Ma újabb iratismertetést tart a BRFK a Tilos Rádió előtti demonstráció során az „izraeli zászló sérelmére elkövetett garázdaság” egyik résztvevőjének ügyében – értesült lapunk. Futó Barnabás, a garázdasággal gyanúsított M. Giorgio Richard védője azt közölte: kizárási indítványt nyújtottak be az ügyészségre, amelyben arra kérik a vádhatóságot, hogy vonja magához az ügy nyomozását. Mint fogalmazott, a rendőrség belső vizsgálatot folytat a demonstráción végzett saját tevékenységéről, ezért fennáll a veszélye annak, hogy nem elfogulatlanul jár el vizsgálata során. A rendőrségnek nem sikerült elegendő bizonyítékot szereznie ahhoz, hogy a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalhassa az ügyet, nincsen beismerő vallomás, és jelenleg is körözés alatt áll az a személy, aki a zászlót a helyszínre hozhatta – tette hozzá Futó Barnabás.
Emlékezetes: a 168 Óra című hetilap, valamint a Magyar Nemzet által közzétett, a demonstráción készült fotók megjelenése előtt a rendőrség január 14-én kezdeményezte B. Miklós és M. Giorgio Richard budapesti lakosok gyorsított bírósági eljárásban való felelősségre vonását. Az újabb felvételek alapján a rendőrség előbb önfeladásra kért egy ismeretlen férfit, hogy tisztázhassa szerepét a vélelmezett bűncselekményben, ezt követően egy másik ismeretlen ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, majd tegnap este azonosította az illetőt. A rendőrség gyanúja szerint Faragó Zoltán jugoszláv állampolgár látható lapunk és a hetilap felvételén.
Időközben kiderült: brutálisan bántalmaztak és kiraboltak egy idős asszonyt, aki az írott és elektronikus sajtóban a Tilos elleni tüntetésekről szóló tudósításokban többször is jól felismerhetően szerepelt. Szerinte az elkövető csak álcázásképpen vitte el kézitáskáját, az igazi cél az ő politikai indíttatású megfélemlítése volt. A rendőrség tájékoztatása szerint egyelőre nem merültek fel olyan adatok, amelyek arra utalnának, hogy politikai motívumai is lennének az ügynek.
A hölgy elmondta: rendszeresen részt vesz jobboldali rendezvényeken. A Tilos Rádió elleni tüntetésen is készültek róla felvételek: egy napilap címlapján és egy hetilap belső oldalán is látható volt portréja. Szombat este fél tíz körül érkezett haza a Fidesz kulturális tagozatának gálájáról, ekkor érte a támadás. Ahogy az utcai lámpa fénykörét elhagyta, és a kerten át háza felé tartva a lakáskulcsát kereste, a sötétből előugrott egy ember, és ütést mért a fejére. Az elkövető a félájult hölgy kezéből kitépte kézitáskáját, és elmenekült. Az áldozat agyrázkódást szenvedett, orrcsontja három helyen eltört. Mint mondta, ha ki akarták volna rabolni, azt megtehették volna a házig vezető hosszú úton. Ám az elkövető éppen az ő kertjükben elbújva várt – nyilván tudta, hogy mire. „Úgy gondolták, már túl sok van a rovásomon, egy életre megleckéztetnek” – szögezte le.
Czellér Ferenc ezredes viszont arra hívta fel a figyelmet: az idős asszony elleni támadás beleillik egy bűncselekmény-sorozatba. Az utóbbi időben a Gellérthegyen három rablást hasonló módon követtek el.
Felbontható a Tilos szerződése
Hajdu István, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke lapunknak adott nyilatkozatával szemben nem ülésezett tegnap a médiahatóság, így nem született döntés a Tilos Rádió szankcionálásáról. A döntésre ma ülnek össze. Az elnök az MTI-nek elmondta: nem látnak okot a Tilos Rádió műsor-szolgáltatási szerződésének felbontására a médium ügyének elbírálásához kért jogi szakvélemények készítői. A hatóság múlt heti ülésén döntött arról, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodát, illetve a testület szakkollégiumát bízta meg a szakvélemény kidolgozásával. Úgy tudjuk: a szakértői véleményeket Wéber János, a testület MDF-es tagja javaslatára kérték ki (Wéber korábban a szerződés azonnali felbontását javasolta). A lapunknak nyilatkozó Ilosvai Gábor ügyvéd azt állítja: fel lehet bontani a szerződést, hiszen az ORTT mint hatóság meghatározott időre, szigorú feltételek mellett kötött koncessziós szerződést a nemzeti kincsnek minősülő frekvencia használatára. Mint mondta, a médiatörvény 112. paragrafusa 2. bekezdésének f) pontja rendelkezik az azonnali hatállyal való szerződésbontásról. Hangsúlyozta: ez a szerződés nem minősül polgárjogi jogviszonynak, annak elemei – mivel az ORTT hatósági jogkörrel kötötte – a Nyugat-Európában elterjedt közigazgatási szerződésnek foghatók fel; így a hatóság azt egyoldalúan felbonthatja.
