Európa válaszúton a háború és a béke között

A brüsszeli EU-csúcs előtt ugyan lekerült a napirendről a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, az uniós viták azonban korántsem zárultak le. Orbán Viktor szerint Belgium kezdeményezésére új javaslat van az asztalon a háború folytatásának finanszírozására, amely közös hitelfelvételt irányoz elő, ezt Magyarország elfogadhatatlannak tartja.

Brüsszeli végjáték: Európa válaszúton a háború és a béke között Forrás: AFP

A sorsdöntő brüsszeli egyeztetés küszöbén továbbra sem egyértelmű, hogy Belgium támogatná-e az Ukrajnának szánt, vitatott közös hitelkonstrukciót. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ugyanakkor a háttéregyeztetések eredményeként lekerülhet a napirendről a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, az Európai Tanácsban azonban a háború finanszírozásáról és annak további eszkalációjáról éles politikai ütközet várható a békét sürgető és a konfliktus elmélyítésében érdekelt tagállamok között, írja az Origo.

A háború- és békepárti országok közötti ellentétek éleződnek a kulcsfontosságú brüsszeli csúcstalálkozó előtt Fotó: AFP

Ukrajna és az uniós kassza kerül a középpontba

Az Európai Tanács december 18–19-ére összehívott ülésén Brüsszelben ismét Ukrajna támogatása és az EU következő, 2028–2034-es költségvetési ciklusa áll a viták fókuszában. 

Az uniós vezetők előtt fekvő napirendből egyértelműen kirajzolódik: a háború pénzügyi terheinek további áthárítása és a hosszú távú kötelezettségvállalások kérdése dominálja az egyeztetéseket.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra szóló meghívójában a kontinens biztonságának megerősítését jelölte meg fő irányként, amelynek részeként Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteinek kielégítése, valamint az Oroszországgal szembeni nyomás további fokozása is napirendre kerül.

A tanácskozás menetrendje a szokásos forgatókönyvet követi: az Európai Parlament elnökével folytatott eszmecserét követően Volodimir Zelenszkij ukrán államfő számol be a háborús helyzetről és Kijev elvárásairól. 

Ezt követően az uniós vezetők áttekintik a többéves pénzügyi keret előkészítésének állását, amelynek célja, hogy a 2028-ban induló programok már az új ciklus elején elindulhassanak.

A napirenden azonban nem csupán Ukrajna szerepel: szó esik az uniós bővítésről, a romló globális gazdasági környezetről, a közel-keleti konfliktus alakulásáról, valamint az európai védelem és a migráció kérdéséről is.

Costa külön nyomatékosította, hogy Brüsszelben elsősorban a döntések mielőbbi végrehajtását várják el, mindenekelőtt Ukrajna további finanszírozásának ügyében – ami újabb vitákat vetít előre a tagállamok között.

Costa külön nyomatékosította, hogy Brüsszelben elsősorban a döntések mielőbbi végrehajtását várják el Fotó: AFP

Brüsszelben egyre nehezebb konszenzust teremteni Ukrajna további finanszírozásáról. Bár korábban az Európai Bizottság a Belgiumban, az Euroclearnél befagyasztott orosz vagyon felhasználásában látta a megoldást, Orbán Viktor elmondta, a háttéregyeztetések nyomán ez a javaslat lekerülhet a napirendről. A vita azonban nem zárult le: az Euractiv értesülései szerint Belgium továbbra sem kötelezte el magát az Ukrajnát támogató új pénzügyi konstrukciók mellett, miközben Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos is elismerte, hogy az egyeztetések eddig nem hoztak áttörést.

Bart De Wever belga kormányfő attól tart, hogy egy esetleges orosz jogi vagy gazdasági ellenlépés súlyos következményekkel járhat Belgium számára, tekintettel arra, hogy az érintett eszközök az ország területén találhatók. Kedden éjszaka a tagállami nagykövetek is tárgyalóasztalhoz ültek, hogy kidolgozzák azokat a biztosítékokat, amelyeket Brüsszel a belga fél megnyugtatására kínálhat.

A résztvevők beszámolói szerint ugyanakkor a belga diplomaták részéről továbbra sem mutatkozott érdemi elmozdulás a vitatott pénzügyi kérdésekben.

Dombrovskis az Euractivnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Bizottság kész további garanciákat adni és együttműködni a belga hatóságokkal, ugyanakkor elismerte: az orosz vagyon felhasználására épülő javaslat jogilag és politikailag is a határokat feszegeti. Orbán Viktor szerint azonban a háttéregyeztetések nyomán ez a konstrukció lekerülhet a napirendről, és az uniós vita új irányt vehet.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság Belgium beleegyezése nélkül is keresztülviheti-e a tervet, Dombrovskis kitérő választ adott.

A háttérben ugyanakkor már korábban is nőtt az ellenállás, és több uniós diplomata fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a belga kifogások precedenst teremthetnek. Több tagállam – köztük Csehország, Olaszország, Málta, Bulgária, Magyarország és Szlovákia – is szkeptikusan viszonyult a konstrukcióhoz, jóllehet az uniós fővárosok többsége hivatalosan sokáig kitartott a javaslat mellett.

António Costa, az Európai Tanács elnöke sem számít gyors megállapodásra: figyelmeztetett, hogy az egyeztetések akár napokig is elhúzódhatnak, miközben Brüsszel minimum a minősített többség megszerzésére törekszik.

Kijev mindeközben elutasítja a belga aggályokat, és azt állítja, hogy azok az orosz narratíva visszhangjai. A vita ugyanakkor az utóbbi napokban átalakulni látszik: miközben korábban az Euroclearnél zárolt vagyonra épülő hitel szerepelt a középpontban, Belgium továbbra sem hajlandó félvállról venni az esetleges jogi és gazdasági következményeket. A mostani csúcstalálkozó így kulcsfontosságú lehet az Ukrajna további finanszírozásáról szóló uniós döntések szempontjából, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az uniós egység korántsem olyan szilárd, mint ahogyan azt Brüsszel kifelé mutatni szeretné.

A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy éles különbség van a háború- és a békepárti országok között Fotó: MTI

Ma ütközik a háború- és békepárti álláspont

A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy éles különbség van a háború- és a békepárti országok között. Akik Ukrajnának támogatást akarnak adni, őket nevezzük háborúpártiaknak – erről beszélt Brüsszel felé Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: 

Akik meg nem akarnak ilyet adni, hanem azt mondják, hogy nem kellene semmilyen döntést sem hoznunk most, hanem meg kell várni az amerikai–orosz tárgyalások eredményét, s nekünk csak annyit kellene mondani, hogy támogatjuk az amerikaiak békeerőfeszítését, és addig semmilyen stratégiai döntést ne hozzunk, mert az csak csökkenti az amerikai tárgyalások sikerességének az esélyét. Ilyenek vagyunk például mi, ilyeneket mondunk, azok a békepártiak.

A kormányfő kiemelte Bohár Dániel videójában, hogy az előttünk álló napokban a háború és a békepárt összecsapása történik majd meg, támogassuk-e Ukrajnát a befagyasztott orosz vagyonnal, ha az nem megy, milyen más pénzügyi támogatást adjunk, mit jelent az a következő generációkra nézve, mekkora legyen a nagyságrend, hogyan viszonyuljunk az amerikai béketervhez. 

Borítókép: Antonio Costa, Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)