Atomhatalmak közeledése

Több mint egy órán át szívélyes légkörben tárgyalt egymással tegnap a pakisztáni elnök és az indiai kormányfő Iszlámábádban. Pervez Musarraf és Atal Bihari Vadzspaji két és fél év óta először találkozott.

2004. 01. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A pakisztáni elnök elleni decemberi merényletsorozatok nem tudták megakadályozni, hogy Iszlámábád otthont adjon a dél-ázsiai csúcsnak, és nem befolyásolta Musarraf eltökéltségét, hogy konszolidálja a két ázsiai atomhatalom viszonyát. A két politikus tegnap személyesen ült tárgyalóasztalhoz, végleg eloszlatva a dél-ázsiai nukleáris konfliktus rémét, új impulzust adva a terrorizmus elleni harcnak, valamint a dél-ázsiai gazdasági és politikai együttműködésnek.
A megbeszélések kiemelt témája volt a dél-ázsiai biztonsági és bilaterális együttműködési szerződés aláírása a terrorizmus elleni harc terén. Ezen szándékait meghiúsítani korántsem csupán a kasmíri szeparatistáknak vagy az al-Kaida támogatóinak volt érdeke.
Musarraf elnök 1999 októberi hatalomra kerülése óta három komoly merényletet élt túl. Az 2002-es merényletet kétségtelenül a Harakat Ul-Mudzsahidin kasmíri szeparatista szervezet követte el. Ekkoriban India és Pakisztán a kasmíri kérdés miatt az atomháború szélén állt. A 2003 decemberi merényleteket is szívesen tulajdonítanák kasmíri szeparatistáknak, al-Kaida-tagoknak, ám sokkal összetettebb a kérdés.
Az egyik merénylőt, Mohamed Dzsamílt az ugyancsak kasmíri szeparatista Dzsais-i Mohammad csoport tagjaként azonosították, aki a tálibok oldalán Afganisztánban harcolt. Az amerikaiak másfél évig az afganisztáni bagrami katonai bázison tartották fogva, majd márciusban átadták a pakisztáni hatóságoknak, akik nem találtak ellene semmi bizonyítékot. A Musarraf által betiltott szervezet vezetője, Maszúd Azhar egyike volt annak a három személynek, akik fogolycserével szabadultak egy indiai börtönből. Az Azad Kasmír vagy az abból kivált Al-Dzsihád szeparatista szervezet számlájára is hiába próbálták írni a merényleteket, akárcsak az Afgán Dzsihád szervezetére.
Sajátos módon a kasmíri öszszefüggést épp akkor kreálják, amikor a pakisztáni elnök kísérletet tesz rá, hogy kasmíri stratégiájában elhagyja a militarizmust. Egyes pakisztáni vezető politikai köröknek és a katonai-titkosszolgálati lobbinak egyaránt érdeke, hogy India és Pakisztán között a diplomáciai közeledés, a politikai rendezés lehetősége ne történjen meg. Ugyanakkor éppen arról a kasmíri szeparatista szervezetről, a Laskar-i Tajjibáról nem történik említés, amely pakisztáni-kasmíri táboraiban az al-Kaida és a militáns iszlám Dzsámija Iszlámíja kádereit képezi ki.
Ugyanilyen ellentmondásos a másik hivatalos verzió, az „afgán kapcsolat” is. A december 28-án Karacsiban letartóztatott afgán, csecsen és kasmíri terroristák állítólag részt vettek a Wana offenzívában, ahol az amerikai erők csapást mértek a terroristákra.
Az erősen sántító hivatalos magyarázkodás szerint a Wana offenzívában elszenvedett veszteségekért álltak bosszút a terroristák. A letartóztatott afgánok azonban nem pastuk, mint a tálibok többsége, hanem az Északi Szövetség gerincéhez, Maszúd erőihez hasonlóan pandzsíri tádzsiknak bizonyultak, az al-Kaida régi kapcsolatát bizonyítva a tálibellenes afgán hadurakkal, valamint azt a tényt, hogy számos merénylet mögött nem pusztán az al-Kaida bújik meg, hanem a kettős játékot űző pakisztáni titkosszolgálatok, Afganisztánban pedig a hadurak. A Musarraf elleni legutóbbi merénylet éppen egy nappal azután történt, amikor az elnök meglepetésszerűen hirtelen kiegyezett parlamenti iszlám ellenzékével, a Muttahida Madzslisz-i Amallal.

Légi kapcsolat
Január elseje óta közvetlen, menetrend szerinti légi járat közlekedik Pakisztán és India között. A Pakistan International Airlines (OIA) légitársaság repülőgépe 42 utassal a fedélzetén repült az év első napján a pakisztáni Lahorból Újdelhibe, India fővárosába. Az India Airlines január 9-re tervezi pakisztáni járatainak újraindítását. A közvetlen légi kapcsolat helyreállítása az enyhülés jelének számít az egymással hagyományosan feszült viszonyban álló két ország között. Az indiai parlament 2001 végén, egy terrortámadást követően állíttatta le a két ország között légi közlekedést. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.