nemzeti Bankot és Surányi Györgyöt, a jegybank elnökét.
Kiderült, hogy a per hátterében a Waltham és a morongo indián törzs által 1992-ben létrehozott nevadai Great Western Casinos (GWC) áll, amely indiánok lakta területen működtetett kaszinókat. A GWC az első években dollármilliókat fektetett be – a Walthamon keresztül megszerzett CW bankos hitelekből – a San Francisco közeli, Palm Springs és a Colorado sivatag környéki indiánkaszinókba. A befektetés fejében a GWC-t a bevételek 30 százaléka illette meg, 1994-ben már több tíz millió dolláros jövedelmet könyvelhettek el Hargitaiék a játéktermeknek köszönhetően.
Az üzlettárs indián törzs később jogvitára hivatkozva kivitte a kaszinókat a GWC-ből, és megkezdődött a több évig tartó jogi huzavona előbb az indiánok és a Waltham, majd amikor a Waltham csődbe ment, és a CW Bank rátette a kezét a cég vagyonára, a Waltham és a GWC vezetése, valamint a pénze után futó CW Bank között. 1999-ben a CW Bank eladta az indiánkaszinók miatt immár Kaliforniában is elhíresült Waltham GmbH-t, és már-már azt hitte, megszabadult a Hargitai-ügyektől. Ekkor ütött be a kaszinóbotrány a napvilágra jutott kártérítési per formájában, amelybe méltánytalan módon belerángatták a magyar jegybank elnökét is.
Most, hogy már sikerült valamelyest képet adnunk erről a színes egyéniségű üzletemberről, térjünk vissza a söjtöri lakomát szállító Mágnáskert Éttermet tulajdonló V.H.V. Kft.-hez. Mint említettük, a „H” betű Hargitai György cégtulajdonos nevére utal. A céget 1991-ben alapították 2 millió forintnyi alaptőkével a korábban említett magánszemélyek és egy Jersey szigetére bejegyzett off-shore cég, az Abervale Ltd. Hargitai a cégiratok szerint 1996. augusztus 10-ig szerepel a kft. tulajdonosai között. Azt azonban, hogy az Abervale Ltd. nevű off-shore cég kinek a tulajdonában áll, nem lehet tudni.
A V.H.V. Kft. 2000. augusztus 25-től 2000. október 12-ig az Abervale Ltd. 98 százalékos tulajdonában volt. Ez idő alatt 2000. október 2-án a cég alaptőkéjét 222 millió forinttal megemelték, jelenleg az Abervale Ltd. 74 százalékos, míg a Mágnáskert vezetője, Vas György 26 százalékos cégtulajdonos.
Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint Hargitai amerikai kényszertartózkodása alatt üzleti ügyeinek intézésében – a régi videotonos munkatárs, Csőke László mellett – részt vesz a Mágnáskert étterem résztulajdonosa, Vas György is. Hargitai György üzlettársai 1996-tól ez év tavaszáig intézték a vállalkozó ügyeit. Idén tavasszal azonban felbukkant Hargitai, és megpezsdült az élet a Mágnáskertben. Nem tudjuk, hogy mi hozta haza Hargitai Györgyöt, a honvágy vagy Medgyessyék hatalomra jutása, vélhetően az utóbbi.
A Mágnáskert étterembe nem csupán a kulináris élvezetekért, hanem a politika és az üzleti élet összefüggéseit érintő kulisszatitkok miatt is célszerű betérni. A Mágnáskert az internet segítségével is csalogatja a vendégeket, honlapjuk szerint „minden asztal a szemet gyönyörködtető díszkertre néz, a rusztikus hangulatot kedvelők az ólomüveggel díszített pincében, míg a vacsora utáni békés beszélgetésre vágyók a rózsafagyökér burkolatú szalonban szórakozhatnak. A tizenhat személyes Sissi terem pedig a diszkrét üzleti vacsorák színhelye lehet”.
Nem csoda hát, ha a luxust kedvelő, a finom koktélokért akár Varaderóig is elrepülő Medgyessy Péter és felesége a Mágnáskert étteremben érzik jól magukat, ahol egyébként, mint megtudtuk, törzsvendégnek számítanak. A miniszterelnök vadászcimborája és egyben a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János is gyakorta látott vendég itt, ami Erős úr jó ízlésére és praktikusságára vall, amellyel ügyesen össze tudja kötni a kellemest a hasznossal. De a hattyúházi irodabérletben kissé megpörkölődött egykori szakszervezeti vezér, Nagy Sándor is törzsvendég a Mágnáskertben, ő sem azokhoz a helyekhez vonzódik ma már, ahol a keményebb kötésű szakszervezeti vezetők, vagy a munkásokkal fizikai valójukban is érintkező igazi szociáldemokrata politikusok is felbukkanhatnak anélkül, hogy kellemetlen beszólások sértettjeivé válnának.
Hargitai György jelenleg szinte állandóan Magyarországon tartózkodik. Nem csoda, hiszen itt aztán most senki sem üldözi őt a 800 millió schillinges CW bankos adósság megtérítésére vonatkozó kérdésekkel. Magyarország ma a lehetőségek hazája – legalábbis Hargitainak és barátainak.
A Magyar Nemzet információi alapján az elkótyavetyélt CW bankos hitelmilliárdokért olyan hálás a Medgyessy-kormány, hogy egy Hargitai-érdekeltségű cégnek tálcán szolgáltak fel pár hónappal ezelőtt egy 800 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatást.
Lássuk hát az egerszalóki Hargitai-tervet. Egerszalókon a helyi termálvízkincsre alapozva a Szalók Holding Kft. 2004 januárjában egy 2,845 milliárd forintos beruházást fog elindítani. Egy új gyógy- és élményfürdőt építenek fel. A teljes beruházás már-már gigantomán, hiszen végleges formáját 15 milliárd forintosra tervezik. Ezt támasztja alá az is, hogy augusztus közepén maga Medgyessy Péter is elment szétnézni Egerszalókra, „a nagyberuházás alkalmából”, ahogy azt a helyi sajtó megírta.
A Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.-t 2002. május 6-án alapította 20 millió forint alaptőkével az FCI Hungary Kft. és – az amerikai adóparadicsomnak számító Delaware-ben, Wilmington városban bejegyzett – a HH Global Capital Partners Inc. Közvetlenül a Medgyessy-kormány megalakulása után. Az FCI Kft. 10, míg a HH Global Capital Partners 90 százalékban tulajdonos a Szalók Holdingban. A fürdőberuházás első üteme, mint említettük, a tervek szerint 2,845 milliárd forintba fog kerülni, ebből 1,035 milliárd forint lesz a tagi kölcsön – amellyel az „amerikai befektető cég”, a HH Global off-shore cég száll be az üzletbe. Ezen túl a beruházók egymilliárd forint bankhitellel számoltak, és a már említett 800 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatással. A maradék – mindösszesen – tízmillió forint a Szalók Holding saját ereje a projekthez. Ez a szerény mértékű saját erő némi magyarázatot jelenthet arra az értesülésünkre, amely szerint a Szalók Holding által 2002-ben egy önkormányzati pályázaton elnyert, ma már a cég tulajdonának számító 17,5 hektárnyi egerszalóki föld árát – 320 millió forintot – miért nem sikerült mind a mai napig kifizetni az önkormányzatnak. Ám Hargitai György üzleti erkölcséről szerzett, fentebb ismertetett ismereteink alapján perképesen állítjuk: egyszerűen nem szereti kifizetni a tartozásait.
Úgy tudjuk, a mágnáskerti törzsvendég és miniszterelnöki vadászcimbora Erős János vezette MFB kész 2 milliárd forint tőkével beszállni a Hargitai-féle egerszalóki projektbe tőkeemelés útján, ezt állítólag írásba is adta a bank a beruházó holdingnak. Vagyis, ha az önkormányzat végül megkapja a pénzt a földjéért, az biztosan vagy állami támogatásból, vagy egy baráti állami bank tőkeemeléséből fog származni.
A Magyar Nemzet megbízható forrásból származó értesülése szerint az amerikai cég nevében a HH betűpár Hargitai Györgyöt és fiát, ifj. Hargitai Györgyöt jelzi. A HH Global és Hargitai közötti kapcsolatot támasztja alá az az információnk is, hogy az egerszalóki beruházással kapcsolatos tárgyalásokat maga Hargitai irányítja a szocialista polgármester által vezetett egri önkormányzattal, és az önkormányzat vezetésével Hargitai személyesen tartja a kapcsolatot.
Azt, hogy a HH Global mögött Hargitai György áll, sejteti az a cégiratokból származó információ is, hogy a Szalók Holding kisebbségi tulajdonosának, az FCI Hungary Kft.-nek 50 százalékát az ő bizalmi embere, Csőke László jegyzi, aki korábban a Videoton moszkvai képviseletén Hargitai György beosztottjaként dolgozott. A Mágnáskert vezetője, Vas György mellett forrásunk őt tartja Hargitai másik megbízható emberének, akire az amerikai kényszertartózkodás ideje alatt hazai üzleti ügyeinek intézését bízta.
Egyébként az FCI Kft. másik tagja, az FCI Consulting Inc. szintén egy adóparadicsomban bejegyzett cég, amelyet talán nem véletlenül a HH Globalhoz hasonló módon éppen Delaware-ben, sőt éppen Wilmington városban jegyeztek be. Ez az adóparadicsomi állapot, ami rátelepült a tavalyi választások után Egerszalókra, még akár hasznos is lehetne a helyi polgároknak. A legújabb kori dollárpapa munkahelyeket teremthetne, és a szépen megvalósult beruházástól dagadhatna a lokálpatrióta kebel a termálvízforrás környékén is. A lapunk megbízható forrásai által szállított információk azonban felérnek egy hidegzuhannyal. Eszerint az egerszalóki beruházás fő finanszírozója, a HH Global Capital Partners Inc. nem rendelkezik sem valós vagyonnal, sem tényleges forgalommal. Egy tipikus nevadai postaládacég, értéktelen vagyontárgyakkal feltöltve, a szokásos kozmetikai trükkökkel kiállított mérleggel, egyetlen alkalmazott, és mindezek alapján valós bankreferencia nélkül.
Ha nem így lenne, akkor sem kaphatna ilyen könnyen zöld utat a beruházás. A CW Bankot megkárosító adós újabb alapítású cége sem kaphat állami támogatást – legalábbis normális körülmények között, vagy akkor, ha legalább a látszatra ad a hatalom. Persze lehet, hogy a támogatásról szóló levelet aláíró Csillag István miniszter tényleg nem tudja, kinek ad a tárcája ajándékba 800 millió forint közpénzt.
Mindenesetre az emberek többségének a torkán a 2,5 millió forintért közbeszerzett söjtöri lakoma ügye is megakadt. A mágnáskerti urak gátlástalansága is eléri majd előbb-utóbb a tűréshatárt.
Jó, hogy Egerszalókon fürdő épül. Ott is lemoshatjuk majd a gyalázatot.
Lapzárta előtt
Hargitai Györgyöt az egri Hotel Aqua recepciós hölgye kérésünkre tegnap délután azonnal kapcsolta telefonon, akitől az egerszalóki fürdőberuházás részleteiről szerettünk volna tájékoztatást kapni. Hargitai úr azonban először a Szalók Holding Kft.-hez irányított minket, mondván, ez az ő beruházásuk. Felvetésünket, hogy a Szalók Holding viszont az ő cége, a kft. a HH Global Capital Partners Inc. többségi tulajdonában van, vagyis ő, Hargitai György áll a beruházás mögött, ezt határozottan tagadta. Tagadta azt is, hogy a cég nevében a HH betűpáros Hargitait és a fiát jelöli. Az üzletember kérdésünkre elmondta, hogy ő csak képviseli a céget, amelynek tulajdonosai Kaliforniában letelepedett osztrák és német üzletemberek. Hargitai mindössze annyit ismert el, hogy valóban ő képviseli a HH Globalt. Hargitai határozottan cáfolta azt is, hogy a Hotel Aqua mögött is ő áll tulajdonosként, azt állította, ő csak egy jó vendég a szállodában. Hargitai György, mint elmondta, nem kíván részt venni az Szerencsejáték Rt. privatizációjában. Cégcsoportjuk ebben a régióban nem kíván beszállni a szerencsejáték- iparba, viszont érdekeltek a dél-amerikai lottóüzletben – fűzte hozzá.
Tőgyi Gábor, Egerszalók polgármestere megerősítette a Magyar Nemzet információját, miszerint még nem kapták meg a Szalók Holdingnak értékesített ingatlanuk ellenértékét. Mint azt a polgármestertől megtudtuk: adásvételi szerződésük szerint a vételár átutalására csak azt követően kerül sor, miután a polgármesteri hivatal építésügyi irodája kiadta a beruházásra az építési engedélyt. Csakhogy az engedély iránti kérelmet a beruházó cég a polgármester elmondása szerint még be sem nyújtotta. Az engedélyezési eljárás Tőgyi Gábor szerint várhatóan február végére fejeződik be.
A Mágnáskert étterembe nem csupán a kulináris élvezetekért, hanem a politika és az üzleti élet összefüggéseit érintő kulisszatitkok miatt is célszerű betérni. A Mágnáskert az internet segítségével is csalogatja a vendégeket, honlapjuk szerint „minden asztal a szemet gyönyörködtető díszkertre néz, a rusztikus hangulatot kedvelők az ólomüveggel díszített pincében, míg a vacsora utáni békés beszélgetésre vágyók a rózsafagyökér burkolatú szalonban szórakozhatnak. A tizenhat személyes Sissi terem pedig a diszkrét üzleti vacsorák színhelye lehet”.
Nem csoda hát, ha a luxust kedvelő, a finom koktélokért akár Varaderóig is elrepülő Medgyessy Péter és felesége a Mágnáskert étteremben érzik jól magukat, ahol egyébként, mint megtudtuk, törzsvendégnek számítanak. A miniszterelnök vadászcimborája és egyben a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János is gyakorta látott vendég itt, ami Erős úr jó ízlésére és praktikusságára vall, amellyel ügyesen össze tudja kötni a kellemest a hasznossal. De a hattyúházi irodabérletben kissé megpörkölődött egykori szakszervezeti vezér, Nagy Sándor is törzsvendég a Mágnáskertben, ő sem azokhoz a helyekhez vonzódik ma már, ahol a keményebb kötésű szakszervezeti vezetők, vagy a munkásokkal fizikai valójukban is érintkező igazi szociáldemokrata politikusok is felbukkanhatnak anélkül, hogy kellemetlen beszólások sértettjeivé válnának.
Hargitai György jelenleg szinte állandóan Magyarországon tartózkodik. Nem csoda, hiszen itt aztán most senki sem üldözi őt a 800 millió schillinges CW bankos adósság megtérítésére vonatkozó kérdésekkel. Magyarország ma a lehetőségek hazája – legalábbis Hargitainak és barátainak.
A Magyar Nemzet információi alapján az elkótyavetyélt CW bankos hitelmilliárdokért olyan hálás a Medgyessy-kormány, hogy egy Hargitai-érdekeltségű cégnek tálcán szolgáltak fel pár hónappal ezelőtt egy 800 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatást.
Lássuk hát az egerszalóki Hargitai-tervet. Egerszalókon a helyi termálvízkincsre alapozva a Szalók Holding Kft. 2004 januárjában egy 2,845 milliárd forintos beruházást fog elindítani. Egy új gyógy- és élményfürdőt építenek fel. A teljes beruházás már-már gigantomán, hiszen végleges formáját 15 milliárd forintosra tervezik. Ezt támasztja alá az is, hogy augusztus közepén maga Medgyessy Péter is elment szétnézni Egerszalókra, „a nagyberuházás alkalmából”, ahogy azt a helyi sajtó megírta.
A Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.-t 2002. május 6-án alapította 20 millió forint alaptőkével az FCI Hungary Kft. és – az amerikai adóparadicsomnak számító Delaware-ben, Wilmington városban bejegyzett – a HH Global Capital Partners Inc. Közvetlenül a Medgyessy-kormány megalakulása után. Az FCI Kft. 10, míg a HH Global Capital Partners 90 százalékban tulajdonos a Szalók Holdingban. A fürdőberuházás első üteme, mint említettük, a tervek szerint 2,845 milliárd forintba fog kerülni, ebből 1,035 milliárd forint lesz a tagi kölcsön – amellyel az „amerikai befektető cég”, a HH Global off-shore cég száll be az üzletbe. Ezen túl a beruházók egymilliárd forint bankhitellel számoltak, és a már említett 800 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatással. A maradék – mindösszesen – tízmillió forint a Szalók Holding saját ereje a projekthez. Ez a szerény mértékű saját erő némi magyarázatot jelenthet arra az értesülésünkre, amely szerint a Szalók Holding által 2002-ben egy önkormányzati pályázaton elnyert, ma már a cég tulajdonának számító 17,5 hektárnyi egerszalóki föld árát – 320 millió forintot – miért nem sikerült mind a mai napig kifizetni az önkormányzatnak. Ám Hargitai György üzleti erkölcséről szerzett, fentebb ismertetett ismereteink alapján perképesen állítjuk: egyszerűen nem szereti kifizetni a tartozásait.
Úgy tudjuk, a mágnáskerti törzsvendég és miniszterelnöki vadászcimbora Erős János vezette MFB kész 2 milliárd forint tőkével beszállni a Hargitai-féle egerszalóki projektbe tőkeemelés útján, ezt állítólag írásba is adta a bank a beruházó holdingnak. Vagyis, ha az önkormányzat végül megkapja a pénzt a földjéért, az biztosan vagy állami támogatásból, vagy egy baráti állami bank tőkeemeléséből fog származni.
A Magyar Nemzet megbízható forrásból származó értesülése szerint az amerikai cég nevében a HH betűpár Hargitai Györgyöt és fiát, ifj. Hargitai Györgyöt jelzi. A HH Global és Hargitai közötti kapcsolatot támasztja alá az az információnk is, hogy az egerszalóki beruházással kapcsolatos tárgyalásokat maga Hargitai irányítja a szocialista polgármester által vezetett egri önkormányzattal, és az önkormányzat vezetésével Hargitai személyesen tartja a kapcsolatot.
Azt, hogy a HH Global mögött Hargitai György áll, sejteti az a cégiratokból származó információ is, hogy a Szalók Holding kisebbségi tulajdonosának, az FCI Hungary Kft.-nek 50 százalékát az ő bizalmi embere, Csőke László jegyzi, aki korábban a Videoton moszkvai képviseletén Hargitai György beosztottjaként dolgozott. A Mágnáskert vezetője, Vas György mellett forrásunk őt tartja Hargitai másik megbízható emberének, akire az amerikai kényszertartózkodás ideje alatt hazai üzleti ügyeinek intézését bízta.
Egyébként az FCI Kft. másik tagja, az FCI Consulting Inc. szintén egy adóparadicsomban bejegyzett cég, amelyet talán nem véletlenül a HH Globalhoz hasonló módon éppen Delaware-ben, sőt éppen Wilmington városban jegyeztek be. Ez az adóparadicsomi állapot, ami rátelepült a tavalyi választások után Egerszalókra, még akár hasznos is lehetne a helyi polgároknak. A legújabb kori dollárpapa munkahelyeket teremthetne, és a szépen megvalósult beruházástól dagadhatna a lokálpatrióta kebel a termálvízforrás környékén is. A lapunk megbízható forrásai által szállított információk azonban felérnek egy hidegzuhannyal. Eszerint az egerszalóki beruházás fő finanszírozója, a HH Global Capital Partners Inc. nem rendelkezik sem valós vagyonnal, sem tényleges forgalommal. Egy tipikus nevadai postaládacég, értéktelen vagyontárgyakkal feltöltve, a szokásos kozmetikai trükkökkel kiállított mérleggel, egyetlen alkalmazott, és mindezek alapján valós bankreferencia nélkül.
Ha nem így lenne, akkor sem kaphatna ilyen könnyen zöld utat a beruházás. A CW Bankot megkárosító adós újabb alapítású cége sem kaphat állami támogatást – legalábbis normális körülmények között, vagy akkor, ha legalább a látszatra ad a hatalom. Persze lehet, hogy a támogatásról szóló levelet aláíró Csillag István miniszter tényleg nem tudja, kinek ad a tárcája ajándékba 800 millió forint közpénzt.
Mindenesetre az emberek többségének a torkán a 2,5 millió forintért közbeszerzett söjtöri lakoma ügye is megakadt. A mágnáskerti urak gátlástalansága is eléri majd előbb-utóbb a tűréshatárt.
Jó, hogy Egerszalókon fürdő épül. Ott is lemoshatjuk majd a gyalázatot.
Lapzárta előtt
Hargitai Györgyöt az egri Hotel Aqua recepciós hölgye kérésünkre tegnap délután azonnal kapcsolta telefonon, akitől az egerszalóki fürdőberuházás részleteiről szerettünk volna tájékoztatást kapni. Hargitai úr azonban először a Szalók Holding Kft.-hez irányított minket, mondván, ez az ő beruházásuk. Felvetésünket, hogy a Szalók Holding viszont az ő cége, a kft. a HH Global Capital Partners Inc. többségi tulajdonában van, vagyis ő, Hargitai György áll a beruházás mögött, ezt határozottan tagadta. Tagadta azt is, hogy a cég nevében a HH betűpáros Hargitait és a fiát jelöli. Az üzletember kérdésünkre elmondta, hogy ő csak képviseli a céget, amelynek tulajdonosai Kaliforniában letelepedett osztrák és német üzletemberek. Hargitai mindössze annyit ismert el, hogy valóban ő képviseli a HH Globalt. Hargitai határozottan cáfolta azt is, hogy a Hotel Aqua mögött is ő áll tulajdonosként, azt állította, ő csak egy jó vendég a szállodában. Hargitai György, mint elmondta, nem kíván részt venni az Szerencsejáték Rt. privatizációjában. Cégcsoportjuk ebben a régióban nem kíván beszállni a szerencsejáték- iparba, viszont érdekeltek a dél-amerikai lottóüzletben – fűzte hozzá.
Tőgyi Gábor, Egerszalók polgármestere megerősítette a Magyar Nemzet információját, miszerint még nem kapták meg a Szalók Holdingnak értékesített ingatlanuk ellenértékét. Mint azt a polgármestertől megtudtuk: adásvételi szerződésük szerint a vételár átutalására csak azt követően kerül sor, miután a polgármesteri hivatal építésügyi irodája kiadta a beruházásra az építési engedélyt. Csakhogy az engedély iránti kérelmet a beruházó cég a polgármester elmondása szerint még be sem nyújtotta. Az engedélyezési eljárás Tőgyi Gábor szerint várhatóan február végére fejeződik be.
