Sem tartalmilag, sem formailag nem tartja támogathatónak Répássy Róbert (Fidesz) Szili Katalin felvetését a házszabály módosításával összefüggésben. A házelnök – mint azt megírtuk – kötelezővé tenné a munkaadók véleményének meghallgatását a parlamenti bizottsági és a plenáris üléseken a legfontosabb gazdasági ügyekben. Szili az ügyben négypárti egyeztetést tartana a jövő héten. Répássy hangsúlyozottan nem a frakciója álláspontját, hanem saját véleményét megfogalmazva utalt arra, hogy miután a kormány kiüresítette az érdekegyeztető fórumokat a javaslat egyfajta pótcselekvésként értékelhető a kabinet részéről. Hangsúlyozta, hogy most is módjukban áll az erre igényt tartó civil szervezeteknek eljuttatni véleményüket a készülő törvényekről, azonban furcsállná, ha a jövőben kötelező jelleggel írnák elő egy szervezet meghallgatását. Ezután ugyanis felvetődhetne, vajon mire valók a parlament jogosítványai. Ráadásul szerinte a Szili által felvetett kérdést nem lehet egy országgyűlési határozatban, a házszabályban rögzíteni. Ez ugyanis a jogalkotás folyamatát érintő ügy, amely a jogalkotási törvény hatáskörébe tartozik. A politikus emellett féloldalasnak tartja az indítványt, hiszen csak a munkaadókra vonatkozik.
Herényi Károly MDF-frakcióvezető úgy fogalmazott: Szili Katalinnak nem ez a legjobban sikerült javaslata. A politikus értetlenül áll azelőtt, hogy az indítvány a munka világának csak egy szereplőjét emeli ki. Szintén elfogadhatatlannak tartja, hogy a terv szerint a parlament plenáris üléseit annak hatáskörén kívül eső feladatokkal terheljék.
Avarkeszi Dezső (MSZP) nem ismeri pontosan a házelnök javaslatát, de az úgynevezett lobbilista alapján most is be lehet hívni a bizottsági ülésekre az érdekképviseletek vezetőit, ahol kifejthetik álláspontjukat. – Azon érdemes gondolkodni, hogy szükség lehet-e a listán szereplő szervezetek bővítésére – vélte, hangsúlyozva azonban: ha a munkaadók ilyen jogokat kapnának, akkor a szakszervezeteknek is ugyanez járna. Kérdésünkre ugyanakkor elképzelhetőnek, de „nagyon nehezen megvalósíthatónak” nevezte, hogy a jogalkotási törvényben rögzítsék Szili felvetését. Félő ugyanis, hogy a kétharmados jogszabályról jelenleg is tartó tárgyalásokon várt megállapodást megakadályozná az új szempont felvetése. Bőhm András (SZDSZ) kérdésünkre annyit mondott,csak a javaslattal összefüggő érvek meghallgatása után alakítják ki álláspontjukat Szili felvetéséről.
Így kezdjen el edzeni, különben nagy baj lehet