Nehéz időszak elé néz a vám- és pénzügyőrség állománya az elkövetkezendő hónapokban. Ugyanis miközben – a kormányhatározat értelmében – újabb és újabb feladatok várnak a testületre s annak tagjaira, 808 főtől meg kell válnia a vámszolgálatnak az uniós csatlakozás miatt. Erre mindannak ellenére kerül sor, hogy László Csaba pénzügyminiszter tavaly márciusban még azt hangsúlyozta a rajkai határátkelőnél tett látogatása alkalmával, hogy hazánk EU-csatlakozása után sem kell az országos vámszervezetben nagymértékű létszámleépítéssel számolni. Később Nagy János vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága ülésén ismertette elképzelését, s kijelentette: az ország uniós csatlakozásával összefüggő átszervezés miatt legfeljebb 300-400 fő leépítése várható. Ezzel kapcsolatban nemrég, lapunknak adott interjúban a vámhatóság első embere ismertette: „Amikor parancsnok lettem, áttekintettük, mekkora lenne az ideális létszám, amivel az EU-ba be tudunk lépni. Ez a jelenleginél valóban szerényebb leépítéssel számolt. Időközben változott a helyzet, ami azt jelenti, nem lesz akkora tartalékunk, mint amekkorát terveztünk. Így nem lesz időnk kivárni a változásokat, azok után menni, hanem azonnal kell reagálnunk az új és újabb kihívásokra. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a megmaradó létszám is elegendő a feladatok ellátásához.” Vagyis végül nem a parancsnok szakmai elképzelése valósult meg. Nem mellesleg: az elbocsátások költsége a múlt évben és idén 1,5-1,5, azaz összesen hárommilliárd forintot tesz ki.
A létszámleépítéssel kapcsolatban Michel Danet, a Vámigazgatások Világszervezetének főtitkára korábban lapunknak adott interjújában az alábbiakra világított rá: ebben megfontoltnak kell lenni, hiszen miközben bizonyos határok megszűnnek, a jövőben meg kell felelni az uniós törvények alkalmazásának, az elvárásoknak. A szaktekintély bízott benne, hogy a vámigazgatásnál reálisan meg tudják ítélni, hogy az új feladatokat hány emberrel lehet ellátni. Ugyanakkor nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, legyenek nagyon óvatosak, mert volt már rá példa az EU-ban, hogy nagyszámú leépítést követően egy-két év múlva újra vámosokat kellett toborozni.
Az uniós követelményeken túl a testülettel szemben mindig magasak voltak és lesznek a magyar kormányzati elvárások is. A vámhatóság fizeti be a legtöbb pénzt az állami büdzsébe. Az elmúlt években a pénzügyőrök hozták a bevételeket, amiért – az Orbán-kormány által kialakított ösztönzési rendszer alapján – jutalomban részesültek. A törvényben megfogalmazottak szerint a vám- és importbefizetéseknek legalább 101,5, a jövedéki és fogyasztási adó 100,5 százalékos teljesülése vagy ezek 100,7 százalékos együttes teljesülése esetén jár az állománynak a prémium. Ma még azonban kérdés, az idén tudják-e hozni az elvárt számokat.
A pénzügyőrök anyagi megbecsülése az elmúlt években nőtt. Ez azért is lényeges, mert sokan összefüggést látnak korrupció és anyagi elismertség között. Igaz, ezt sokan cáfolják. Egy biztos: a vámosok – ahogy más szakmák képviselői is – jobban és szívesebben koncentrálnak napi feladataikra, ha anyagilag, erkölcsileg megbecsültnek érzik magukat. Az elmúlt években a beosztási illetményekben is bérrendezés valósult meg, Ennek során 2001. júliustól közel ötven, 2002. januártól további közel húsz százalékkal emelkedett a beosztási illetmények összege. Ezzel szemben tavaly az illetményalap nem változott. A diplomás minimálbérhez igazodva a felsőfokú végzettségű, pályakezdő tiszti állomány beosztási illetménye elérte a 100 ezer forintot. Múlt év júliusától bevezették a vámhivatalok állományába tartozó testületi tagok részére is az illetménykiegészítést hat-, illetve nyolcszázalékos mértékben, ami ez évtől 10, illetve 15 százalékra emelkedett. A hivatásos állományú testületi tagok illetménye az 1999-es 26 ezer forintról 2002-re 33 ezerre emelkedett, ám azóta változatlan. (A hivatásos állományú testületi tagok illetménye beosztási illetményből, rendfokozati illetményből – együttesen alapilletmény –, illetménykiegészítésből, valamint különböző illetménypótlékokból áll). A testület egyéb juttatásokat is biztosít munkatársai számára: a ruházati költségtérítés a hivatásos állományúak esetében az 1999. évi 45 ezer forintról egy évvel később 55 500-ra, 2001-ben 72 200 forintra emelkedett, majd az összeg 2002-ben már elérte a 82 500 forintot, ám tavaly egy forinttal sem emelkedett. Ezen felül étkezési utalványt, a gyermekesek számára iskolakezdési támogatást is biztosítanak.
Az országos parancsnok nemrég arra a kérdésre, hogy nem kellene-e javítani munkatársainak bérén, az alábbiakat felelte: „Nem hiszem, hogy manapság nagyon meg lennének fizetve. Éppen ezért úgy gondolom, a bérfejlesztést a jövőben tovább kellene folytatni.” Kérdés, hogy a gazdaság és a költségvetés jelenlegi állapota miatt lesz-e ebből valami.
Visszatérve az állami bevételi tervek teljesüléséhez, problémát jelenthet az is, hogy az EU-ba lépést követően az importáfa megfizetése némileg kiesik a kontroll alól. Eddig az importáfa beszedése nem jelentett gondot, mert azt a pénzügyőrök a vámmal együtt beszedték. Szakértők szerint azonban a jövőben az adóhivatalnak is lesznek eszközei a beszedés biztosítására. A jövőben kiemelt és jelentősebb szerepet kap a vámszolgálat munkájában a jövedéki terület. Itt nagyobb a magyarok „mozgástere”, hiszen a jövedéki termékek esetében nincs teljesen egységes uniós szabályozás, így az döntően nemzeti marad. Szemben a vámszabályokkal, amelyek esetében a közösségi lesz hatályban. Ezen felül nagyobb hangsúlyt kell helyezni a majdani uniós külső határok ellenőrzésére is, továbbá a vámhatóságra hárul a legújabb adónem, az energiaadó beszedésének biztosítása is.
A testületnél ma tartják a nemzetközi vámnapot. Ünnepelni vélhetően nem sok alkalmazottnak lesz kedve, hiszen a vámosok mindennapjára árnyékot vet az elbocsátások miatti hangulat, a bizonytalanság, és a megmaradó állománynak számos új, ismeretlen feladattal is meg kell küzdenie.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
