A magyar nukleáris ipar történetében a paksi atomerőmű megépítése történelmi mérföldkőnek számított, és napjainkban Paks II beruházása nemkülönben. A jelenleg a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét biztosító erőmű alapkőletétele 1975. október 3-án volt, ami egy jól előkészített, nemzetstratégia szempontból elengedhetetlen beruházás nyitánya volt. A fejlesztés a nehézségek és a kihívások ellenére haladt, a projekt mögött állt az állam, a finanszírozás, az engedélyezés és a társadalmi kommunikáció is egy irányba mutatott. Az akkor új erőmű 1982 utolsó napjaiban állt az ország szolgálatába és kezdett áramot táplálni az országos hálózatba.
Fotó: AFP
– Akkor az alapkőletételtől számítva mintegy hét év telt el a termelés megkezdéséig. A mai atomerőművi beruházások során a gyakorlatában a mérföldkő nem egy jelképes alapkő letétele, hanem az úgynevezett „első beton”, azaz az első adag betonnak az alaplemezbe öntése. Ez az a pont, ahonnan az építkezés ténylegesen és visszafordíthatatlanul belép az építési szakaszba – magyarázta Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása szerint innentől számít hivatalosan építés alatt álló atomerőműnek az adott projekt.
A Paks II Atomerőmű esetében az első betonöntés 2026. február 5-én történik meg, az ehhez szükséges előkészületek zajlanak: január helyett már december 13-án elkezdődött első betonöntéshez szükséges vasbeton szerkezet építése, melynek keretében összességében 133 tonna betonvasat építenek be.
Hárfás Zsolt hangsúlyozta, jelenleg a projektet sem amerikai, sem pedig európai uniós szankciók nem sújtják. Emellett nagyon lényeges az is, hogy mind a magyar, mind az orosz fél továbbra is a legmagasabb politikai szinten elkötelezett a projekt mellett, amit rendszeresen ki is nyilvánítanak a két ország vezetői.
Az első beton után az építési szakasz öt évet vesz igénybe, majd következik a berendezések, szerelésének, beszabályozásának mintegy hároméves időszaka, amit az üzembe helyezés követ a 2030-as évek első felében. A Paks II Atomerőmű második egysége pedig egy évvel később állhat majd a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába. Ezek a határidők összhangban vannak a modern orosz 3+ generációs VVER–1200 típusú egységek építésének gyakorlatával. Ha ezt összeszámoljuk, az üzembe állításig nagyjából nyolc év telik el a mai „alapkőletételtől” számítva. Ami viszont eltérés a nyolcvanas évekhez képest az az, hogy a második blokk az elsőhöz képest csupán egy évvel később áll üzembe, míg a jelenlegi erőmű negyedik, egyben utolsó blokkja majd öt évvel az elsőt követően, 1987-ben kezdett áramot táplálni az országos hálózatba.
A jövő év február 5-e több szempontból is mérföldkő. Az első beton ugyanis a nukleáris iparban nem szimbolikus gesztus, hanem egyértelmű szakmai határvonal.
A tervezés, az engedélyezés és az előkészítés hosszú évei után megkezdődik a tényleges atomerőmű-építés. Magyarország ezzel demonstrálja, hogy az orosz–ukrán konfliktus közepette is képes a legszigorúbb európai nukleáris követelményeknek megfelelő beruházást ténylegesen megkezdeni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!