A pakisztáni elnök elleni decemberi merényletsorozatok nem tudták megakadályozni, hogy Iszlámábád otthont adjon a dél-ázsiai csúcsnak, és nem befolyásolta Musarraf eltökéltségét, hogy konszolidálja a két ázsiai atomhatalom viszonyát. A két politikus tegnap személyesen ült tárgyalóasztalhoz, végleg eloszlatva a dél-ázsiai nukleáris konfliktus rémét, új impulzust adva a terrorizmus elleni harcnak, valamint a dél-ázsiai gazdasági és politikai együttműködésnek.
A megbeszélések kiemelt témája volt a dél-ázsiai biztonsági és bilaterális együttműködési szerződés aláírása a terrorizmus elleni harc terén. Ezen szándékait meghiúsítani korántsem csupán a kasmíri szeparatistáknak vagy az al-Kaida támogatóinak volt érdeke.
Musarraf elnök 1999 októberi hatalomra kerülése óta három komoly merényletet élt túl. Az 2002-es merényletet kétségtelenül a Harakat Ul-Mudzsahidin kasmíri szeparatista szervezet követte el. Ekkoriban India és Pakisztán a kasmíri kérdés miatt az atomháború szélén állt. A 2003 decemberi merényleteket is szívesen tulajdonítanák kasmíri szeparatistáknak, al-Kaida-tagoknak, ám sokkal összetettebb a kérdés.
Az egyik merénylőt, Mohamed Dzsamílt az ugyancsak kasmíri szeparatista Dzsais-i Mohammad csoport tagjaként azonosították, aki a tálibok oldalán Afganisztánban harcolt. Az amerikaiak másfél évig az afganisztáni bagrami katonai bázison tartották fogva, majd márciusban átadták a pakisztáni hatóságoknak, akik nem találtak ellene semmi bizonyítékot. A Musarraf által betiltott szervezet vezetője, Maszúd Azhar egyike volt annak a három személynek, akik fogolycserével szabadultak egy indiai börtönből. Az Azad Kasmír vagy az abból kivált Al-Dzsihád szeparatista szervezet számlájára is hiába próbálták írni a merényleteket, akárcsak az Afgán Dzsihád szervezetére.
Sajátos módon a kasmíri öszszefüggést épp akkor kreálják, amikor a pakisztáni elnök kísérletet tesz rá, hogy kasmíri stratégiájában elhagyja a militarizmust. Egyes pakisztáni vezető politikai köröknek és a katonai-titkosszolgálati lobbinak egyaránt érdeke, hogy India és Pakisztán között a diplomáciai közeledés, a politikai rendezés lehetősége ne történjen meg. Ugyanakkor éppen arról a kasmíri szeparatista szervezetről, a Laskar-i Tajjibáról nem történik említés, amely pakisztáni-kasmíri táboraiban az al-Kaida és a militáns iszlám Dzsámija Iszlámíja kádereit képezi ki.
Ugyanilyen ellentmondásos a másik hivatalos verzió, az „afgán kapcsolat” is. A december 28-án Karacsiban letartóztatott afgán, csecsen és kasmíri terroristák állítólag részt vettek a Wana offenzívában, ahol az amerikai erők csapást mértek a terroristákra.
Az erősen sántító hivatalos magyarázkodás szerint a Wana offenzívában elszenvedett veszteségekért álltak bosszút a terroristák. A letartóztatott afgánok azonban nem pastuk, mint a tálibok többsége, hanem az Északi Szövetség gerincéhez, Maszúd erőihez hasonlóan pandzsíri tádzsiknak bizonyultak, az al-Kaida régi kapcsolatát bizonyítva a tálibellenes afgán hadurakkal, valamint azt a tényt, hogy számos merénylet mögött nem pusztán az al-Kaida bújik meg, hanem a kettős játékot űző pakisztáni titkosszolgálatok, Afganisztánban pedig a hadurak. A Musarraf elleni legutóbbi merénylet éppen egy nappal azután történt, amikor az elnök meglepetésszerűen hirtelen kiegyezett parlamenti iszlám ellenzékével, a Muttahida Madzslisz-i Amallal.
Légi kapcsolat
Január elseje óta közvetlen, menetrend szerinti légi járat közlekedik Pakisztán és India között. A Pakistan International Airlines (OIA) légitársaság repülőgépe 42 utassal a fedélzetén repült az év első napján a pakisztáni Lahorból Újdelhibe, India fővárosába. Az India Airlines január 9-re tervezi pakisztáni járatainak újraindítását. A közvetlen légi kapcsolat helyreállítása az enyhülés jelének számít az egymással hagyományosan feszült viszonyban álló két ország között. Az indiai parlament 2001 végén, egy terrortámadást követően állíttatta le a két ország között légi közlekedést. (MTI)
origo.hu
Meghalt a pestszentimrei házrobbanás egyik sérültje
