Ez utóbbi szerint ha a Tilos Rádió még egyszer a decemberihez hasonló törvénysértéseket követ el, az automatikusan lehetővé teszi a műsor-szolgáltatási szerződés felbontását.
A hatóság azért vizsgálódott, mert a Tilos Rádió műsorvezetői december 9-én a Jobbik által felállított köztéri karácsonyi kereszteket tűzifának javasolták felhasználni, 19-én Jézust fattyúnak nevezték, és 24-én elhangzott a „Kiirtanám az összes keresztényt” mondat.
A jelenlegi döntés két nappal azután lép életbe, hogy a műsorszolgáltató kézhez veszi a határozatot.
*
Korábban három ülésén sem tudott dönteni az ORTT: sem az iroda indítványa a harmincnapos felfüggesztésre és az írásbeli figyelmeztetésre, sem a testület elnökének, Hajdu Istvánnak a harmincnapos, sem Ladvánszky Györgynek (MSZP) tizenhat napos, sem Tímár Jánosnak a 24 órás sugárzási felfüggesztési javaslata nem kapott többséget. (Tímár János a tegnapi ülésen is ragaszkodott az enyhe szankcióra tett javaslatához.) Az MDF-es és fideszes tag korábban a műsor-szolgáltatási szerződés azonnali felbontását indítványozta.
Az ORTT a szerződés esetleges felbontásáról kikérte a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, valamint saját szakkollégiuma álláspontját is. A megszületett szakvélemények szerint nincs ok a Tilos Rádióval kötött műsor-szolgáltatási szerződés felbontására.
Úgy tudjuk, a médiahatóság és a Tilos Rádió Alapítvány közötti műsor-szolgáltatási szerződés viszont kimondja: „A testület a szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha (…) a műsorszolgáltató a szerződés III. fejezetében foglaltakat súlyosan, vagy ismételten vagy folyamatosan a testület felhívása ellenére megsérti.” A hivatkozott fejezet arról szól, hogy a szolgáltatónak a médiatörvény paragrafusait be kell tartania. Ezzel szemben a Tilos Rádió – mint korábban lapunknak Hajdu István elmondta – tavaly (leszámítva a karácsonyi és adventi három keresztényellenes kirohanást) „tizenegyszer sértette meg a médiatörvényt”.
„A médiahatóság ismét bebizonyította: nem alkalmas feladata ellátására” – közölte Szalai Annamária, a Fidesz médiapolitikusa. Szerinte az ORTT a Tilos Rádió kapcsán „politikai nyomásra hozta meg rendkívül enyhe döntését”, annak ellenére, hogy a médiatörvény kimondja: a sorozatos törvénysértések miatt azonnali hatállyal felmondható az adott műsor-szolgáltatási szerződés.
Újhelyi István (MSZP) elmondta: az ORTT döntése precedensértékű és rendkívül szigorú. A szocialisták támogatják a hatóság szankcióját – húzta alá. „A jobboldal uszító műsoraival szemben a jövőben ugyanilyen eréllyel kellene fellépnie a hatóságnak” – jegyezte meg.
Az MDF továbbra is azt mondja, hogy a Tilos Rádió által sugárzott szellemiségnek nincs helye a magyar médiában – jelentette ki Balogh László, az MDF médiapolitikusa.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom jelezte: a hatóság döntése nem áll arányban az elkövetett törvénysértés mértékével, ezért bírósághoz fordulnak.
A Tilos Rádió – a vonatkozó jogszabályok alapján – az ORTT-döntést a bíróságon fellebbezheti meg.
Tegnap délután kihallgatták a BRFK vizsgálati főosztályán F. Zoltánt, aki a zászlóégetés egyik részvevőjeként, a „fekete kabátosként” vált ismertté. F. Zoltán védője, Zétényi Zsolt lapunknak elmondta: a fiatalember a Tilos Rádió elleni tüntetésen a beszédek meghallgatása után döntött úgy, hogy hazamegy az izraeli zászlójáért. F. Zoltán a közelben lakik, és otthon több darabból álló zászlógyűjteménye van. Az ügyvéd rámutatott: védence így kívánta tiltakozását kifejezni a Tilos Rádió szellemisége ellen. F. Zoltán védőjének jogi álláspontja szerint semmiféle bűncselekmény megvalósításáról nem lehet beszélni, hiszen a garázdaság tényállásának feltétele, hogy a cselekmény alkalmas legyen arra, hogy megütközést, riadalmat váltson ki az emberekben. Ám a zászlóégetés egy tüntetésen történt, a véleménynyilvánítás egyik formájaként. F. Zoltán egyébként igen jól ismeri az etnikai és a vallási kirekesztés formáit, hiszen megszenvedte ezeket a polgárháborús múlttal terhelt Jugoszláviában. F. Zoltán reakciójának hevességére ez is magyarázat lehet az ügyvéd szerint. Zétényi Zsoltot – mint elmondta – megdöbbentette a rendőrség eljárása, hiszen védence már kedd kora délutántól telefonkapcsolatban állt a nyomozó hatósággal, ám ennek ellenére elfogatóparancsot adtak ki ellene, és fényképét is közölték. Mivel a fiatalember vállalkozó, ebből komoly üzleti kára is származhat. Az ügyvéd úgy véli: a hatásági eljárás miatt kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy a zászlóégetés azért valósulhatott meg, mert a közelben tartózkodó rendőrök nem avatkoztak közbe. Magyarországon más alkalommal is égettek el nyilvánosan izraeli zászlót, például a Parlament előtt, a Kossuth téren a Palesztina melletti demonstráción, ám abból nem lett büntetőügy.
Az ügyvéd szerint sem közösség elleni izgatásról, sem uszításról nem lehet beszélni, hiszen annak feltétele az aktív cselekményre való felhívás, illetve késztetés, de a zászló elégetésével ilyesmi nem valósult meg.
F. Zoltán kijelentette: nem tagja semmiféle szervezetnek, sem pártnak. – Nem vagyok provokátor – szögezte le. Nem gondolta, hogy a tettének ilyen következményei lesznek, nagyon sajnálja, hogy ez lett a dologból. Ő csak felháborodásának akart hangot adni, nem akart megbántani senkit. F. Zoltán hangsúlyozta azt is: szerinte nem követett el bűncselekményt.
Tóth Gábor ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese F. Zoltán gyanúsított kihallgatásának részeredményéről a Magyar Nemzetnek elmondta: beismerő vallomást tett a jugoszláv állampolgárságú F. Zoltán, aki tegnap délután két órakor ügyvédjével önként jelentkezett a rendőrségen. A gyanúsított megerősítette az eljárásban felmerült képanyagokat és tanúvallomásokat, miszerint ő vitte a helyszínre és vette elő az izraeli zászlót – tette hozzá az ezredes. Tóth Gábor elmondta: megvizsgálták, hogy állnak-e felbujtók a gyanúsított mögött, ám erre nincs még bizonyíték. F. Zoltán – mint az eddigi kihallgatásán kiderült – egy társával érkezett a Tilos Rádió elé, akit szintén kihallgattak már – tanúként.
A korábbi két gyanúsított, M. Giorgio Richard és B. Miklós ügyét ma vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek.
F. Zoltán aktáját már ma továbbküldik az ügyészségre – jelentette ki Tóth Gábor. Elmondása szerint „csoportosan elkövetett garázdaságnak” minősítették a zászlóégetést, „mivel tegnap beismerte tettét F. Zoltán”. Három elkövető esetén Tóth Gábor szerint „felmerül a bűncselekmény súlyosabban, három év szabadságvesztéssel büntetendő minősítése”.
A IX. kerületi ügyészségre tegnap megérkezett a BRFK vádjavaslata M. Giorgio Richard és B. Miklós ügyében – tudatta lapunkkal Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség sajtóreferense. Hozzátette: a rendőrség a „kétéves szabadságvesztéssel, vagy közmunkával vagy pénzbüntetéssel fenyegetett garázdaság vétségét” állapította meg a gyanúsítottakkal szemben. A vélt harmadik elkövető elleni nyomozati munkát viszont kivárja az ügyészség, hiszen „három elkövető esetén a bűncselekmény súlyosabb minősítése is felmerülhet” – mondta el Dobos Gabriella. Kérdésünkre hozzátette: nem futnak ki az időből, mert a bűncselekménytől számított tizenöt napon belül megindítható a gyorsított bírósági eljárás, s ez jelen esetben január 26-án jár le. Ugyanakkor még nem dőlt el, hogy az ügyészség egyáltalán vádat emel a két férfi ellen. Három lehetősége van az ügyészségnek: megszüntetik a nyomozást, újabb nyomozati cselekményekre utasítják a rendőrséget, vagy vádat emel – mondta el Dobos Gabriella.
Még nem kaptak az ügyészségtől választ a rendőrség elleni elfogultsági kifogásra, s arra sem, hogy ne a rendőrség, hanem a vádhatóság hallgassa meg M. Giorgio Richardot – mondta el Futó Barnabás, a gyanúsított védője. Kérték azt is az ügyészségtől, hogy ne gyorsított eljárásban zárják le az ügyet, hanem hagyományos bírósági tárgyalásban, ugyanis legalább 25 tanút kell kihallgatni, és számos bizonyítékot kell értékelni – jegyezte meg az ügyvéd. Továbbra is fenntartják azt az álláspontot, hogy nem történt bűncselekmény, s ennek szellemében indítványt tettek az ügy lezárására – zárta szavait Futó Barnabás.
origo.hu
Szétverik a tetőt, majd pénzt követelnek
