Magyarország most szembesül azzal a folyamattal, ami Nyugat-Európában már évtizedekkel ezelőtt komoly feszültségeket okozott: a diplomások aránya a pályakezdő állástalanokon belül az idén nyáron tízéves rekordott döntött. A jogász- vagy a közgazdászdiploma megszerzése mára egyáltalán nem jelent garanciát az elhelyezkedésre.
A foglalkoztatási hivatal adatai szerint augusztusban 5524, szeptemberben pedig 5409 felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélkülit regisztráltak. Ezzel a diplomások aránya a pályakezdő állástalanokon belül tizenöt százalékra emelkedett, amire tíz éve nem volt példa. A helyzetet csak rontja, hogy ez az arány a valóságban akár háromszor-négyszer is nagyobb lehet. A diplomások ugyanis még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél, ami arra vezethető vissza, hogy a munkaerőpiacon egy diplomásnak „rossz ajánlólevél” a munkanélküliség – főként, hogy a munkáltatók egyre inkább a tapasztalattal, gyakorlattal bíró szakembereket keresik. A közgazdász-, programozó- vagy jogászdiplomát szerzők ma ugyanúgy elhelyezkedési gondokkal küzdenek, mint akik pedagógusként vagy művelődésszervezőként kívánnak munkába állni – ráadásul a diplomásokat eddig nagy tömegben felszívó közszférában éppen leépítés van napirenden.
Míg a kilencvenes években egy friss diplomás három–öt hónapon belül talált magának állást, mára ez az idő – akár öt–húsz pályázat benyújtása mellett is – tíz hónapra nőtt. A tapasztalat ráadásul azt mutatja, hogy minél képzettebb a pályázó, annál hosszabb idő alatt, talál magának munkahelyet.
Munkaügyi szakértők szerint a kialakult helyzet lényege az, hogy a képzés nem vagy csak minimális mértékben igazodik a kereslethez. Főként vidéki egyetemeken, főiskolákon szaporodnak olyan karok, kihelyezett tagozatok, amelyek elvégzését követően szinte azonnal szükségessé válik az átképzés vagy a továbbtanulás. Nem ritka, hogy egyidejűleg több helyen bővítenek olyan képzési kapacitást, amelyre a munkaerőpiacon egyáltalán nincs szükség. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium – kissé megkésve – a közelmúltban készítette el azt a középtávú foglalkoztatási stratégiát, amelynek éppen az a célja, hogy a munkaerőpiac, valamint a képzés, szakképzés között nagyobb legyen az összhang. Ennek érdekében rövid, közép- és hoszszú távú munkaerő-piaci elemzéseket készítenek a szakmát választók részére. Így könnyebb lesz eldönteni, hogy az adott szakmában és régióban milyen elhelyezkedési lehetőségek várhatóak a szakképesítés megszerzését követően. Sok szakértő úgy véli, hogy a Nyugaton már egyre elterjedtebb úgynevezett „iskolarendszerű felsőfokú szakképzés” meghonosítása jelentheti a hosszú távú megoldást, mivel ez a rendszer átmenetet képez a középiskolai és a főiskolai szakképzés között.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
