Fejik a tehenes gazdákat

Január 15-i hatállyal felmondta a taktaközi tejesgazdák beszállítói szerződését a miskolci székhelyű Minna Tej Rt. A társaság harminc gazdához eljuttatott körlevelében azzal indokolta az egyoldalú lépést, hogy ezt diktálják gazdasági érdekei. Az Észak Tej Rt. vagyonának felhasználásával alakult feldolgozó döntése több száz tehén és évi több millió liter tej sorsát tette bizonytalanná. A termelők értetlenül állnak a Minna döntése előtt, és aggódnak a cégnél bennragadt két és fél havi tejpénz, illetve a literenkénti 5,2 forintos minőségi felár miatt. A szerződésbontás hátteréről szerettük volna megkérdezni Dobos Ferencnét, a társaság vezérigazgatóját, ám megkeresésünkre azt közölte, hogy ebben az ügyben nem nyilatkozik.

A taktaharkányi Szakos Andrásékat, akik napi kétezer liter tejet adtak le eddig a Minna Tejnek, hideg zuhanyként érte a felvásárló egyoldalú döntése. Ugyanis két nappal a levél kézhezvétele előtt a társaság felvásárlásáért felelős munkatársa még úgy nyilatkozott, hogy idén is lesz szerződésük. A taktaharkányi termelő különösen meglepőnek tartja, hogy a cég gazdasági érdekeire hivatkozva mondta fel a szerződést, ugyanis a költségek tekintélyes hányadát eddig is rájuk terhelték: a 72 forintos felvásárlási árból legfeljebb ha 56-ot láttak, mert a különféle hozzájárulások mellett a szállítási költséget is nekik kellett állni. Szakosék reménykednek, hogy a Fidesz gazdatagozata és Szabó Csaba borsodi elnök segítségével rövidesen találnak új felvásárlót. A kilátások azonban nem rózsásak, a kisebb környékbeli tejipari üzemek ugyanis nem kívánnak hosszú távú szerződést kötni, legfeljebb 1–3 hónapos megállapodásban reménykedhetnek, ami igen kevés a hosszú ciklusú tejgazdálkodás alapjainak fenntartásához.
Az ugyancsak taktaharkányi Kiss Istvánné gazdasága is szorult helyzetbe került: ők ugyanis egy éve mind a 33 tejelő tehenüket levágatták, s helyettük egy 23 szarvasmarhából álló tehenészetet indítottak be. A jelentős anyagi áldozattal járó állománycserét azért vállalták, hogy megfeleljenek a Minna elvárásainak. A frissen vásárolt tehenek mindegyike „négyesmentes”, vagyis sem tuberkulózis-, sem leokózis-, sem brucellózis-, sem IBR-fertőzéstől nem kell tartani. Úgy gondolták, a csere még akkor is megéri, ha a pénzből tíz állattal kevesebbet tudnak fejni, hiszen 98 százalékban extra- tejet állítottak elő, így joggal gondolták, hogy biztos piacuk van a Minna Tej Rt.-nél. Annál is inkább biztosak voltak a hosszú távú együttműködésben, mert még 2000-ben ötéves szerződést kötöttek a felvásárló elődjével, az Északtej Rt.-vel, a szerződésben az is benne foglaltatott, hogy a szerződést egyoldalúan felmondó fél 25 százalék kötbért köteles fizetni partnerének.
– Eszem ágában sincs bírósághoz fordulni, nem akarom odaerőltetni magam, ahol nincs szükség a munkámra. Azt viszont elvárom, hogy a Minna Tej a november–decemberi tejpénzt az 5,2 forintos literenkénti minőségi felárral együtt egy összegben kifizesse – mondja Kiss Istvánné, aki a levél kézhezvételét követően azonnal új felvásárló után nézett, mert nem kívánnak felhagyni a gazdálkodással.

Nincs jobb helyzetben Székely Zoltán taktaszadai gazda sem: ő tavalyig nemcsak a saját gazdaságának, de a környékbeli tehenészetek tejét is gyűjtötte a Minna Tej számára. 2003-ban azonban tucatnyiról kettőre csökkent a beszállítók száma, mert a többiek nem tudták teljesíteni a minőségi követelményeket. Szadán most – Székely Zoltánnal együtt – hárman állítanak elő minőségi tejet, és a korábbi ötszáz literrel szemben téli időszakban 100-150, nyáron pedig csaknem 250 liter tejet adnak le. A minőségért Székelyéknek is áldozni kellett. Nemrégiben öt tehenet vágtak ki, mert tejük nem érte el az extra minőséget. Amint azt Székely Zoltán elmondta, őket is meglepetésszerűen érte, hogy a Minna Tej a továbbiakban nem tart igényt a tejükre, s okát sem értik a cég elfordulásának, hiszen eddig minden minőségi elvárást teljesítettek. A Székely család sem kívánja feladni a tehéntartást, ám a további fejlesztéseken már kénytelenek elgondolkodni. A családfő idén szeretett volna az egyik istállóból pályázat segítségével fejőházat kialakítani, ám ennek megvalósulása a felvásárlás bizonytalansága miatt minimálisra csökkent.
Az idős Tóth Jánosnak – aki évtizedek óta foglalkozik szarvasmarhákkal – jelenleg huszonegy fejőstehene van. Napi szinten 230-240 liter tejet adnak, de tíz tehén még csak a napokban fog elleni, így rövidesen napi 450 liter tej értékesítéséről kell gondoskodnia. – Nagyon csalódott vagyok – mondja Tóth János a Minna Tej szerződésbontása kapcsán. – Mindig becsületesen teljesítettük a felvásárló elvárásait. Néhány hónapja újabb szarvasmarhákat vettünk, hogy elegendő tejet tudjunk beszállítani. Hosszú ideje szinte kizárólag csak extratejet termelünk. Olyan tehenünk, amelyiknek gond volt a tejével mindössze egy volt, s azt is azonnal kivágattuk.
Az idős gazda elmondja még, hogy ha nem találnak felvásárlót a tejre, akkor újságban meghirdetik a teheneket és rövid úton megválnak tőlük. Arra ugyanis nem vinné rá a lélek a gazdálkodókat, hogy kiborogassák a napi több száz liter tejet. Tóth János természetesen nem szeretné felszámolni állományát, bízik benne, hogy több gazdával összefogva sikerül piacot találniuk, egyelőre azonban semmilyen biztató információja nincs.