Az idei költségvetési törvény számai alapján mi a véleménye a romáknak juttatandó összegről? Hogyan érinti mindez a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2004-es költségvetését?
– A magyarországi cigányság szemszögéből a jövő évi büdzsé katasztrofálisnak mondható, mert a két évvel ezelőtti kerethez képest egyetlen fillérrel sem biztosít több pénzt. Ha pedig az inflációt is figyelembe vesszük, akkor azt kell mondanunk: a Medgyessy-kormány az elődeihez képest jóval kevesebb pénzt szán a cigányságnak. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány állami támogatása a polgári kormány időszaka alatt 228 millióról egymilliárd forintra emelkedett. Azóta ez a szám stagnál, idén egy fillérrel sem kapunk több pénzt.
– Ez veszélybe sodorja az ösztöndíj-politikájukat?
– Nyilvánvalónak látszik: be kell majd állnunk a költségvetés tartalék keretéből kérelmezők sorába, de csak valamikor augusztus táján tudjuk meg, hogy mire jutunk. Nem lesz könnyű, mert a 2004-es büdzsé nemcsak a cigányságot, hanem az összes társadalmi réteget sújtja.
– Mi a véleménye a kisebbségi törvény módosításának eddig napvilágot látott szövegjavaslatáról?
– A törvény módosítása azért van napirenden, mert olyanok is bekerülhettek a kisebbségi testületekbe, akik nem tagjai az adott közösségnek. Finoman szólva is érdekesnek tartom a kormány eljárását, hiszen annak ellenére, hogy roma származású képviselő vagyok, mégsem hívtak meg az eddigi társadalmi vitára. A törvényjavaslatot egyébként alkalmasnak tartom a visszaélések kiküszöbölésére. Nem is ezzel van bajom, hanem a szövegben megjelenő kisebbségi regisztráció gondolatával. Ugyanis ebbe a névjegyzékbe bárki bejelentkezhet. Ki dönti majd el két, önmagát németnek valló ember közül, hogy melyik az igazi német? Arról nem is beszélve, hogy az uniós csatlakozás után más ország polgára is vásárolhat nálunk házat, tanyát vagy nyaralót. Ha letelepszik, itteni lakosnak számít, és a kisebbségi választáson is indulhat. Tehát annak ellenére, hogy nem tagja az adott kisebbségi közösségnek, mégis megfelel a kritériumoknak. – Az elmúlt ötven év tapasztalatai alapján sok emberben rossz emlékeket idéz egy olyan törvényjavaslat, amely a magyar állampolgárokat származásuk alapján kívánja lajstromba venni…
– Látja, ez a másik, amiért elhamarkodottnak tartom a javaslatot. – Azt a kérdést feszegeti a törvénytervezet, hogy mi legyen a hazai kisebbségek sorsa: asszimiláció vagy az identitásuk megőrzése. Hiszen hosszabb távon csak ebben az esetben van létjogosultsága a kisebbségi önkormányzatoknak.
– Az unióban nincsenek kisebbségi önkormányzatok. A mi rendszerünket azonban tovább kell fejleszteni, hiszen jelenleg alkalmatlan arra, hogy a cigányság felemelkedését elősegítse.
– A törvényt az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mégis támogatta. Úgymond lefeküdtek a kormánynak?
– Van egy ilyen olvasata, kár lenne tagadni. Én nem voltam jelen a szavazáson. Azt gondolom, hogy az OCÖ nem a kormányt, hanem a magyarországi cigányságot képviseli. Sajnálatos módon úgy alakult az elmúlt tíz évben a képviseleti rendszer, hogy az OCÖ a tárgyalópartner, és a véleménye szabja meg, mi történjék a magyarországi cigánysággal. Hiányolom az OCÖ-nek azt a lépését, amellyel széles körű roma társadalmi vitára bocsátotta volna ezt a kérdést, hiszen csak két szavazattöbbséggel fogadta el a kormány javaslatát. Rossz döntés született, mert a támogatásért cserébe a magyarországi cigányság számára nagyobb finanszírozást kérhetett volna.
– Tehát alkuhelyzetben volt, és nem élt ezzel a lehetőséggel.
– Így van, ezt vagy nem vették észre, vagy a kormány kérését mindenáron teljesíteni akarták.
– Háttér-megállapodást sejt?
– Ezt is elképzelhetőnek tartom. Furcsa egybeesés, hogy a munkaügyi tárcával pont akkor írnak alá egy egymilliárd forintos megállapodást, amely ráadásul a jelenlegi elnök szervezetének ad lehetőséget arra, hogy megerősödjék. Ha ez igaz, akkor nem a magyarországi cigánysággal, hanem csak egy szervezettel állapodott meg a kormány.
– Horváth Aladár még az OCÖ legitimitását is vitatja…
– Ez nehéz kérdés. Rendőrségi feljelentés van a jelenlegi elnök ellen. Az a bajom ezzel az egésszel, hogy a kormány szemében a cigányság egyetlen tárgyalópartnere a mindenkori roma önkormányzat. Ezek a botrányok érdekes módon pontosan a költségvetési vitával egy időben csúcsosodtak ki. Így aztán az OCÖ-ben érdemi munka nincs, csak a személyi változások körül pörög az önkormányzat. Mindez jól jön a kormánynak.
– Hogyan?
– Baloldali többség nyerte meg az OCÖ belső választását. Elsöprő többsége Teleki László államtitkár úr egyesületének volt, ehhez Horváth Aladár és Kolompár Orbán szervezetei csatlakoztak. A polgári oldalhoz kötődő egyesületek és szervezetek mindössze két fővel vesznek részt a munkában, ami a nullával egyenlő. Így az államtitkár úrnak senkivel sem kell egyeztetni. Ha a parlamentben baloldali kormány működik, és az országos önkormányzatokat is a baloldal adja, akkor miért nincs program, érdekképviselet vagy kritika? Az elmúlt másfél évben ugyanis ilyen hang az OCÖ irányából nem hallatszott. Attól félek, hogy a Horváth Aladár körüli zűrzavarkeltés is kormányzati szándék volt. A baloldali roma politikusoknak nem magukat kellene helyzetbe hozniuk, hanem a cigányságot képviselni.
– A kormány esélyegyenlőségi programként hirdeti a saját romapolitikáját. Csakhogy ez üres malaszt marad akkor, ha nincsenek erős helyi roma közösségek. Demecser példája azonban ennek a veszélyeire is figyelmeztet…
– A demecseri történet addig mindig előfordulhat, amíg a magyarországi cigányság meg nem érti, hogy nem a napi érdekek alapján kell választania, hanem értékrendszer alapján. Csak akkor oldható meg a magyarországi cigányok problémája, ha ők is polgárosodnak. Ezt még nem értik azok, akiket Demecseren kocsiba ültetve vittek szavazni.
– Most azt mondja: a baloldalnak nem is érdeke, hogy a romák helyzetén radikálisan változtassanak?
– Én még ennél is tovább megyek: azt állítom, hogy a baloldal egyértelműen ellenérdekelt a romák polgárosodásában! Ezzel ugyanis a jobboldalra vinne át egy olyan szavazóbázist, ami ha elfordul tőlük, akkor Magyarországon minden választást elveszítenek. Abban érdekeltek, hogy ezek a szavazatok négyévente virslivel, gulyással rendre meglegyenek. Éppen úgy, mint az elmúlt ötven évben történt. Demecseren is megtalálták azokat a helyi roma vezetőket, akiknek mindent megígértek, és azok aztán el is vitték az embereket szavazni. Csakhogy ez most kiderült, mert valaki az ottaniak közül azt mondta: nem ezt ígértétek! Ez piciben bemutatja a teljes szocialista filozófiát. Ha ez így megy tovább, akkor meggyőződésem szerint a magyar cigányság nemhogy előrébb, hanem egyre lejjebb jut. Még abban a szegény rétegben is romlik a helyzete, amelyben hosszú évtizedek óta vegetál.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség