Nyár végén meglehetősen kellemetlenül érintette a sármelléki és a debreceni reptértulajdonos önkormányzatokat az a hír, hogy az Európai Unió nem szán fejlesztési forrásokat a regionális légikikötőkre. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy az állami fejlesztési elképzelésekben sem foglal el kiemelt helyet a regionális légikikötőkre építő közlekedés, így források híján a fejlesztések elakadni látszottak. Az elutasító álláspont azért is érthetetlen, mert szakértői elemzések szerint a repülőgépes utas- és áruszállításban igencsak akadnak kiaknázatlan lehetőségek.
Miközben az autópályák és közutak mindenütt túlzsúfoltak és fokozottan balesetveszélyesek, a világ személy- és teherforgalmának mindössze 10 százaléka bonyolódik le légi úton. A legbiztonságosabbnak tartott közlekedés forma fejlesztése mellett szól az is, hogy a regionális repülőterek – hasonlóan az autópályákhoz – jelentős tőkevonzó képességgel rendelkeznek: 50–100 kilométeres hatósugárban mozgásba hozzák a gazdaságot, fellendítik a turizmust. De a nemzetközi követelményeknek megfelelő repülőterek kialakítása nemcsak az érintett térségeknek érdeke, hanem a magyar repülésnek is fontos, hiszen jelen pillanatban nincs olyan minősített légikikötő hazánkban, ami kedvezőtlen időjárás esetén helyettesíthetné a fővárosi terminálokat. Így előfordulhat olyan eset, hogy a Magyarországra készülő utasok kénytelenek külföldi repülőtéren leszállni.
Magyarországon több mint ötven kisebb-nagyobb repülőtér működik, ám ezek közül csak kettő – a sármelléki Balaton-West Airport és a debreceni Debrecen Airport – rendelkezik olyan paraméterekkel, hogy nemzetközi forgalmat is kiszolgáló légikikötőként működjön – tudtuk meg Zóka Istvántól, a vidéki repülőterek szövetségének elnökétől, a sármelléki légikikötő vezetőjétől. Helyzetük azonban mégsem teljesen egyforma, hiszen a Balaton melletti repülőtér két kis önkormányzat – Zalavár és Sármellék – tulajdonában van, illetve kisebbségi tulajdonosként részt vesz benne a Danubius Rt. A debreceni tulajdonosa viszont egy nagyváros, aminek éves költségvetése meghaladja a harmincmilliárd forintot. Ennek megfelelően eltérően is reagáltak a kormányzat fejlesztési kérdésekben elutasító magatartására. Debrecen önállóan beszerezte és fel is állította a gépek le- és felszállását irányító ILS-rendszert, decemberi közgyűlésén pedig újabb 560 millió forint saját forrás befektetéséről döntött. Sármellék viszont egy nagyobb tőkeerejű szakmai befektető után nézett, és a Ferihegyet is üzemeltető állami tulajdonú Budapest Airporttal kezdett tárgyalásokat.
Amint azt Győri Gyulától, a debreceni önkormányzat repülőtérért felelős tanácsosától megtudtuk, a Debrecen Airport karnyújtásnyira van attól, hogy az alapvető technikai elvárásokat teljesítse. A napokban fejezik be az ILS-nek és a fénysornak a szerelését, ami éjszaka, illetve rossz idő esetén is lehetővé teszi a repülőtér biztonságos használatát. A berendezéseket az önkormányzat saját kontójára szerezte be, a beruházás teljes költsége közel négyszázmillió forint. Ez nagyban növeli a regionális közlekedési csomópontban fekvő áru- és utasszállításra egyaránt alkalmas légikikötő használhatóságát. Az egykor szovjet bázisként épült légikikötőt egyébként már 2001 májusában nyilvános, nem kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott, 2001 végén nyilvános kereskedelmi és nemzetközi forgalom számára megnyitott, 2002 májusában pedig nemzetközi repülőtérré nyilvánították. A szépen hangzó cím azonban nem jelenti azt, hogy valóban bekapcsolódott volna a nemzetközi légi közlekedés napi vérkeringésébe a Debrecen Airport. Területén ugyanis nincs állandó határátkelőhely és a vámolás gyorsítását célzó vámúttá nyilvánítás is késik egyelőre bizonyos feltételek hiánya miatt. Az ILS és a fénysor telepítése nagy lépés előre, azonban ez még nem minden. Hátra van a guruló utak, a forgalmi előtér korszerűsítése, a számítógépes utaskezelési és automatikus csomagszállítási rendszer telepítése, a tűzoltó szolgálat infrastruktúrájának kiépítése és egy új, nagyobb kapacitású, modernebb utasforgalmi épület megépítése. Ami viszont semmiképpen nem hanyagolható tovább, az az új irányítótorony, aminek megépítést jövőre tervezik, a várhatóan regionális fejlesztési tanácson keresztül érkező százmilliókból pedig a környezetvédelmi kármentesítést szeretnék megoldani.
Sármellékről szólva Zóka István elmondta, az idegenforgalom miatt a technikai hiányosságok ellenére meglehetősen nagy népszerűségnek örvend Sármellék. 1999 óta működtetnek charterjáratokat – akkor harmincöt járattal nem egészen háromezer ember érkezett a repülőtérre. A járatok száma és az utaslétszám azóta folyamatosan emelkedik, s 2003 novemberére elérték a 21 500-as utasszámot, amit 135 járat teljesített. Az impozáns eredmények továbbfejlesztése azonban akadályokba ütközik. Mindenképpen szükséges egy fénysor és egy leszállító berendezés telepítése, ami a Zóka István rendelkezésére álló árajánlatok szerint nem oldható meg nyolcszázmillió forintnál olcsóbban. Erre sem a két kis önkormányzatnak, sem a Danubius Rt.-nek nincs saját forrása. Így az látszik járható útnak, hogy részben vagy egészben belépve a kis önkormányzatok helyére, új tulajdonos jelenik meg a repülőteret birtokló társaságban. A választott szakmai befektető a Budapest Airport – vagyis a ferihegyi infrastruktúrát birtokló és üzemeltető állami részvénytársaság –, amitől fejlesztéshez szükséges tőkét és piacbővülést remél a Balaton-West Airport. A 2004-ben várható 670 millió forint tőkeinjekcióból – plusz a Balaton Fejlesztési Tanácstól és a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Tanácstól remélt mintegy 100 millió forintból fénysort és leszállító berendezést kívánnak telepíteni, ami lehetővé teszi az éjszaki le- és felszállást a repülőtéren.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
