Beköszöntött a cigarettacsempészek aranykora

„Újra itt van a csempészek reneszánsza” – írtuk ez évi első lapszámunk hasábjain, amikor arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a dohányáruk jövedékiadó-tartalmának drasztikus emelése miatt ismét teret hódít a dohánycsempészet. Ez szinte természetes, hiszen határ menti körképünkből kiderül, hogy – Horvátországot leszámítva – fél, negyedáron szerezhető be minden szomszédos államból a dohánytermék.

2004. 01. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye Ukrajnával és Romániával közös határátkelőin évről évre növekszik a cigarettacsempészet. Bár a pravoszláv ünnepek miatt idén még csak egy-két jelentősebb fogás volt – a legnagyobb tételt egy kamionban talált 250 kartonos szállítmány jelentette –, 2004 során a jövedéki adó emelése miatt újabb növekménnyel kell számolni – tájékoztatta lapunkat Grétzy Tibor, az észak-alföldi vámparancsnokság sajtószóvivője.
Elsősorban Záhony körzetében virágzik a cigarettaüzlet: tavaly ötezer felderítésből kétszáz híján minden esetben dohányárut akartak behozni a csempészek. Többnyire kis tételben hozzák át a füstölnivalót a határ mindkét oldalán élő nők és férfiak. A határon lebukás nélkül átjuttatott „áru” sorsa fajtától függően különböző: a márkásabb cigarettákat – a Vouge-t vagy a Marlborót – Miskolctól nyugatra, Debrecentől pedig délre terjesztik, ám példák igazolják azt is, hogy a csempészett dohányárut továbbszállítják az országból, és az Európai Unióban értékesítik jelentős haszonnal. Az olcsóbb ukrán márkák – ilyen például a Lispai – elsősorban a határszélen, a szegényebb emberek körében találnak gazdára. Ezek, magyar dohányos szemével nézve valóban „mesésen” olcsók, hiszen átlagosan hatvan-hetven forintért vásárolhatók meg Ukrajnában, azaz egy karton nem kerül többe hat-hétszáz forintnál. A magyarországi „fogyasztói ár” ilyen beszerzési ár mellett még mindig mélyen a jövedéki adóval és egyéb közterhekkel jelentősen megdrágított magyar cigarettákért fizetendő összeg alatt marad. Olyanynyira, hogy egy-egy doboz Lispai a határ közelében 80-90 forintért is beszerezhető.
Az ukrán és román vámszervek nem foglalkoznak a tőlük Magyarországra tartó cigarettacsempészettel, hiszen azok hivatalosan a román és ukrán adóterheket megfizetve szerzik be a magyarnál jóval olcsóbb dohányárut. Magyarországon viszont akár külföldi, akár magyar állampolgár követte el a csempészetet, büntetésre számíthat – igaz különböző módon. A külföldi állampolgár áruját ugyanis azonnal lefoglalják, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtják attól függően, hogy először vagy sokadjára akadt-e fent a hálón. A magyar állampolgár büntetése viszont nem a beléptető vámhivatal, hanem a lakhelye szerint illetékes vámhatóság hatáskörébe tartozik.
A felderítésekről szólva Grétzy Tibor, az észak-alföldi vámparancsnokság szóvivője elmondta: tavalyelőtt 8400-nál több csempészt füleltek le, 2003-ban viszont 11 444-et, vagyis 36 százalékkal többet, mint a megelőző évben. 2002-ben a lefoglalások 82 százalékát, 2003-ban pedig mintegy 90 százalékát cigaretta tette ki. Annak, hogy ez az árufajta a legnépszerűbb, a vámosok szerint az az oka, hogy a cigarettát igen könnyű a magyar piacon értékesíteni, de még Európában is kelendő a márkás termék – ha eljut odáig. Az árkülönbség ugyanis akkora – minimálisan 30–50 százalék –, hogy a vevő mindenképpen jelentősen nyert az ügyön. A cigarettacsempészet ilyen mértékű elharapódzása annál inkább hátrány a Magyarországon dohánygyárakkal rendelkező multinacionális cégeknek. Ők ugyanis az EU-csatlakozást követően még mindig a tovább emelkedő, jelentős adóterhek miatt a csempészáruhoz képest versenyképtelenül magas árakon tudnak csak értékesíteni. Ilyen viszonyok mellett a piac képtelen szabályozó szerepet betölteni, megoldást csak a belépők ellenőrzésének szigorítása jelenthet. A felderítéseket a keleti határátkelőkön mobil kamionröntgen és cigarettakereső kutyák is szolgálják, és arra is felkészültek, hogy az irodai munkát végző vámtiszteket is bevessék az ellenőrzéseken.
A cigaretta árának újabb drasztikus növelése az ország délkeleti fertályán nem igazán kedvetlenítette el azokat a nikotinélvezőket, akik csempészektől szokták vásárolni a füstölnivalót. A rendkívül olcsónak mondható utánpótlás ugyanúgy megérkezik Szerbia és Románia irányából, mint eddig, így az áruválasztékkal sincs különösebb gond. A feketepiac szereplőit az sem riasztja
vissza, hogy a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség, valamint a fogyasztóvédelem gyakran tart ellenőrzéseket a cigarettacsempészektől hemzsegő tereken, utcákon.
Szegeden főként a Mars téri és Cserepes sori piacon kapható olcsó külföldi cigaretta, de a csempészek az utcán is gyakran leszólítják a járókelőket. Mindig akad vevőjük, hiszen a 435 forintos Sopianaéhoz hasonló minőségű cigaretta dobozáért mindössze 110–130 forintot kérnek. Az egyik alkalmi árustól megtudtuk, egyelőre nem kívánják növelni az árat. A romániai, illetve szerbiai kereskedőktől függ, hogy mikor adják drágábban: a csempészek hozzájuk igazodnak. Annyit azonban elárult, hogy – vélhetően egy-két hónap múlva – legfeljebb 10-15 forinttal kérnek többet egy doboz cigarettáért.
Miközben az olcsó külföldi cigaretta majdnem harmadába kerül a hazainak, a drágábbak esetében már nem ilyen nagy az árkülönbség. A feketézők ezeket főként romániai vámmentes üzletekben vásárolják meg, és feleannyiért árulják, mint a hazai boltok. Az egyik kamionos arra hívta fel a figyelmünket, hogy az sem mindegy, hol vesszük át a csempészárut. Ha azt az eladó előre megbeszélt időpontban házhoz szállítja, akkor nyilván többet kér érte, de a vevőnek még mindig megéri, hogy tőle vásárol.
Azt is megtudtuk, hogy a csempészek nem kizárólag legálisan lépik át a határt, amikor áruval érkeznek Magyarországra. A határőrség embereinek nemegyszer sikerült olyan határsértőket elfogni, akik nagy mennyiségű cigerettát hoztak. Erről a vám- és pénzügyőrség emberei is tudnak, minthogy a „kliensek” végül náluk kötnek ki.
Bunyevácz Miloje alezredes, a Dél-alföldi Vám- és Pénzügyőrség Regionális Parancsnokságának sajtófelelőse lapunknak elmondta: korábbi tapasztalataik alapján nem tartja kizártnak, hogy az újabb áremelés után aktívabbak lesznek a csempészek, és még több cigarettát hoznak be az országba. Az sem elképzelhetetlen, hogy a zöldhatáron növekszik a forgalom, hiszen azok útjai kifürkészhetetlenek, akik feketézéssel igyekeznek egzisztenciájukat biztosítani. Arra is volt már példa, hogy a román oldalon ötven karton cigarettát csomagoltak egy nagyobb nejlonzsákba, és a Maroson úsztatták át Magyarországra.
A hazánk délkeleti végein dolgozó vám- és pénzügyőrök az elmúlt évben összesen 65 ezer karton cigarettát koboztak el, amelynek értéke meghaladja a 190 millió forintot. Bunyevácz Miloje három nagyobb fogást említett: tavaly januárban 5194, decemberben pedig 21 848 karton cigarettát találtak kamionokban Nagylaknál, júliusban pedig 4256 kartonra bukkantak a gyulai határátkelőnél. Megjósolni sem tudják, idén mennyire lesznek eredményesek, csupán sejtéseik vannak arról, hogy az eddigieknél nagyobb fogásokra számíthatnak.
A magyar–horvát határ baranyai, somogyi és zalai szakaszán az utóbbi két évben jelentősen visszaesett a bevásárlóturizmus. Az Adria kapujaként emlegetett Barcs határátkelőhelyen korábban ez a forgalom 90 százalékát tette ki, ám a múlt évben lényegesen megváltozott az arány. A közelmúlt határforgalmi adatai szerint minden ötödik horvát otthon maradt 2003-ban, és a dél-dunántúliak sem mennek már „szesztúrára” vagy néhány kartonnyi cigarettáért Eszékre, Verőcére vagy Bjelovárra.
Ennek egyik oka feltehetően az, hogy kiegyenlítődtek az árak a két ország között: Horvátországba ugyanazok a hipermarketek „költöztek be”, mint hazánkba, és az úgynevezett gyarmatáruért euróban számolva annyit kérnek ott is, mint nálunk. Hogy időnként mégis bekerül egy-két üveg márkás ital meg cigaretta a fél- vagy egynapos horvátországi útról visszatérő honfitársaink kosarába, az azzal magyarázható, hogy idehaza a hivatalos árfolyamnál olcsóbban jutottak kunához.
A benzinturizmus is leszálló ágban van, mert kiegyenlítődtek az árak. A 95-ös ólommentes már odaát is hat kuna fölött van, így legfeljebb csak a dízelmotoros kocsik tulajdonosai gurulnak át a határon és tankolnak a legközelebbi horvát település töltőállomásán. A név nélkül nyilatkozó vámosok szerint a cigaretta és a szeszes italok árának itthoni növekedése sem fogja felélénkíteni a már igencsak szárnyaszegett bevásárlóturizmust. A hozzánk érkező horvátok a jövőben is főként apróbb műszaki cikkeket, mosó- és tisztítószereket visznek magukkal.
Azt azonban a vámosok is gyanítják, hogy az Ukrajna vagy a Bulgária felől érkező, és a letenyei határátkelőt választó kamionokban mindig akad majd olcsó cigaretta, és jut belőle Dél-Somogyba, valamint a 7-es főközlekedési út mellett lévő balatoni településekre is. Nem kizárt, hogy akik eddig nem szívesen füstöltek kamionosoktól vagy közvetítőiktől jó áron vásárolt, édeskés és émelygős ukrán vagy bolgár cigarettát, a jövőben rákényszerülnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.