Évszázadokon keresztül okozott veszélyes és sokszor gyógyíthatatlan betegségeket a kutyaharapás. A vele járó kisebb-nagyobb roncsolásnál lényegesen nagyobb kockázatot jelentettek – és jelentenek mind a mai napig – a lehetséges szövődmények. Ezek közül is a két legveszedelmesebb: a veszettség és a tetanusz. Az ok-okozati összefüggés nem mindig volt világos régi korok alkalmi vagy tanult orvosai számára, de a lehetséges következményekről, ha nem is tudtak, legalább sejtettek valamit. A gyógyításra vonatkozóan számtalan eljárás és javallat maradt fenn napjainkig, népiesek és tudományoskodók egyaránt. A „kutyaharapást szőrével” szólásunk is régi gyógymódra utal, amelynek során a sebre a kutya elégetett szőrét hintették, nyilván nem különösebben nagy eredménnyel. Egy másik, szinte mind a mai napig élő szatmári népi gyógymód szerint kőrisfabogarat kell porrá zúzva a sebre tenni, ha veszett kutya marta meg az embert.
A régebbi gyógymódok között is gyakori, hogy valamilyen bogarat, de legfőképpen folyami rákot javasoltak porrá zúzni a doktorok, és ezt hintették a beteg területre. Melius Juhász Péter 1578-ban Kolozsvárt kiadott Herbáriuma szerint az ezerjófű (Diptamus) alkalmas a kúrára: „Dühös eb, kígyóharapást gyógyít, ha succusát vészed s vizét belefacsarod a sebbe, a törött füvet reákötöd, igen használ.” Ehhez hasonlóan a keserűgyökér (Gentiana) is használható, ráadásul alkalmazása során előbukkan a „rákmotívum” is: „Ha megszárasztod a gyökerét, megtöröd, megszitálod, hat-hat pénz nyomónyit Myrhával egyaránt, a folyó vízben termő ráknak a szemének porát két drachmát, két arany nyomónyit, ha iszod borban négy napig, dühös eb marást gyógyít.” Egy XVII. századi kézirat fokhagyma, só, ruta, mirha, tömjén, bors elegyével javasolta gyógyítani a „dühös eb harapását”.
Úgy tűnik, ahány ház, annyi szokás volt. A sokféle gyógymód egyik biztos jele annak, hogy nem sikerült megtalálni a harapás következtében fellépő betegség valódi okát, és a gyógyítás is meglehetősen kétes volt évszázadokon keresztül. Az olykor súlyos következményekkel járó kutyaharapás ellen mindenki úgy védekezett, ahogy tudott. Az – egyébként hatástalan – eljárások kézről kézre jártak, és ha valaki szerencsésen felépült a kutyaharapásból, biztosan széltében-hosszában terjesztette az általa is használt kuruzslás receptjét.
Egy ilyen kutyaharapás kúrálására szolgáló recept maradt fenn valamelyik gyógyítással is foglalkozó pécsi szerzetes prédikációskönyvében. A kötet Miller Ferenc „könyv-áros és kötő” költségével jelent meg Győrben 1786-ban, és Somogy Leopold káptalani káplán, később szombathelyi püspök „Egész esztendőnek vasárnapira szolgáló” prédikációit tartalmazza. A kutyaharapás gyógyítására szolgáló receptnek persze semmi köze a szentbeszédekhez, csupán arról lehet szó, hogy az ismeretlen feljegyző keze ügyében nem akadt más papírlap, csak a népszerű prédikátor, Somogy Leopold kötetének szennylapja. A vélt megoldás a következő: „Végy ad propositionem egynehány eleven rákot, és azt jól porrá törd; azután szedgy tsallán magot, és az árnyékon szárogasd meg, és ad propositionem egy marokkal végy belőle, és törd meg úgy, hogy porrá váljon; végy azután ad propositionem irós vajat melly még vizben ki nem volt mosva és tedd a lábosban, had olvadgyon meg és fórjon. Midőn kezd fórni, tedd bele az előbbeni szereket, és keverd meg, hogy együtt főjön meg. Azután végy belőle és melegen a mint a beteg el szenvedi rakd a sebre, és midőn meg hidegszik vedd le, és másikat, meleget végy a lábosból, amaszt pedig tedd a lábosba, hogy melegedjen meg, és így 3, 4 nap vagy ha tovább is tapaszd a sebre, meg gyógyul.”
Ez az eljárás ma meglehetősen tudománytalannak tűnik, és aligha használt veszettség vagy tetanusz ellen. Hosszú időnek kellett eltelnie a főként fertőzött kutyák és rókák által terjesztett veszedelmes kór valódi okának felismeréséig, és addig csak ehhez hasonló módszereket alkalmaztak. A világ első sikeres kúrája Pasteurnek köszönhető, aki 1885. július 6-án egy elzászi születésű parasztfiút részesített eredményes védelemben „szárított velővel”. Magyarországon 1890 júliusában sikerült meggyógyítani az első beteget a Pasteur kúráját továbbfejlesztő Hőgyes Endre sokirányú tevékenységének köszönhetően.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség