Belgrádban megkezdődtek a tárgyalások a kormánykoalíció összetételéről. Mi lenne a jobb megoldás Szerbiának, a vajdasági magyaroknak: az úgynevezett demokratikus pártok koalíciója vagy a Vojiszlav Kostunica által szorgalmazott egységkormány?
– Az egységkormány létrehozásának vannak pozitívumai, de a radikálisok hozzáállását látva nem hiszem, hogy létrejöhet. Ugyanakkor az úgynevezett demokratikus blokk egyes pártjai is ódzkodnak ettől a megoldástól, s ezen nincs is miért csodálkozni, hiszen egy ilyen széles körű koalícióval újra hatalomra jutnának a milosevicsi rendszer kormányelemei. Ne feledjük, Milosevics idején a radikálisok és a szocialisták voltak hatalmon. Ami pedig a demokratikus koalíciót illeti, nem tudom, mennyire lehet annak nevezni azt a tömörülést, amely olyan politikusokat is kormányra juttatna, mint például Vuk Draskovics, aki gondolatban és programban igen közel áll a Radikális Párthoz. Ugyanakkor elképzelhető egy ilyen, úgynevezett demokratikus kormánykoalíció létrejötte, hiszen a hatalomvágy sok akadályon átsegítheti ezeket az erőket. Csakhogy igen hamar jelentkezni fognak majd a belső feszültségek. Ne feledjük, hogy éppen a most kezdeményező szerepben tetszelgő Szerb Demokrata Párt volt az első, amely korábban kilépett a szintén demokratikusnak nevezett koalícióból. Ezek a belső feszültségek egyértelműen a radikálisok malmára hajtják a vizet. A várható instabilitás miatt tovább fog erősödni a radikális szavazótábor, amely a legközelebbi választáson akár abszolút többséghez is juttathatja a Radikális Pártot. Hadd jegyezzem meg itt, hogy igencsak meglepődtem Kovács László nyilatkozatán, miszerint Magyarország a szerb demokratikus pártok koalíciójának létrejöttét szorgalmazza a szerb kormányalakításnál. Nem vall komoly helyzetismeretre ez a külügyminiszteri nyilatkozat.
– Nem lesz magyar képviselet a szerb parlamentben. Mennyiben érintheti negatívan ez a helyzet az autonómia kérdését?
– Legitim parlamenti képviselete nem lesz a vajdasági magyarságnak. Vannak olyan magyar nemzetiségű politikusok, akik úgymond eladták magukat egy tál lencséért, és szerb pártok listáin jutottak mandátumhoz. Ők azonban nem képviselhetik a vajdasági magyarságot. Egyébként nemcsak a magyaroknak, de a Vajdaság egészének nincs képviselete a szerb parlamentben. Éppen ezért komoly feszültségek várhatók a belgrádi központi hatalom és a vajdasági autonómiatörekvéseket képviselő erők között. Egyelőre nem tudni, mi lesz az új szerb kormány álláspontja a magyar autonómia ügyében. Ne felejtsük el, hogy az elmúlt időszakban a Vajdasági Magyar Szövetség létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amely kezd talpra állni, működni. Ez ügyben komoly ellenállásra lehet számítani, ismerve a választásokon jó eredményeket elérő szerb pártok hozzáállását.
– Lát arra esélyt, hogy a közeljövőben egységesen lépjenek fel a délvidéki magyar pártok?
– Véleményem szerint a magyar egység már a választások során létrejött. A vajdasági magyarság egyértelműen a VMSZ által képviselt párttömörülést támogatta. Az Ágoston András-féle koalíció súlyos vereséget szenvedett. Ágostonékra mintegy tíz-tizenötszörösen rávertünk.
– Kizárja egy vajdasági magyar koalíció létrejöttét?
– Egyelőre nem zárok ki semmit, de nem tudom, mennyire egészséges az az elképzelés, hogy azokkal szövetkezzünk, akik hátba támadtak minket, és ellenünk meneteltek a választásokon.
– Mennyiben befolyásolhatják a szerbiai választási eredmények a kettős állampolgárság ügyét? Nem tart attól, hogy a magyar kormány most éppen a belgrádi instabilitás miatt fogja jegelni ezt a kérdést?
– A magyar kormány eddig is jegelte a kettős állampolgárság ügyét. A magyar állampolgárság könnyített – áttelepülés nélküli – megszerzésének kérdése teljes mértékben független a szerb belpolitikától. Nem a belgrádi parlamentben döntenek ez ügyben, hanem a magyar Országgyűlésben. Ebben a kérdésben hiányzik a magyar kormány és parlamenti pártok eltökéltsége. A folyamatok ellenére én bizakodó vagyok, bízom abban, hogy az idei év végére eredményeket tudunk elérni a kettős állampolgárság ügyében.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség