Csaknem három éve, június 28-án este Hübner László, a BRFK szervezett és gépjárműbűnözés elleni osztályának törzszászlósa szolgálaton kívül egy fővárosi, XIX. kerületi szórakozóhelyen italozott ismerőseivel. Eközben a 30 méterre lévő szomszédos borkimérésben hangoskodás kezdődött, egy asztaltársaság üvegeket tört össze. Lakossági bejelentésre rendőrjárőrök érkeztek a rendbontókhoz, csendre intették őket, majd távoztak. A hangoskodás tovább folytatódott, mire Hübner László az ügyeletre telefonált, ahol megígérték, hogy újra kiküldik a járőrt, de egyúttal figyelmeztették: ne intézkedjen ittasan.
Mielőtt másodszor is kiérkeztek volna a járőrök, az ittas társaság Hübnerék asztalához vonult, mert azt hitték, hogy ők hívták ki a rendőröket. Először a társaság női tagjai estek egymásnak, majd később dulakodás alakult ki a férfiak között is. Hübner László elővette pisztolyát, figyelmeztető lövést adott le a földre, de ezzel csak azt érte el, hogy az ellentábor még indulatosabb lett. A törzszászlós erre ismét elővette fegyverét: egy férfit célzott lövéssel mellkason talált, egyet pedig a combján. A mellbe lőtt sértett a helyszínen életét vesztette. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a történteket több emberen elkövetett emberölés kísérletének minősítette, s nyolc év fegyházat szabott ki.
A Fellebbviteli Főügyészség képviselője a tegnapi tárgyaláson módosította a vádat, s emberölésben, valamint gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértésben kérte Hübner bűnösségét megállapítani. A védelem továbbra is arra hivatkozott, hogy a törzszászlós jogosan, önvédelemből használta fegyverét. Ezért a rendőr felmentését kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésében emberölés alapesetének, illetve foglalkozás körében elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetésnek minősítette a történteket, és hat év börtönre enyhítette az egykori rendőr büntetését. Az ítélet indokolásában a táblabíróság kifejtette: nem lehetett megállapítani, hogy a combon lőtt férfit a rendőr meg akarta volna ölni. Hübner egy kés villanását látta az őket megtámadó sértettek egyike kezében, de erre nem talált bizonyítékot a bíróság.
Mindvégig jogos védelmi szituációban volt Hübner társasága, ugyanakkor egy rendőr csak akkor használhatja fegyverét, ha az élet elleni közvetlen támadást kell hárítania – szögezte le a táblabíróság tanácselnöke. Ilyen veszély nem fenyegette sem a vádlottat, sem társaságát. Az ítélőtábla tanácselnöke úgy vélekedett: nem lehetett egyenes a vádlott ölési szándéka, azt azonban tudnia kellett, hogy áldozatának felkarjára irányított lövéssel súlyosabb, halálos sebet is ejthet.
origo.hu
Hogyan manipulálnak a közvélemény-kutatásokkal?
