A rendőrség még sohasem panaszkodott arra, hogy feladatai ellátásához túl sok lenne a költségvetéstől kapott pénz – a múlt évről is bátran kijelenthető, nem volt könnyű helyzetben a szervezet: csaknem tízmilliárd forinttal kurtították meg a büdzsét…
– Igaza van: nem volt könnyű év, ám 34 éves pályafutásom alatt – sem beosztottként, sem vezetőként – sohasem hallottam, hogy bármelyik év könnyű lett volna. Ettől függetlenül tény, hogy mind szakmailag, mind pénzügyileg nehéz esztendőt hagytunk a hátunk mögött, és ezt a negyvenezer fős testület is megérezte. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a rendőrség munkáját jellemző mutatók javultak. Az ismertté vált bűncselekmények száma két százalékkal csökkent. Visszaesett a vagyon elleni bűncselekmények száma is, ezen belül az autólopások száma kvázi szinten maradt, ugyanakkor a felderítés eredményessége nőtt. A közlekedési balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű balesetek számát – egy borzasztóan nehéz fél év után – a koncentrált beavatkozásnak köszönhetően sikerült leszorítani. A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy a jelenlegi feszült és kiélezett társadalmi szituációban a rendőrség munkájának lakossági megítélése jelentősen javult, az állampolgárok biztonságérzete, bizalma a rendőrség iránt nőtt. És ezt – most először – nem a rendőrfőkapitány jelenti ki mintegy „hasra ütés” alapján, hanem az általunk felkért közvélemény-kutató cég felméréseinek eredményeiből derül ki… A Gallup által mért biztonságindex – ezt a mutatót más országokban is használják – hatvan pont fölé került, és ez igazán nagy eredmény.
– Ez annál érdekesebb, mivel a kormányváltás után a rendőrség munkáját a betiltott és brutális eszközökkel feloszlatott tüntetések miatt erős kritikák érték.
– Már a kérdés szóhasználatával sem tudok egyetérteni: nincs szó se „brutalitásról”, se „betiltásról”. A bíróság a Kossuth téri tömegdemonstrációt törvényellenesnek ítélte, a rendőri intézkedést pedig törvényesnek. A rendőrség a legenyhébb kényszerítő eszközöket használta – és ez a szubjektív minősítések ellenére tény.
– Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője, az SZDSZ alapító tagja lapunknak például úgy nyilatkozott: „a rendőrség álságos és hazug indokok alapján, ráadásul jogtalanul” nem engedélyezte a kormányfő villája előtti demonstrációt, sőt arra is utalt: a rendőrség ezekben az esetekben politikai elvárásoknak próbált megfelelni…
– Tisztelem Kőszeg Ferenc véleményét, de minden véleménynél jobban tisztelem a törvényt, a bíróság ítéletét. A rendőrség egyébként egy tüntetést tudomásul vesz vagy tilt. A tiltásnak pedig – szemben az ombudsmani kezdeményezésekkel, szemben a liberális gondolkodók magyarázataival – megvannak a maga szabályai, amihez a rendőrség tartja magát. Eszerint nem vizsgálja egy rendezvény célját, az azt bejelentők politikai hovatartozását. Kizárólag – a törvénynek megfelelően – a közlekedés rendjének megzavarása vonatkozásában, amiatt hoz, hozhat tiltó rendelkezéseket. Érzelmi alapon vagy politikai indíttatásból ugyan ki lehet jelenteni, hogy a rendőrség politikai, aktuálpolitikai szempontok szerint jár el, ám a valóság az: a rendőrség kizárólag a törvény előírásait hajtja végre, nem is tehet másként.
– Mint mondta, a mutatók javulnak, ennek ellenére a megfigyelő számára úgy tűnik: a Belügyminisztérium és a rendőrség között a feszültségek az utóbbi hetekben erősen kiéleződtek. Lamperth Mónika presztízsveszteségről beszélt, és szervezeti, valamint személyi változtatások végrehajtására utasította önt Molnár Csaba alezredes hivatalos meggyanúsítása után. Majd kiderült, Molnár Csabának mindehhez semmi köze, kizárólag a rendőrségi reform felgyorsításáról van szó. Mi az igazság?
– Azt gondolom, mesterséges hangulatkeltés eredményezte látszat, hogy a minisztérium és a rendőrség között feszültség lenne. A rendőrség és a szervezetet irányító tárca között normális, kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolat van, ez érvényes a vezetőkre is. Lamperth Mónika nyilatkozatát pedig többen értelmezték már, mint Ady Endre költeményeit. A belügyminiszter négy területen határozott meg a rendőrség számára a szervezeten belüli reformokkal összefüggésben feladatokat: az ORFK-val, a pénzügyi gazdálkodási rendszerrel, a bűnügyi szolgálattal és a Készenléti Rendőrség bázisán új, országos hatáskörű biztonsági szervezet létrehozásával kapcsolatosan. Mindez része a magyar rendőrség távlati koncepcióinak, a miniszter utasításában relatíve rövid határidőn belül kívánja ezeket a változásokat.
– Mi az oka, mi a háttere ennek a hirtelen gyorsításnak? A független rendőrszakszervezet tiltakozik, szerintük kapkodó, átgondolatlan az átszervezés, a jó szakemberek elvesztését okozhatja. Milyen kényszer miatt kell ilyen gyorsan lépni?
– Senki nem beszél kényszerről. Itt egyfajta társadalmi igényről van szó. Egyesek szerint a rendőrség szervezeti struktúrája konzervatív, hosszú évtizedek óta alapvetően nem változott. Sokak szerint nagyon sok a vezető, és csökkenteni kellene a tisztek arányát, mások a büntetőeljárási törvényhez rendőri szervezet kialakítását szorgalmazzák, megint mások a repülőtéri rendőrség szerepét kérdőjelezik meg. Megalakultak a kidolgozócsoportok, amelyek a már meglévő dokumentumokat egységesítik, és mellétesszük a jogi, a humán és a pénzügyi kockázatok elemzését is minden változtatási irányhoz…
– De miért ilyen tempóban, mondhatnánk azt is, ultimátumszerűen került elő ez a kérdés most? Hiszen a rendőrség reformjának szükségessége jószerivel a rendszerváltozás óta napirenden van.
– A rendőrség reformjának szükségszerűsége nem derült égből villámcsapásként érkezett. Hivatalba lépésemet követően az Országos Rendőr-főkapitányságon Fejlesztési Programirodát létesítettünk, amely a közösen kialakított szempontok szerint tervezte meg és alakította ki az ORFK álláspontját a szervezeti változások irányairól és azok tartalmáról. Ezek tartalmazzák egyebek mellett az átszervezés alapvetéseit, az EU-csatlakozás által támasztott követelmények végrehajtását, valamint az állampolgárok mára már jól meghatározott, magasabb szintű biztonsági igényeit. A belügyminiszter intézkedési terveket kért, és határidőket jelölt ki. A végrehajtási javaslatokat letesszük a miniszter asztalára. Hozzátenném azt is: a Független Rendőrszakszervezet nyilatkozata szerintem propagandaízű. Szemben az állításaikkal a tény az, hogy hétfőn délután került ki a belügyminiszteri utasítás, kedden reggel 9-kor itt ültek a szakszervezetek első számú képviselői. Meghívtam őket az első koordinációs felső vezetői értekezletre, és mind a két reprezentatív szakszervezetünk képviseltette magát. A függetlenek vezetője is egyetértett a célokkal, aktuálisnak tartotta az intézkedéseket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a változtatások legyenek figyelemmel a személyes egzisztenciákra. Senkit nem fogunk elbocsátani. Mindenkinek igyekszünk ajánlani a végzettségének és a szakmai tudásának megfelelő beosztást, de ezzel együtt ha a három vezetői beosztásból egy lesz, akkor nyilván lesznek olyanok, akik az átszervezésre hivatkozással nem tudják vállalni a további munkát. De a folyamat megfelelő személyzeti, szervezeti tapintattal intéződik majd, és minden egyes mozzanatában részt vesznek a szakszervezetek is.
– A szervezeti, strukturális átalakulás sok pénzt emészt fel. Lesz-e erre fedezet? Milyen pénzügyi garanciákat kapott a reform megvalósításához?
– Nem kaptam, és nem is kértem ígéreteket. Igazat kell adnom önnek, az előző tizen-egynéhány év mindig nehéz rendőrségi gazdálkodásról szólt. A 2004. évi források, úgy látszik, szigorú, szoros takarékossággal, de elegendők lesznek mind humán, mind dologi vonatkozásban a rendőrség alaptevékenységének megfelelő szintű biztosítására. Hogy mennyibe kerül az átszervezés, egyelőre nem mennék bele, a belügyminiszter meg fogja kapni az erre vonatkozó jelentéseket. Vannak olyan elemzők is egyébként, akik szerint ezek a reformok hoszszabb távon – anyagi vonatkozásban – megtakarításhoz vezethetnek.
– Egy ilyen nagy léptékű átszervezés nem fogja-e hátráltatni a napi munkát? Átszervezéseket általában nyugodt időszakokban ésszerű végrehajtani, ám most a rendőrség több „nagy üggyel” van elfoglalva – elég itt a K&H-ra utalni –, amelyeknek ráadásul politikai felhangjai is vannak. A reform éppen az üggyel foglalkozó nyomozó szervet érinti a legsúlyosabban, hiszen a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság a jelenlegi formájában megszűnik. Fennáll a veszélye, hogy ez hátráltathatja a nyomozást.
– Több mint egy éve dolgoznak munkatársaim a részleteken. Felelve a kérdésére, nem állítom, hogy ennek nincs kockázata, de valamennyi szervezetalakító szakember egyetért abban, hogy jól megkomponált változtatások a szervezetre és a teljesítményre is pozitívan hatnak. A kérdés az, hogy ezeket a változásokat meg tudjuk-e úgy oldani, hogy működőképesebb, eredményesebb lehessen a szervezet.
– A feloszlatott tüntetések kapcsán sokan a túlzott határozottságot kifogásolták, most a Tilos Rádió ügyében pedig éppen azt, hogy nem lépett fel határozottan a rendőrség a zászlóégetés kapcsán…
– Más-más érzelmű, politikai beállítottságú emberek másként interpretálják az éppen adott rendőri fellépést. Nekünk fontos az állampolgárok véleménye, de mégis a törvényesség és a szakszerűség kell hogy a legfontosabb legyen. A Tilos Rádióval kapcsolatban sok vélemény van, ki mit látott. Két alaptényállás van: nem kell és nem szabad egy rendezvényen zászlót égetni. Valaki zászlót égetett, és a rendőrség – ahogyan egyesek kommentálják – nem tett semmit. Csak járulékos a rendőrség felelőssége, az elsőről senki nem beszél, mert izgalmasabb a szervezetet cincálni. Nézzük a tényeket: a szervezők 500–1500 főre tettek bejelentést. Ehhez képest ennek többszöröse jelent meg a helyszínen. A rendőrség nagyon helyesen nem követelte meg a bejelentett létszámot a szervezőktől, hanem megpróbált alkalmazkodni. Nem gondolom, hogy a sajtó, a média vagy liberális gondolkodók megítélése számít irányadónak, hány rendőrnek kell biztosítania egy ilyen rendezvényt. Sokkal inkább a szakembereké ilyenkor a döntés. Vitatják, hogy volt-e elegendő rendőr a helyszínen. Ezt vizsgálat fogja tisztázni, ami választ ad majd arra, hogy szakmailag történtek-e hiányosságok. Egy nagyon fontos dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: „megfogtuk” az elkövetőket rövid időn belül. Másodszor: lehet kifogásolni, hogy nem történt rendőri beavatkozás az adott szituációban, de akkor felvetődhet a probléma, hogy rendőri beavatkozással, esetleges kiteljesedésével az európai színtéren ismét megjelenünk nem európai rendőrségként, vagy felderítjük a jogsértés elkövetőit, és nem irritáljuk a jelen lévő dühös, érzelmeikben sértett embereket. Azt gondolom, a rendőrök helyesen jártak el annyiban, hogy a felkorbácsolt hangulatú tömeg ellen nem használtak fizikai erőszakot. Azt viszont a vizsgálat során majd megállapítjuk, hogy a rendőrök látták vagy nem látták a zászlóégetést. Ha látták, és nem jártak el, az feltétlenül hibaként értékelendő, ebben az esetben ez szakmai kérdés.
– Vannak olyan vélekedések, hogy Molnár Csaba alezredes ellen azért indult eljárás, mert túl messzire jutott a K&H-ügyben. A nemrég szintén meggyanúsított Bácskai János tábornok például azt nyilatkozta: „megüzenték neki”, hogy egy kicsit túltervezték az akciót ellene. Ha Molnár Csabáról kiderül, hogy ártatlan, milyen szerepet szánnak neki az új struktúrában?
– Molnár Csaba ügyében a rendőrség vezetése erkölcsös, tisztességes és korrekt emberi és vezetői magatartásról tett tanúbizonyságot. Individualizáltan intéztük az ügyet, és nem fűnyírószerűen. Éppen ezért, bármelyik kollégánknak, aki ellen eljárás indult, és tisztázódik a gyanú alól, természetesen semmiféle diszkriminációra nem kell számítania. Bácskai tábornok nyilatkozatáért pedig nyilván ő vállalja a felelősséget, és ez nagyon fontos, mert sok minden össze van mosva ebben az ügyben, és szerencsétlen újságolvasó, rádióhallgató ebben a dzsungelben nem lát mást, csak retusált dolgokat. Tegyük ezt a kérdést tisztába: nincs öszszeesküvés-elmélet Molnár Csabával kapcsolatosan. A K&H Equities-ügy és a Molnár Csaba gyanúsításával összefüggő másik szír pénzmosási szál két külön ügy. Nem kellett levenni Molnár Csabát a K&H Equities-ügyről, mert nem ő volt a nyomozás vezetője. Molnár Csaba két dolgot csinált a K&H Equities-ügyben: részt vett résznyomozási cselekmények végrehajtásában, és információi alapján került őrizetbe ennek az ügynek néhány prominens gyanúsítottja. Ez az egyik szerep, amit Molnár Csaba végzett, de nem ő kombinálta, nyomozta ezt az ügyet. A másik: Molnár Csaba fiatal, tehetséges, jóképű, nyelveken beszélő, jól kommunikáló ember. Mi pedig „rátettük” az ügy kommunikációját. Ismerte a részvonatkozásokat, hiszen személyesen is közreműködött a gyanúsítottak elfogásában, de nem ő volt a felelős, és nem ő nyomozott benne, nem volt rajta az ügyön. Információk birtokában állíthatom, nem felel meg a valóságnak az, hogy kormányköröket nyaldos ez az ügy, mert az iratokban, a vallomási jegyzőkönyvekben ezt semmi nem támasztja alá. A legfőbb ügyésszel folytatott legutóbbi megbeszélésem értelmében a kérésünkre, hogy elkerüljük a feszültségeket együttműködésünkben, az ügyészség a fokozott felügyeletet megerősítette. Azt nyilatkozták, hogy a rendőrség törvényesen, szakszerűen végezte a nyomozást. Tehát ebben a pillanatban nincs olyan tény, amely alapot adna arra, hogy a rendőrség nem törvényesen, szakszerűen dolgozik.
– Mennyire kiszolgáltatottak a szervezett bűnözéssel foglalkozó rendőrök, akik napi kapcsolatban kénytelenek állni alvilági informátorokkal? Nem hat-e demoralizálóan az állományra egy ilyen jellegű ügyészségi döntés, mint amilyen Molnár Csaba esetében történt?
– Nem állítanám szembe az ügyészséget a rendőrséggel, különösen nem egy ilyen szituációban. De a Molnár alezredes által megtett vagy éppen elmulasztott cselekedeteket sem vonatkoztatnám az állomány egészének morális állapotára. Ugyanis az természetes, hogy egy olyan munkatárs, aki a szervezett bűnözéssel kapcsolatos feladatokat kap, kapcsolatba kerül ilyen körökkel. Ám a magatartási szabályok jól, pontosan, érthetően meg vannak fogalmazva. Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a nyomozó hatóságoknak a szervezett bűnözőkkel való kapcsolattartás, a titkos műveletek végzése során nagyon pontosan követniük kell a szabályzatot, mert provokációra is számíthatnak a túloldalról. A tehetséges rendőrök lejáratása, hátrányos helyzetbe hozása mindenkor hatékony eszköz a szervezett alvilág részéről. Hozzáteszem: azt nem gondolom, hogy ebben az ügyben erről lenne szó, ez egy általános irányultságú válasz az ön kérdésére.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
