Vállalkozó szellemű befektetők azt tervezik, hogy a dél-olaszországi Vezúvra ugyanazon a nyomvonalon építenek felvonót, amelyen az elődje 1944-ig szállította az utasokat. A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) honlapján írt ismertetőből kiderül: a siklót 1880. június 6-án indították útjára. A világon ez volt az első olyan szerkezet, amelyet működő tűzhányóra építettek. Kivitelezője, a magyar Oblieght Ernő az 1860-as évek végén területet vásárolt a Vezúv oldalán, majd megszerezte a felvonó építéséhez szükséges jogokat is. Eleinte gőzzel működött a sikló, majd 1903-ban elektromos szerkezet váltotta fel. Három év múlva azonban egy kitörés az állomásokat és a kocsikat is lerombolta. Ezután még felújították a felvonót, de 1944-ben, a vulkán utolsó kitörésekor a pálya helyrehozhatatlan károkat szenvedett.
Merész gondolatnak tartja az új sikló tervét Lieber Tamás, a BEBTE elnöke. Miként lapunknak elmondta, a kutatók és az eltelt idők statisztikái szerint a tűzhányónak már rég ki kellett volna törnie. Lieber Tamás és az egyesület néhány tagja három éve lent járt a 330 méter mély kráter alján, ahol a folyamatos omlásokból oda jutó 100-200 méter vastag törmelék fedi a megkövesült lávadugót. Alatta viszont forró gázok gyűlnek, és ezek bármikor kimozdíthatják helyéből a szilárd fedelet. Nemrég kampányban szólították föl a Nápoly környéki régió önkormányzatai a helybélieket, hogy hagyják el otthonaikat. Az elköltözőknek anyagi támogatást is felajánlottak. Lieber Tamás szerint a felvonót újraépítők talán abban bíznak, hogy a Vezúvnak lesz még öt-tíz nyugodt éve. Ezalatt pedig megtérülhet a kockázatos befektetés.
A hegy közelében működő obszervatórium tudósai a következő kitörés pusztításának várható mértékét Pompei Kr. u. 79-es katasztrófájához hasonlítják. A hegy lábához települt négymillió emberből ma csupán 700 ezer kitelepítése megoldott.
origo.hu
Tragédia történt egy biliárdversenyen
