Képújságcset – ismizés a C6-on

Téved, ha valaki a címből sakkrovatra gondol: a C6 most nem a sakktábla egy négyzete, hanem egy írásbeli rövidítés, a hatos kiírva magyarul, olvasva angolul, igazi hibrid szó: chat. Magyarra átírva is használjuk: cset. A chat ~ cset a világhálón történő egyidejű – on-line – írásbeli „beszélgetést”, társalgást jelenti, ez a tevékenység tehát a csatizás vagy csetelés, esetleg csevegés.
Lehet azonban csetelni telefon és sms segítségével is az egyik kereskedelmi tévécsatorna teletextjét (képújságját) felhasználva. Ez a képújságcset. A lényeg az, hogy a csetelő a telefonjáról elküld egy üzenetet egy megadott számra, majd az üzenet kivárva sorát megjelenik a tévé képernyőjén. Mások a megadott jelszóra újabb üzenetet küldhetnek, esetleg átmehetnek „privire”, folytathatnak magánbeszélgetést is, ha valaki – vállalva a kockázatot – kiírja a telefonszámát. Ilyenkor a magánbeszélgetést folytatók „lekapcsolódnak” a képújságcsetről.
Belepillantottam ebbe a most formálódó, nem éppen mindennapi nyelvhasználati formába.
Vannak bölcsességek, okosságok, sértegetések, ám többnyire a társ- vagy kapcsolatkeresés uralkodik: „Kerizek barikat”, „Ari srác szétunja az agyát, sms-ezzünk!”, „13ker-ből valaki?”, „én is szomi vagyok, mert a barinőmmel ma szakítottunk”, „nem vok tv előtt”, „no txt no csöri csak sms”. Persze azért kell egy kis tanulás, odafigyelés s talán szótározás, hogy megértsük ezt a nyelvet: „Keresek barátokat”, „Aranyos srác unatkozik, sms-ezzünk”, „Van-e valaki a tévé előtt a XIII. kerületből?”, „Én is szomorú vagyok, mert a barátnőmmel ma szakítottunk”, „Nem vagyok tévé előtt”, „Nem vagyok a teletext előtt, ne csörgesd meg a telefonomat, csak sms-t küldj”. Stb.
A kapcsolatkezdésnek számos változata alakult ki: csövi, csőváz, hali, halipuxa (ez talán a hali és a puszi összevonásából keletkezett), kösszencs, puszkány.
A leggyakoribb szó a „keri”, sőt összetett formája is rövidítve szerepel: „társkeri”. Igés alakja: „kerizek”, azaz „keresek”, amely nyilvánvalóan mutatja, hogy nem azért lesz a keresekből kerizek, mert működik a nyelvi ökonómia, a gazdaságosság törvényszerűsége, hiszen karakterre (betűszámra) ugyanaz a két szó. Nincs tehát semmi takarékosság. Akkor nyilván azért kerizek, és nem keresek, mert e szónak van valami helyi „bája”, használati többlete; „társkeresni” legföljebb az idősebbek szoktak, mi „társkerizünk”.
Egyébként is annyi az -i képzőre végződő játékos, fiatalos, a korábbi nyelvtudományban „játszi képzésnek” nevezett forma: bari (barát), tali (találkozás), ismi (ismerkedés, ismerkedő; például: Hali ismik = Sziasztok, ismerkedők), csöri (telefoncsörgetés), privi (privát telefonszám), rendi (rendben van), kari (telefonkártya; például: A karimon nincs pénz). De nemcsak -i-re rövidülés van, hanem előfordul ilyen is: telo (telefon). Sejtjük már, hogy nem csupán „játékosság”, infantilizálódás van ebben a nyelvhasználati formában, mert a gyerekek, fiatalok egyre nagyobb része ismeri és használja ezt a „kicsinyítős” nyelvet, s nagyon komoly, életbe vágó, véletlenül sem csak játékos dolgokban, hanem a nyelvi elkülönülés egyik nyilvánvaló tényezőjét ragadhatjuk meg.
Persze valódi takarékosság a helynevek rövidítése. A képújságcseten felbukkannak az eddig főleg szóbeliségben élt rövidített helynevek: Egom (Esztergom), Bújfalu (Berettyóújfalu), Nyír1 (Nyíregyháza), Móvár (Mosonmagyaróvár).
A sok rövidítés ellenére a korábban már bevett, hivatalos, igen helytakarékos rövidítéseket nem használják: nincs vki a valaki helyett.
Éppenséggel vannak durvának, esetleg obszcénnak nevezhető közlések is, bár ezeket a számítógépes rendszer elvileg nem engedi, sőt az ilyen szövegek küldőit kitiltja az üzenetküldésből. Ám ilyenkor jön a szavak eltorzítása vagy pontokkal való megszakítása, a betűkihagyás, s ekkor a gép már nem ismeri fel, hogy miről is van szó: s.e.x., /verz (szex, perverz). Mondat formájában valahol ekképp: „Mi a faxom az smss.e.x.?”
A tömörítésre, a jelszerűvé váló kommunikációra példa ez az üzenet: lax? Vagyis: Hol laksz? Illetve a kapcsolat lefolytatásának koreográfiája: sms + pari = tali. Azaz: „Küldj egy sms-t a paramétereiddel (magasság/súly/életkor), s azután szó lehet a találkozásról.”
De hogy nem csak egyszerűen rövidítésről van szó, mutatja a kerizek szó vagy a halipuxa, esetleg a havercsávó nagyon is tautologikus, pazarló nyelvi forma.
Látható, hogy a társalgásnak, a kapcsolatteremtésnek, az emberi kapcsolatoknak egyik egészen új formája a képújságcset. Aligha pótolja, pótolhatja a valódi, mondjuk tea vagy kávé melletti beszélgetést, az eleven társas cselekvéseket, a nagy kibeszélős sétákat, kirándulásokat, meccseket, s erről árulkodik is néhány csalódott üzenet. Most azonban még nincs elég tapasztalatunk ez ügyben, ezért nem mondhatunk mást, csak (csetnyelven) annyit: „ez van”. Nem tudható, hogy ez a nyelv megmarad-e egy nyelvváltozaton belül, avagy néhány év múlva a gyerekektől eltanulva, mi is csetnyelven fogunk-e beszélni. Puxa, barik!