Úgy véli a magyar kormány, nem lehet eleve lesöpörni az autonómia kérdését – nyilatkozta lapunknak Bársony András. A Külügyminisztérium politikai államtitkára úgy véli, az európai gyakorlat szerint az önrendelkezés megvalósítása a többség és a kisebbség megegyezésén kell alapuljon, ez viszont jelenleg hiányzik a székelyföldi törekvések esetében. Bársony elmondta: annak ellenére, hogy a román legfelsőbb védelmi tanács alkotmányellenesnek nyilvánította a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, úgy tűnik, gyengülnek a militáns hangok, és előbb-utóbb sor kerülhet az érdemi politikai vitára. Lapunk megkereste Tóth Tamás külügyi szóvivőt is, aki azzal utasította el kérdésünket, hogy „átlag újságolvasóként” úgy tudja, Bukarest nem tartja alkotmányellenesnek az autonómiatervezetet.
A Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezete nem mehet át a román parlamenten, mivel nem örvend politikai támogatásnak – jelentette ki tegnap Puskás Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora. A román felsőház Kovászna megyei tagja úgy véli, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló statútum számos formai hibát tartalmaz, emellett szerinte nagy tévedés lenne éppen választási évben előterjeszteni. Markó Béla tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: akik választási évben nyújtanak be a parlamentbe ilyen statútumot, azok gyenge politikusok, vagy érdekükben áll feszültté tenni a román–magyar kapcsolatokat. Nem nyerte el az SZNT autonómiakezdeményezése a romániai német közösség vezetőinek rokonszenvét sem. Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke úgy vélekedik, a politikai vagy etnikai alapú autonómia nem hozhat megoldást egy adott régió problémáira. „A közigazgatási vagy gazdasági alapokon nyugvó regionalizmus már teljesen más, hiszen ha a kormány kisebb vagy nagyobb megyéket szeretne kialakítani, akkor megteheti” – fejtette ki tegnap Johannis.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség