Vészes az államadósság

Legfrissebb konjunktúrajelentésében a Kopint-Datorg Rt. megállapítja, hogy a stabilizációs intézkedések hosszabb távon csak akkor lesznek eredményesek, ha lényegesen javul a lakosság megtakarító pozíciója. A beszámoló felhívja a figyelmet a jövő évi büdzsé két problémás pontjára: a lakástámogatások és az adósságszolgálat a terveket jelentősen meghaladó mértékére.

A Kopint-Datorg Rt. legfrissebb konjunktúrajelentése szerint jövőre szerény javulás várható a gazdaságban, ám az egyensúlyi problémák továbbra is fennmaradnak. A tegnap közzétett tanulmány úgy látja, a stabilizációs intézkedések rövid távon segíthetnek a devizapiac megnyugtatásában, ám hoszszabb távon csak akkor lesznek eredményesek, ha lényegesen javul a lakosság megtakarító pozíciója. Az irányadó kamat jelenleg három százalékkal magasabb, a forint pedig tíz százalékot gyengült egy év alatt, mindeközben az árfolyam védelmében történő jegybanki beavatkozások miatt jelentősen apadhattak hazánk devizatartalékai – áll a jelentésben. A kereskedelmi bankok mind hitel-, mind betéti kamataikban követik a kamatemelést, ami nemcsak a lakossági fogyasztást fogja vissza, hanem a vállalati beruházások lendületét is. A vezető gazdaságkutató cégek szerint a meginduló nemzetközi fellendülés nyomán a magyar gazdaság is elindult a mélypontról: a jövő évi GDP-növekedést általában 3,2 százalékosra prognosztizálják. A termeléskorlátozó tényezők között említik azonban a gazdasági környezet bizonytalanságát és a finanszírozási nehézségeket. A kedvezőbb reálgazdasági folyamatok mellett ugyanakkor hazánk egyensúlyi mutatói – a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg egyenlege, továbbá a külföldi forrásbevonások – romló tendenciájúak. A dráguló adósságfinanszírozás adatai azt mutatják, hogy a befektetők jelenleg kevésbé adnak hitelt a magyar gazdaságpolitikának – tájékoztatott Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa, aki kedvezőtlennek nevezte, hogy a bruttó államadósság jövőre vészesen közel kerülhet a maastrichti hatvan százalékos szinthez. Mint ismeretes: az elmúlt évben hazánk államadóssága 1500 milliárd forinttal emelkedett.
A magyar gazdaság másik fő problémája a fogyasztói ár alakulása: jövőre az összes vezető gazdaságkutató – az eddigi csökkenő tendenciával ellentétben – emelkedő inflációt prognosztizál. A szabályozott árak további növekedése, az áfaemelés, valamint az egyes termékek és szolgáltatások adókulcs-átsorolása következtében az infláció meghaladhatja a hét százalékot a jövő év első felében. Az élelmiszerek árai átlagosan mintegy tíz százalékkal lesznek magasabbak jövőre.
Az euró 2008. évi bevezetéséről a vezető gazdaságkutató intézetek úgy vélekednek, hogy későbbi időpont reálisabbnak tűnik a közösségi valuta hazánkban történő bevezetésére.