Svájc nem tagja az Európai Uniónak, így az eurózónának sem, ám az országban élénk vita folyik arról, hogy bevezethető lesz-e a közös nyugat-európai fizetőeszköz, vagy sem. Bár Svájc az egész földkerekségen pénzügyi nagyhatalom, gyakorlatilag az Európai Unió által körbezárt államról van szó, amely gazdasági kapcsolatainak kétharmadát szomszédaival – Németországgal, Ausztriával, Franciaországgal és Olaszországgal – bonyolítja le. Egy kutatás során bebizonyosodott, hogy a svájci cégek 43 százaléka szívesen integrálódna az eurózónához, miután kivitelük zöme oda irányul; ily módon pedig érzékenyen reagálnak nemzeti fizetőeszközük, a svájci frank és az euró közötti árfolyamarány ingadozásaira. A cégvezetők mindazonáltal úgy vélik, hogy külföldi ügyleteik szempontjából mindenképpen pozitív változást jelentene az ország csatlakozása az euróövezethez. Egyes sokat exportáló svájci vállalatok már tervbe is vették, hogy a fizetéseket euróban adják ki, mert így is csökkenthetik az árfolyamkockázatot. Ehhez persze a dolgozóknak is hozzá kell járulniuk. Noha az említett vizsgálatba mindössze harminc svájci céget vontak be, ezek a nagyvállalatok az ország tőzsdei piacának hetven százalékát reprezentálják.
A világ pénzügyi nagyhatalmaként számon tartott Svájcban természetesen lehet euróban fizetni, sőt semmi akadálya sincs annak sem, hogy az üzleti élet szereplői a tranzakciókat egymás között is euróban bonyolítsák le. Egy zürichi bank illetékese hangsúlyozta, hogy miután Svájc összes szomszédja euróval fizet lassan két esztendeje, szinte kézenfekvő, hogy az alpesi köztársaságban is részben fizetőeszköz lett az uniós pénz. A svájci pénzügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a közös uniós fizetőeszköz nem jelent kihívást az egyébként stabil bázisú svájci frank számára, ám több üzletágban már párhuzamos valutává nőtte ki magát.
A mindennapi életben amúgy megvan a maga természetes helye az eurónak: nemcsak a turisták, hanem maguk a svájciak is használják, de ettől az euró még nem vált hivatalos pénzzé. Mellesleg a kis alpesi köztársaságban a pénzkiadó automatákat már rég átállították az európénzérmékre és -bankjegyekre – valószínűleg többet is, mint amennyit egynémely uniós tagországban. Elsősorban az idegenforgalom és kereskedelem területén vált párhuzamos valutává az euró; a szállodákban és az üzletközpontokban már a számlát is kiállítják kívánságra euróban. A legnagyobb svájci kiskereskedelmi hálózatoknál is elfogadják az eurókészpénzt, de csak a bankjegyeket, a váltópénzeket még nem. A nagy benzinkutak ellenben nemcsak elfogadják, hanem vissza is adják az eurócentet, sőt a svájci vendéglősök is kialakítottak már egységes politikát; gyakorlatilag minden vendéglős maga dönti el, hogy elfogad-e eurót fizetség gyanánt. Svájcban a kérdésről elvileg népszavazáson kell dönteni, ám az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) csak abban az esetben lehet csatlakozni, ha az ország belép a nyugati közösségbe is. Svájc formális csatlakozását az EU-hoz azonban több tényező is gátolja. Ezek egyike a legendás semlegesség feladása, továbbá a szigorú banktitok liberalizálása. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a helvét köztársaság polgárai elméletileg már minden előnyét élvezik az EU-tagságnak. Svájc ugyanis olyan megállapodást kötött Brüsszellel, amelynek értelmében a svájciak az idei évtől kezdve szabadon telepedhetnek le az unióban, míg ugyanazt az EU-állampolgárok csak tíz év múlva tehetik csak meg az alpesi országban. Mindemellett a vámok kölcsönös lebontásával a svájci gazdaságnak biztosítják az EU piacához való hozzáférést, míg a svájci szövetségi állam garantálja a meghozott törvények EU-kompatibilitását. Gazdasági hátrány így semmiképpen sem származik a választott magányból.
***
Zürich a leggazdagabb.
A lakosság vásárlóereje alapján Svájc a legmódosabb európai ország. Az európai átlagos vásárlóerőt 100-nak véve Svájc indexértéke 196. A legszegényebb ország, Románia 16 ponttal, ám Magyarország is mindössze csak 36 ponttal „büszkélkedhet”. Mindez a német Consodata Marketing Intelligence és az osztrák RegioData Research felméréséből derül ki. Ha a vásárlóerő-értéket vesszük alapul, akkor Európa leggazdagabb régiója Zürich; a svájci kantonban és környékén több mint kétszer annyit költhetnek, mint az európai átlag. A régiók szerinti megosztásban is Svájc vezet. Az ország összes kantonja a lista élén áll. Közöttük is az első helyet Zürich foglalja el, 213 ponttal.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
