Kereken huszonöt esztendővel ezelőtt történt, hogy az Európai Unió állampolgárai – az EU történetében először – közvetlenül választották meg a közös parlament képviselőit. A már-már rutinosnak mondható európai voksolók köre az idén kibővül, ugyanis júniusban a tíz csatlakozó állam, köztük Magyarország polgárai is szavazataikkal dönthetnek arról: az elkövetkezendő öt évben ki képviselje őket az Európai Parlamentben (EP).
Sajátos voksolás lesz a mostani, nemcsak azért, mert először szavazhatunk ilyen formában, hanem azért is, mert bizonyos dolgok újnak, netán szokatlannak is tűnhetnek a többi választáshoz képest. Eltérően például az országgyűlési és az önkormányzati voksolástól, a mostani választáson az egész ország egyetlen választókerületnek számít majd. A kampányszabályok alapvetően nem változnak, a szavazás előtti 24 órában és a választás napján is kampánycsend lép életbe. Újdonság azonban, hogy a törvény nem szabályozza, mennyi pénzt költhetnek a pártok a kampányra, elvileg tehát annyit, amennyit akarnak.
Magyarországon egyébként a pártok már megkezdték a készülődést a júniusi megméretésre, ám a kampány hivatalosan csak akkor kezdődik, ha a köztársasági elnök kitűzi a választás időpontját. Ez valószínűsíthetően – a magyar választási hagyományoknak megfelelően – vasárnap, tehát június 13-án lesz, ám az államfő elméletileg az európai közösség által meghatározott négy nap közül választhat.
Az Európai Unióban azonban nem mindenhol a hét utolsó napján tartják az európai parlamenti választást: Nagy-Britanniában és Hollandiában például a korábbi években csütörtökön, Írországban pedig pénteken voksoltak az arra jogosultak. Ez csak azért érdekes, mert ellentétben az eddig megszokottól, a végeredményeket csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha az Európai Unió összes tagállamának összes választókerületében véget ér a szavazás. Ez tehát azt jelenti, hogy amíg az utolsó szavazókörben nem fejeződik be a voksolás, és nem összesítik az adatokat, az érdeklődőknek be kell érniük a részvételi adatok elemzésével, részeredményeket ugyanis a szavazás ideje alatt egyáltalán nem hoznak nyilvánosságra.
Ha valaki a választás napján éppen külföldön tartózkodik, ám mindenképpen szavazni szeretne, megteheti. A világban működő 76 magyar nagykövetségen voksolhatnak a polgárok: ehhez csak annyit kell tenniük, hogy az EP-választást megelőző harmincadik napig kérniük kell a külképviseleti jegyzékbe való felvételüket. A voksolást a nagykövetségeken egy négytagú (három tag + póttag) szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. Az időeltolódás miatt az amerikai külképviseleteken a magyarországi voksolást megelőző napon járulhatnak a szavazóurnákhoz a választásra jogosultak.
A hazánkban lévő uniós állampolgárok is szavazhatnak, feltéve, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, és kérték felvételüket a névjegyzékbe. Az Országos Választási Iroda februárban körülbelül húszezer európai uniós állampolgárt értesít arról, hogy április 30-ig kérheti névjegyzékbe vételét a lakóhelye szerinti választási iroda vezetőjénél. Ha azonban egy Magyarországon működő német cég vezetője úgy dönt, hogy itt voksol, akkor nevét kihúzzák a németországi névjegyzékből – itt is, ott is szavazni ugyanis nem lehet.
S noha korábban több kísérlet történt egy egységes európai választási rendszer kialakítására, az egyes tagállamokban jelenleg még eltérő feltételek mellett zajlanak az EP-választások. Hazánk összesen huszonnégy képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe. A szavazásra jogosult polgárok listára voksolhatnak, amelynek állításához a pártoknak húszezer ajánlószelvényt kell összegyűjteniük. A mandátumokat a listákra leadott szavazatok arányában osztják szét, ám mandátumot csak arról a listáról lehet szerezni, amelyre az összes leadott szavazat több mint öt százaléka jut. Itthon egyébként nem lesz megjelenési küszöb, így bármennyien szavaznak is, a voksolás érvényes lesz. Általános tendenciának mondható ugyanakkor, hogy az ötévente megrendezendő voksoláson jobbára meglehetősen alacsony a részvétel, kivéve azon országokban – Görögországban, Belgiumban és Luxemburgban –, ahol kötelező a szavazás.
Megfigyelők az alacsony részvételi arányt többnyire azzal magyarázzák, hogy az Európai Parlamentnek viszonylag korlátozott a befolyása. A strasbourgi székhelyű, de Brüsszelben is ülésező testületnek kezdetben inkább tanácsadó szerepe volt, ám hatásköre – köszönhetően a maastrichti és az amszterdami szerződésnek – azóta fokozatosan bővült, mozgásköre mégis meglehetősen korlátozott maradt. A parlament leginkább három területen tevékenykedik: részt vesz a jogalkotásban, valamint az uniós költségvetés kialakításában, ezenkívül pedig felügyeletet gyakorol az összes közösségi intézkedés felett.
A kezdeti 142-ről mára már 626-ra duzzadt a parlament képviselőinek száma, és ez a létszám a bővítéssel tovább növekszik majd. A képviselők egyébként nem nemzeti alapon, hanem a hasonló értékeket valló pártok delegáltjaival alkotnak frakciót: a parlamentnek jelenleg hét képviselőcsoportja van, ezek közül a két meghatározó a néppárti (jelenleg ez a legnagyobb létszámú), valamint a szocialista frakció, ugyanakkor szép számmal tevékenykednek függetlenek is az EP-ben. (Képviselőcsoportot egyébként tizennégy honatya vagy honanya alakíthat, akiknek legalább négy uniós tagállamhoz kell tartozniuk.)
Aki EU-képviselőségre adja a fejét, számíthat arra, hogy ideje tekintélyes része ingázással telik majd, hiszen az EP Strasbourgban és Brüsszelben is tart üléseket. A magyar légitársaságon kívül – a megnövekedett forgalomra tekintettel – egyébként már a belgák is aktivizálták magukat, hiszen tavaly ősztől már ők is indítanak naponta járatokat Brüsszelbe.
Mindez azonban valószínűleg nem éri meglepetésként az újonnan csatlakozókat, hiszen lassan már egy éve, hogy a tíz tagállam megfigyelői részt vesznek az Európai Parlament munkájában. Április óta huszonnégy magyar képviselő ingázik rendszeresen Budapest és Strasbourg, illetve Brüsszel között – őket egyébként az Országgyűlés tagjai közül delegálták a parlamenti pártok frakciói. A küldöttek a tényleges csatlakozásig szavazati joggal ugyan nem rendelkeznek, ám a bizottságokban addig is meglehetősen aktívan tevékenykednek. A megfigyelők közül egyébként – a pártok listáját vizsgálva és esélyeit latolgatva – várhatóan jó néhányan lesznek olyanok, akik júniustól már rutinos képviselőként térnek vissza az Európai Parlamentbe.
Azt már most tudni lehet, hogy a képviselők fizetése a jövőben nem lesz egységes, Németország, Franciaország, Svédország és Ausztria ugyanis a héten megtorpedózta, hogy a honatyák és honanyák egyenlő – hozzávetőlegesen havi 8500 eurós – javadalmazásban részesüljenek. A négy ország külügyminisztere azzal indokolta döntését, hogy ez az összeg túlságosan megterhelné az uniós büdzsét. A képviselők jelenleg a tagállamoktól kapják a fizetésüket, és így a különbségek meglehetősen nagyok: így például míg az olaszok havonta tízezer eurót vihetnek haza, addig a spanyolok 2600-at. A magyarok fizetése várhatóan 760 euró körül mozog majd.
Odáig azonban el is kell jutni. S habár a startpisztoly még nem dördült el, az utóbbi hetek nyilatkozatai egyértelműen arra utalnak, hogy a magyarországi pártok csak erre várnak, és már most gőzerővel készülnek a júniusi megméretésre.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
