Vezető gazdaságkutató intézetek és piaci elemzők állítják, a tegnap nyilvánosságra hozott államháztartási hiány nem jelentett számukra meglepetést, hiszen a pénzügyi tárca irreális elvárásaival hónapok óta mindenki tisztában volt. A minisztérium decemberre kitűzött bevételi terve eleve tarthatatlan számokat közölt, amit a gazdaságkutatók már előre jeleztek.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a pénzügyi tárca államháztartásra vonatkozó tavalyi tervezeténél csak magasabb előrejelzések láttak napvilágot. Az idei költségvetésben a kormány által megjelölt 3,8 százalékos deficit előreláthatóan szintén magasabb lesz. A szakember reméli, idén végre konjunktúra közeli helyzet jön létre a magyar gazdaságban.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezetője elmondta, hogy a tervezettnél jóval magasabb államháztartási hiány veszélyére már 2003 elején felhívták a figyelmet.
Az új pénzügyminisztertől függ, módosítja-e az idei költségvetést, illetve kitolja-e Magyarország eurózónához történő csatlakozásának határidejét – véli Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója, aki 2004-re a tervezettnél szintén magasabb, 4,3 százalékos hiánnyal számol.
A Financial Times vezető brit napilap tegnapi száma arról ír, hogy László Csaba pénzügyminiszter felmentésének nem sok köze van szakmai képességeihez, annál több ahhoz, hogy rossz viszonyban volt a kormányzó szocialista párttal. Lászlót azért kellett meneszteni, mert nem volt hajlandó teljesíteni a szocialisták valamennyi költekezési igényét – állítja a beszámoló. A cikk szerint piaci elemzők és befektetők arra figyelmeztetnek, hogy László Csaba menesztése sem tisztázza a gazdaságpolitikát övező zűrzavart, és a vezetőváltás nem fogja helyreállítani a piaci bizalmat. Az elemzés szerint Draskovics Tiborról – csakúgy, mint elődjéről – Budapesten azt tartják, hogy sem kellően erőteljes személyiséggel, sem pedig politikai kapcsolatokkal nem rendelkezik az esetleges további fájdalmas költségvetési megszorítások bevezetéséhez. Ezzel kapcsolatos az MSZP elnökségének tegnapi tájékoztatója, mely szerint támogatják az új pénzügyminiszter kinevezését, ugyanakkor szorosabb együttműködést tartanak szükségesnek a pénzügyi tárca vezetésével.
Olivier Desbarres, a Credit Suisse londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke hangsúlyozta: a magyar piacnak már nem sok bizalma volt László Csabában, főleg azután, hogy a 2003-as államháztartási deficit igen nagy mértékben túllépte a tervezettet. Desbarres szerint László Csabáról a piac azt tartotta, hogy nincs túl jó viszonyban a szocialista párttal, amely közvetve őt tette felelőssé a hanyatló népszerűségért. A CSFB vezető elemzője ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy László Csaba felváltása Draskovics Tiborral megoldaná Magyarország összes költségvetési baját.
Jeff Gable, a Deutsche Bank vezető londoni elemzője a pénzügyminiszter-váltással kapcsolatban lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők előrejelzései jelentős mértékben különböznek a pénzügyi tárca által megjelölt sarokszámoktól. A londoni szakember szerint a költségvetést, ezen belül pedig az államháztartási hiány mértékét mindenképpen módosítania kell a pénzügyi tárcának, annak érdekében, hogy Magyarország ne veszítse el végleg szavahihetőségét.
A kormány és a gazdaságkutató intézetek előrejelzései, 2004
Megnevezés Kormány Ecostat Kopint-Datorg Rt. Pénzügykutató Rt. GKI Gazdaságkutató Rt.
GDP 3,5% 3,1% 3,2% 3,0 % 3,5%
Infláció 5,5% 6,0% 6,1% 6,3% 6,2%
Folyó fizetési mérleg hiánya (Mrd euró) 5 4,8 4,3 5,1 5,4
Államháztartás hiánya/GDP 3,8% 4,0% 4,3% 4,8% 4,3%
Csökkenő hazai tartalékok
Magyarország nemzetközi tartalékai decemberben döntő részben az állam finanszírozásából eredő tételek miatt csökkentek – közölte Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője csütörtökön. A jegybank tegnap közzétett előzetes adatai szerint Magyarország nemzetközi tartalékai december végén 10,142 milliárd eurót tettek ki, 397 millió euróval kevesebbet, mint november végén. A decemberi előtörlesztések voltak a legjelentősebb költségek, de kamatfizetésre és készenléti hitel igénybevételére is sor került – áll a jegybank tájékoztatójában. (MTI)
