Berlin nem akar kimaradni az Irak újjáépítését célzó akcióból, és ennek érdekében hajlandó változtatni eddigi – a Szaddám Huszein elleni háborút elutasító – politikáján. A lépést arra, a hivatalosan még meg nem erősített értesülésre alapoznák, miszerint az amerikai kormány hajlik arra, hogy feladja merev és elutasító magatartását azokkal az országokkal szemben, amelyek helytelennek tartották a hadműveleteket.
Ezeket a nemzeteket az USA kizárta az Irak újjáépítését szolgáló gazdasági versenyből, amely a maga majd tizenkilencmilliárd dolláros volumenével jelentős lehetőségeket nyújt bármelyik vállalkozásnak. A határozott nemzetközi tiltakozás nem maradt el, maga Kofi Annan ENSZ-főtitkár is kifejezésre juttatta kritikáját. Berlin szerint nagyrészt ennek tudható be az amerikaiak belátása. A pozitív előjelek arra késztették Gerhard Schrödert, hogy a maga részéről is engedékenyebb hangot üssön meg.
Időközben a német cégek amerikai leányvállalataikon vagy külföldi partnereiken keresztül igyekeztek versenyben maradni. Így a Siemens a kuvaiti Wataniya Telecomon keresztül mobiltelefon-hálózatot épít ki Irak északi vidékén és bízik abban, hogy hamarosan erőművek építésére is sor kerülhet. A megbízatás szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a Siemensnek az első német vállalkozásként sikerült megvetnie lábát a háború utáni Irakban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
