Összesen 131,94 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásra fordítható összeg. Ebből a determináció, vagyis az agrártárca tavalyról áthúzódó kifizetési kötelezettsége 81,82 milliárd forint. Az új, tehát az idei támogatási összeg a maradék, azaz mindössze csak 50,12 milliárd forint. Mindössze ennyit lehet az idén nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokra fordítani – derül ki egy, a lapunk birtokába került dokumentumból. Ez viszont azt jelenti, hogy az idei évben tulajdonképpen finanszírozás nélkül maradt a magyar agrárium, amelyen a bevezetendő százmilliárdos agrárhitelcsomag sem segíthet, mert – szakmabeliek szerint – az csak egy szűk réteg számára lesz elérhető. Az Orbán-kormány alatt csupán a piacra jutási támogatások rúgtak 42-43 milliárd forintra, és ehhez adódott hozzá a többi terület támogatása.
*
Néhány adat a tisztán nemzeti forrásból finanszírozandó 2004. évi támogatásokból: fejlesztési támogatásra, amelyben a szőlő- és a gyümölcstelepítések is szerepelnek, 26,98 milliárd forint jutna, de a tételt 25,18 milliárdos determináció terheli, azaz már csak 1,8 milliárd forintból lehet – az unióban már nem növelhető – szőlő- és gyümölcsterületeket megnagyobbítani. Csökkent az erdészeti feladatok, a termőföld minőségi védelmének és hasznosításának támogatása. A folyó kiadásokra és jövedelemtámogatásokra eső 96,53 milliárdos összeg az 55,42 milliárdos áthúzódó kifizetés miatt csak 41,11 milliárd forint. Ezen belül az agrárfinanszírozás támogatása a determinációk miatt 13,3-ről 4,6 milliárd forintra csökkent. Érdekes az is, hogy amíg a 2004. évi költségvetési tervezetben a nemzeti támogatások címszó alatt 152,879 milliárd forintos összeg állt, addig a legfrissebb előterjesztésben már csak 131,94 milliárd forint, ami a SAPARD-intézkedések és a technikai segítségnyújtási összegek levonása után is 16 milliárdos eltérés. A determinációkat – Benedek Fülöpnek, az agrártárca közigazgatási államtitkárának egy korábbi bejelentése szerint – január végéig kifizetik. A determinációktól így megkönnyebbülő agrártárcánál alig marad több ötvenmilliárd forintnál.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség mezőgazdasági kabinetje a magyar gazdák sikeres EU-csatlakozása érdekében a költségvetés mezőgazdasági fejezetének felülvizsgálatát, egy agrár-pótköltségvetés benyújtását javasolja a kormánynak – nyilatkozta lapunknak Glattfelder Béla, a kabinet vezetője. A magyar mezőgazdaság ugyanis gyengébb és kritikusabb állapotban van, mint valaha, több területen is ágazati válság ütötte fel a fejét, a magyar sertéstartók és baromfitenyésztők pedig soha nem látott krízishelyzetbe kerültek – tette hozzá a politikus.
Glattfelder úgy látja, a Medgyessy-kormánynak továbbra sincs érdemi mondandója a magyar agrárium jövőjéről, hiszen a múlt év legfontosabb feladatát, a magyar gazdák felkészítését a sikeres EU-csatlakozásra nem sikerült teljesíteniük, és az idei költségvetést, valamint az abból adódó támogatási lehetőségeket figyelembe véve úgy tűnik, erre már nincs is lehetőség.
Az új pénzügyminiszter-jelölt további megszorításokat hirdetett, amelyek minden bizonnyal a hazai agrárszereplőket is érintik, ezért a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) már régóta hangoztatja, hogy az agrárköltségvetést át kell gondolni – reagált kérdéseinkre Jakab István, a szervezet elnöke. Ha ezt nem teszi meg az agrárvezetés és a kormány, akkor az idei évet nem lesznek képesek átvészelni a termelők.
– Úgy látjuk – mondta Jakab István –, hogy ilyen körülmények között a gazdák már a csatlakozás idejére tönkremennek, és az EU-ban már nem is álmodhatnak majd a versenyről. Ezt a meglátást erősíti, hogy jelenleg magasak a termelési költségek, ugyanakkor a termelői árak alacsonyak, az ágazatok veszteséget termelnek. A legkorszerűbb tehenészeti telep a tej esetében literenként húszforintos mínuszba kerül, egy sertés pedig átlagosan kétezer forintnyi veszteséget hoz a termelő konyhájára. Súlyosbítja a helyzetet, hogy még mindig nem ismeretesek az idei piacszabályozási körülmények.
Ezért a közvéleményben is tudatosítani kell, hogy a mezőgazdaságnak juttatott segélyek nem olyan magasak, mint azt beállítják, és nem is szociális segélynek minősülnek. Hiszen az ágazatot jelentős jövedelemelvonás terheli, amihez csupán minimális jövedelemkompenzáció társul. Bizonytalan az intézményrendszer kiépítése, és azt sem tudni, hogy lesznek-e időben területalapú támogatások. A tények azt mutatják, hogy nem – mondta a Magosz elnöke.
Közös egyeztetés
Értesüléseink szerint ma egyeztet Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke, Jakab István, a Magosz elnöke a Fidesz és az MDF képviselőivel, hogy lehetőség szerint közös álláspontot alakítsanak a holnap kezdődő, a nemzeti agrárkerekasztalt előkészítő egyeztetésre. (N. T.)
2003. október 3.: Németh Imre egy nyíregyházi fórumon kijelentette: négyszázmilliárd forintra nő a költségvetési főösszeg, amellyel az agrárágazat és a vidékfejlesztés gazdálkodhat. Hozzátette, ilyen mértékű, rekordösszegű költségvetési növekményt a rendszerváltozás óta még nem kapott az ágazat.
2003. október 30.: Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára bejelentette, hogy az eddigi 293 milliárdos költségvetési előirányzattól sokkal nagyobb összeg, négyszázmilliárd forint fordítható 2004-ben agrárcélokra.
2003. december 9.: Nagy Frigyes, az MSZP mezőgazdasági tagozatának vezetőségi tagja, korábbi szakminiszter tisztességes összegnek nevezte a 2004. évi támogatási keretet.
