Továbbra sem hajlandó tájékoztatást adni Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az M5-ös autópálya matricás rendszerbe való bevezetéséről, illetve a Kiskunfélegyháza–Szeged közötti szakaszának megépítéséről. A tárca vezetője lapunk erre vonatkozó kérdését tegnap azzal hárította el, hogy a tárgyalások az AKA Rt. tulajdonosaival folyamatosak, a matricát március 12-től bevezetik az autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza közötti szakaszán. Mint ismert, a kormányfő január elején jelentette be, hogy az állam kivásárolja az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. tulajdonosainak részvényeit, így az autópálya bekerül a matricás rendszerbe, megépül továbbá a Kiskunfélegyháza– Szeged közötti szakasz. Az állam a koncessziós jogok visszavásárlásával – ami hetvenmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek – átvállalja a társaság ötvenmilliárd forint adósságát is. Ily módon az AKA tulajdonosai jelentős bevételre tesznek szert, mentesülnek az adósságtól, miközben jelenleg is Európa legdrágább tarifájú sztrádáját tartják fenn. Szakértők szerint a kormány már a bejelentés előtt megállapodott az AKA Rt.-vel – annak ellenére, hogy hivatalosan január 31-ig kívánják lezárni a tárgyalásokat –, a kabinetnek ugyanis túl kockázatos lett volna a konkrét ígéret, mert akkor a tulajdonosok megemelhetnék az eladási ár összegét.
Az viszont biztos, hogy az autópálya üzemeltetését – a többi állami gyorsforgalmi úttal ellentétben – nem az ÁAK Rt. végzi március 12-től, mivel a kivásárlást követően az állam átadja ezeket a jogosítványokat egy társaságnak. Az ÁAK Rt. a matricás rendszer bevezetéséig mindössze javaslatot tehet különböző útjelző táblák átalakítására, illetve szórólapokat készíthet az autósok informálására, hogy a megváltott matricák az M5-ösre is érvényesek lesznek. Csillag István az új társaság létrehozását többek között azzal indokolta, hogy gondoskodni kell az AKA Rt. alkalmazottairól, valamint arról a műszaki állományról, amit eddig drága pénzért vásároltak.
Ugyanígy az AKA Rt. érdekeltségi körébe tartozó útépítő cégek lesznek a kivitelezői a Kiskunfélegyháza–Szeged közötti szakasznak, méghozzá közbeszerzés nélkül jutnak a jelentős megrendeléshez. Az állam ugyanis nem tudja felvállalni az építési költségeket 2004-ben, a munkák mihamarabbi megkezdése viszont politikai okból is sürgős a kormánynak, többek között azért, mert Medgyessy Péter miniszterelnök legutóbbi szegedi beszédében 2006-ra ígért autópályát a városnak.
A matricát bevezetik az M5-ösön márciusban, a díjak azonban jelentősen emelkednek, legkésőbb az új sztráda átadásakor. A díjak várható emelését kormány közeli forrásokból is megerősítették lapunknak. A magánberuházás ugyanis jelentősen megemeli a költségeket, az építők a drága bankhitelek mellett nemzetközi tapasztalatok szerint 12-15 százalékos profittal számolnak, ráadásul a matrica bevezetésével az új szakasz majdani üzemeltetőjének árnyékdíjat vagy rendelkezésre állási díjat fizet az állam az adóforintokból és az országos díjbevételekből. Az M5-össel egy időben az M6-os autópályát Érd és Dunaújváros között nagyrészt vállalkozói tőkéből építik. Szakértők hozzáteszik: a multinacionális útépítő cégek munkával való ellátásának egyik legbiztosabb módja a koncessziós útépítés, aminek többletköltségeit az adózókkal és az úthasználókkal fizettetik majd meg.
Tímár József, az ÁAK Rt. vezérigazgatója tegnap bejelentette, hogy egyre nagyobb az igény a kedvező áron beszerezhető négynapos autópálya-matricára, amiből az elmúlt év december 1-je óta több mint ötszázezret értékesítettek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
