A lisszaboni stratégia útján

Uniós vezetők Lisszabonban 2000 tavaszán kormányközi értekezletre jöttek össze, és elhatározták, hogy 2010-re az uniónak „a világ legversenyképesebb, leggyorsabban növekvő, tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely képes arra, hogy fenntartható gazdasági növekedés mellett jobb munkahelyeket és nagyobb szociális kohéziót biztosítson”. Az elmúlt héten a bizottság az Európai Tanács márciusi értekezletének szánva egy jelentést adott ki, amelyben beszámol a lisszaboni stratégia útján eddig megtett lépésekről.
A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt négy évben az unió tagadhatatlan eredményeket ért el, több mint hatmillió új munkahelyet hozott létre, néhány kulcsterületet, mint a telekommunikáció, a villamosenergia-ipar és az áruszállítás részben vagy egészben megnyitottak a verseny előtt, a tudásalapú gazdaság – az internetkapcsolatok gyors növekedésével – valósággá vált és nem utolsósorban az elmúlt négy évben mintegy száz szabályt, direktívát és programot sikerült elfogadni.
A bátorító eredmények ellenére azonban vannak még hibák. Sajnos az elmúlt években az unió gazdasági növekedése alacsony maradt. Az eddig is magas munkanélküliség 2004-ben még tovább fog növekedni és az euróövezetben el fogja érni a 9,1 százalékot (szemben az eurót be nem vezető országok 5 százalékával). A termelékenység 0,5–1 százalék között nő, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez a növekedés 2 százalékos. A kutatásra és fejlesztésre szánt összeg alulról közelíti a 2 százalékot és évi 4 százalékos ütemben nő, ami aligha teszi lehetővé, hogy 2010-re Európa elérje az Egyesült Államok 3 százalékos színvonalát. Sajnos az üzleti szféra beruházásai csökkennek és ez történik az állami beruházások esetében is. Tényleges növekedés csak a költségvetési hiány és az államadósság területén mutatkozik. A jelentés a lemaradás okait is meghatározza, amelyek főleg azzal vannak összefüggésben, hogy a tagországok nem teljesítették a direktívákat. Az unió a lisszaboni stratégia keretében több, mint 70 direktívát fogadott el, amelyek közül negyvenet 2003-ig az unió tagországainak át kellett volna venni. A tagországok azonban átlagosan csak a direktívák 58,3 százalékát tejesítették.
A jelentés, amelyet Romano Prodi szerdán mutatott be az Európai Parlamentnek, a reveláció erejével hatott az EU vezetőire és a képviselőkre. A bizottság jelentése azonban a kiutat is meg akarta mutatni, ennek érdekében egy gyors programot javasol, amelynek keretében évente 6 milliárd eurót fordítanának határokon átnyúló projektek fejlesztésére. Ez olyan hatalmas összeg, hogy alkalmas lenne Magyarország egyévi fizetésimérleg-hiányának fedezésére.
Márciusban a kormányfők előtt számos lehetőség áll, hogy az uniót elősegítsék a lisszaboni célok útján. Hozhatnak például egy 71. direktívát arról, hogy a korábban elfogadott hetvenet életbe kell léptetni, a legbiztosabb azonban, ha a céldátumot kitolják, mondjuk 2014-ig.