Programbeszédében Draskovics Tibor tegnap mindent megígért, ami szem-szájnak ingere: kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikát, jól kézben tartható költségvetést, előbb-utóbb csökkenő államháztartási hiányt és az infláció visszaszorítását, valamint reformokat. Utóbbi – régi szocialista szokás szerint – megszorítást jelent; magyar pénzben számolva az idén 120 milliárd forintot. A február közepétől hivatalát is elfoglaló pénzügyér kifejtette, hogy a célok teljesítése határozottságot, sőt keménységet igényel, ő pedig ebben elkötelezett. Sok újat azonban nem tudhattunk meg a közös uniós fizetőeszköz tényleges bevezetésének idejéről: állandósul a céldátum körüli hercehurca.
Azonban Medgyessy Péter régi barátja, jelenlegi kabinetfőnöke és – sajnos vele együtt – a kormány is fáziskésésben van. Draskovics Tibor programismertetése tudniillik egy szűk hetet késett; hitelesebbnek, az ország szempontjából pedig kiszámíthatóbbnak tűnt volna ezt a beszámolót rögtön László Csaba felmentése után megtartani. Ám a leendő miniszter még pár nappal ezelőtt is Kenyában pihent, illetve üzent hírügynökségeken keresztül olyasmiket, amelyektől a folyamatos kormányzati bravúrok mellett a magyar gazdaság kis híján padlót fogott.
Ha az új pénzügyminiszter elszánt lesz, valószínűleg akkor sem tudja végrehajtani a költségvetés és a magyar gazdaság számára oly kívánatos intézkedéseket. Két éven belül ugyanis két választás is lesz. Idén nyáron arról szavazunk, hogy kiket küldünk az Európai Parlamentbe, 2006-ban pedig következnek az országgyűlési választások. Az előbbi megnyerése a baloldalnak (is) több mint presztízskérdés.
Pedig Draskovicsnak, sőt a teljes Medgyessy-kormánynak a félresikerült és a néhány hét alatt megbukott költségvetés kiadási oldalának erőteljes megnyirbálásával kellene indítania. Ha ezt nem teszi meg, még az alultervezett, de felpörgetett infláció sem menti meg a büdzsét. A piac szereplői – jó néhány választóval ellentétben – nem az ígéreteknek, hanem a tetteknek hisznek. A jelenlegi hatszázalékos államháztartási hiány óriási gond, de ennél is nagyobb probléma, hogy a közép-európai régióban itt a legnagyobb a deficit külföldi finanszírozásának aránya. A befektetők számára lesújtó üzenet, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium közötti feszültség politikai különbségeket tükröz. Így érthető, hogy a térségben pont a mi nemzeti valutánkat szemelték ki spekulációs támadások célpontjának, hiszen a maastrichti kritériumok szemszögéből hazánkban a legrosszabb a helyzet. Mind a külső, mind a belső egyensúly megbomlott, s akkor még nem szóltunk az uniós csatlakozásból adódó sokkról, amely a magyar vállalkozói szektorra vár.
A magyar pénzügyminiszternek mellesleg tegnap nem is Budapesten, hanem Bécsben lett volna a helye az Euromoney konferencián. A császárvárosban kontinensünkről és a világ többi legfejlettebb régiójából sereglettek össze pénzügyminiszterek, bankárok és nemzetközi befektetők, hogy eszmét cseréljenek az Európai Unió keleti bővítésének gazdasági hatásairól, a működőtőke-áramlás kormányzati elősegítéséről, továbbá az eurózónához történő csatlakozásról. Magyarország számára mindhárom terület kiemelt jelentőségű, ráadásul óriási a lemaradásunk, arról már nem is beszélve, hogy a kormány képviselője, történetesen a pénzügyminiszter tanácsot kapott volna arra is, hogy a kabinet miként kezelje a maga által gerjesztett gazdasági válságot.
A tudósítások szerint tegnap Bécsben volt mindenki, aki számít. Draskovics Budapesten maradt.
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter