A használtautó-kereskedők kétségbeesetten kongatják a vészharangokat; szeretnék elérni, hogy a regisztrációs adót ne vezessék be februárban. Így ugyanis megvan a veszélye annak, hogy tömegesen tönkremennek. Nehezményezik, hogy a már vámkezelt, de forgalomba csak hónapok múlva helyezendő kocsik után februártól a regisztrációs adót is meg kell fizetniük. Az igaz ugyan, hogy az importőrök áfabevallásukban visszaigényelhetik a vámkezeléskor kifizetett fogyasztási adót – ismerik el –, ám azok a továbbforgalmazással foglalkozó kereskedők, akik a már vámkezelt gépkocsit veszik meg az importőrtől, nem élhetnek a lehetőséggel, hiszen nem az ő költségeik között jelent meg a tétel.
A Pénzügyminisztérium nem kezdeményezi a regisztrációs adó bevezetésének későbbre halasztását – jelentették ki a tárcánál. A PM eredetileg a májusi csatlakozás dátumához kötötte az új adónem bevezetését, az Országgyűlés azonban a február 1-jei indulás mellett tette le a voksát, hangsúlyozottan azzal a szándékkal, hogy ez legyen az önkormányzatokat illető 40-50 milliárd forintos pluszforrások egyik alapja – mondta Csák Csongor. A tárca szóvivője hozzátette: bár előfordulhat, hogy egyeseket kedvezőtlenül érint az előre hozott bevezetés, az mindenképpen előny, hogy mihamarabb megszűnik a használtautó-importban elterjedt alulszámlázás.
A lap által megkérdezett szakértők szerint tagadhatatlan, hogy még novemberben is úgy tudták a kereskedők: csak májustól kell számolniuk az új adófajtával. Ennek tudatában „vásároltak be” külföldön az elmúlt év utolsó hónapjaiban, és most aggódnak, hogy a készleteiket nem tudják a számukra előnyös feltételekkel eladni.
A törvény szerint az a kereskedő, aki január 31-ig forgalomba helyezi a már vámkezelt gépkocsit, mentesül a regisztrációs adó alól. Ám erre már nem sok esély mutatkozik. Ennek oka, hogy a szakhatósági engedélyt megadó közlekedési felügyeletek alig bírják a rohamot, több hétre előre képesek csak időpontot adni. A kereskedők azért is igyekeznek, mert úgy vélik, a forgalomba helyezésért kifizetett néhány tízezer forintot még érvényesíthetik az eladási árban, míg a szerintük túlzottan magas regisztrációs adót már kevésbé.
Más szabály vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik saját részükre vásároltak külföldön gépkocsit. Náluk is nevezetes dátum január 31., de elegendő, ha eddig a napig vámkezeltetik a kocsit, és kifizetik a fogyasztási adót. A forgalomba helyezéssel ráérnek február után is. A PM magyarázata szerint abból adódik a két importőri kör közötti különbség, hogy a nem áfaalany magánszemély nem tudná a fogyasztási adót visszaigényelni.
A lap informátorai nem osztják teljes mértékben az autókereskedők aggodalmait. Azzal érvelnek: ha a kereskedő egy 5 millió forint értékű, korszerű gépkocsi után fogyasztási adót fizetne, félmilliós lenne a terhe, a regisztrációs adó viszont ugyanerre az autóra mindössze 90 ezer forint. Vitathatatlan, hogy egy idősebb – esetleg már évek óta raktáron lévő –, alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába tartozó jármű után (amelyet akár 50 százalékkal alulszámlázva hoztak be az országba) tetemesen megnő a fizetendő adóteher. Ilyen kocsi meglehetősen sok lehet az országban, hiszen a tavalyi szigorítást megelőzően (2003-ban kizárólag 1996-os vagy annál fiatalabb autók kerülhettek be) többszörösére nőtt a naponta behozott, zömmel igen régi kocsik száma.
Jó, ha résen van az, aki hazai kereskedőtől venne február 1-je után használt külföldi gépkocsit – hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy csak az adásvétel után derül ki: a forgalomba helyezés költsége, azaz a regisztrációs díj őt terheli. Ez adott esetben akár meg is duplázhatja az autó árát. (Világgazdaság)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
