A kedvezményes lakáshitel rendszerének megváltoztatása miatt ismételten támadások kereszttüzébe került a jegybank. Mint ismeretes, Juhász Gábor, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese csütörtökön a lakáshitelek megemelt kamatait Járai-járulékként aposztrofálta, kijelentve, hogy a megszorításokért az alapkamatot három százalékponttal megemelő jegybank, valamint az Orbán-kormány a felelős.
– Juhász Gábor kijelentése része a Járai Zsigmond elleni kormányzati hecckampánynak, mert a jegybanki alapkamat nincs hatással a kedvezményes hitelelek finanszírozására – szögezte le érdeklődésünkre az ügyben hivatalosan megszólalni nem kívánó Magyar Nemzeti Bank neve elhallgatását kérő szakértője. – A kamatemelés semminek nem oka, hanem a kormány rossz gazdaságpolitikájának a következménye. Köztudott, hogy a lakáshitelezés régi rendszere csak csökkenő piaci kamatok és csökkenő infláció mellett maradhatott volna működőképes. A költségvetés világossá tette, hogy ez a két feltétel nem teljesül 2004-ben, a külföldi befektetők viszont ezen a kamatszinten nem voltak hajlandók finanszírozni a magyar gazdaságot. Ráadásául a lakáshitelek támogatását hosszú lejáratú államkötvények hozamából fedezi a kormány, ezekhez semmi köze nincs a monetáris tanács kamatdöntésének – közölte.
Ezzel a ténnyel szembesíteni kívántuk a szocialista frakcióvezető-helyettest is, ám Juhász Gábor nem reagált megkeresésünkre.
Halász János, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának szóvivője emlékeztetett: a lakáshitel emelésével a kormány az emberek zsebéből veszi vissza azt, amit hibás gazdaságpolitikájával eltékozolt. – A döntés mindössze hétmilliárd forint pluszt hoz a jövő évi büdzsének. A kormány csaknem ennyit költött mobiltelefonok beszerzésére – nyilatkozta Halász János. Emlékeztetett rá: a kormány most a lakosság eladósodása ellen emeli fel a szavát, holott az ország ötször akkora adósságot halmozott fel, mint az állampolgárok. Juhász kijelentése része annak a támadássorozatnak, amelyet a kormány a független intézmények, például a PSZÁF, az ügyészség, a bíróság vagy éppen az MNB ellen folytat.
Járai Zsigmond menesztése kapcsán Gál J. Zoltán kormányszóvivő cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a kormányfő távozásra kérte fel a jegybankelnököt, és cserébe kilátásba helyezte a pénzügyminiszter menesztését.
***
Juhász Gábor 1963-ban született Salgótarjánban; 1981-ben
érettségizett a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskolában; 1981–1982 között lakatos volt a Ganz Acélszerkezeti Gyár mátranováki üzemében, majd a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola hallgatója lett; 1985-ben gépész-üzemmérnöki oklevelet szerzett. Öt évig régi munkahelyén dolgozott tovább üzemmérnök, technológus, majd gépészeti irodavezető beosztásban; 1990–1992 között a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség elnöke; 1992-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Kereskedelmi Karán áruforgalmi szakon szerzett diplomát; 1993-tól 1994-ig vendéglátással és gazdasági, ügyviteli szolgáltatással foglalkozó cégek ügyvezetője; 1997–2001 között a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány elnöke; 1982-től 1989-ig az MSZMP tagja. Az 1990. évi önkormányzati választásokon független jelöltként Mátranovákon tagja lett a községi képviselő-testületnek. 1991 júliusában belépett az MSZP-be. 1992-től 1994-ig a Baloldali Ifjúsági Társulás országos alelnöke volt. 1998-tól az MSZP országos választmányának tagja. 1994 óta a pásztói választókerület országgyűlési képviselője, három egymást követő választáson szerzett mandátumot a kerületben. A korábbi ciklusokban az ifjúsági, sport- és modernizációs munkacsoport vezetője; 2002 májusától az MSZP-frakció vezetőségi tagja, szóvivő, a rendészeti bizottság tagja.
*
Dr. Járai Zsigmond. 1951-ben született Biharkeresztesen;
1976-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen; 1976-ban az Állami Fejlesztési Bank budapesti területi igazgatóságán kezdett dolgozni, közben két évig Mongóliában – a Vízgazdálkodási Intézet megbízásából – közgazdasági szakértőként tevékenykedett. Hazatérése után az ÁFB-nél pénzügyi revizor, főelőadó, majd osztályvezető lett; 1983-ban részt vett az első hazai kötvénykibocsátás munkálataiban; 1987–88-ban az ÁFB közgazdasági és értékpapír osztályát vezette, majd 1987–88 között a Budapest Bank értékpapír irodájának vezetője, 1988–89-ben a bank vezérigazgató-helyettese, majd a Tőzsdetanács elnöke lett; 1989–1990 között a Németh-kormány pénzügyminiszter-helyettese, az Állami Bankfelügyelet igazgatója; 1990–1992 között Londonban a James Capel and Co. kelet-európai igazgatója; 1992-ben megszervezte a cég budapesti képviseleti irodáját; 1993–1995 között a Samuel Montagu Pénzügyi Tanácsadó és Értékpapír Rt. általános ügyvezető igazgatója Budapesten; 1995-től a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatójaként vezette a bankot a holland ABN AMRO Bank tulajdonosi körébe, és a privatizáció után az utódbank, az ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. elnök-vezérigazgatója lett; 1996–1998 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke; 1998 júliusától 2000-ig pénzügyminiszter; 2001 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Nem véletlen, hogy elhallgatott a zene, globálisan lehalt a Spotify















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!