Nem ütközik az alaptörvénybe a családi támogatásokról szóló törvény azon paragrafusa, amely nem írja elő a visszamenőlegesen megállapított támogatás utáni késedelmi kamat kifizetését – határozott tegnap az Alkotmánybíróság (Ab).
Radovics Csilla, az állammal szemben többször pert nyerő somogyi kismamák jogi képviselője, a beadvány társszerzője úgy fogalmazott: sajnálja az elutasító döntést, de a határozatról csak a testület hivatalos álláspontját megismerve tud érdemben nyilatkozni. A döntés írásos indoklásának kézhezvételét követően azonban megfontolják, hogy európai bírósági fórumon kérjenek jogorvoslatot.
Emlékezetes: Radovics és ügyvédtársa szerint a Legfelsőbb Bíróság júliusban alkotmányellenes jogszabály alapján döntött úgy, hogy csak három évre visszamenőleg, kamatok nélkül jár az anyáknak az elmaradt juttatás. Az ügyvédek azt várták a döntéstől, hogy három- helyett ötéves időtartamra visszamenőleg fizessék ki valamennyi elmaradt juttatást.
*
Indítványuk szerint ugyanis az 1998-ban elfogadott jogszabálynak diszkriminatív az a bekezdése, amely nem írja elő késedelmi kamat fizetését, ha a családtámogatási igény elbírálása után kiderül, hogy azt alaptalanul utasították el, vagy alacsonyabb összegben állapították meg. Az ügyvédek arra számítottak, hogy az elévülési idő tekintetében az Ab egy 1992-es határozata egyértelmű helyzetet teremt a számukra kedvező döntés meghozatalában.
A taláros testület tegnapi döntése szerint az említett paragrafus azonban nem ütközik a diszkrimináció tilalmába. A kifogásolt törvény említett szakasza kimondja: „Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.”
Előzetes számítások szerint az ötéves időtartamra visszamenő juttatás és a kamatok megítélése több tíz milliárdos többletkiadást eredményezett volna az államnak.
Az Ab tegnap azt a beadványt is elutasította, amely szerint alkotmányellenes a törvénynek az ikergyermekek esetén járó gyermekgondozási segély összegét meghatározó szabálya. A testület szerint az alkotmányból nem vezethető le, hogy az állam minden esetben köteles a gyermekek számával arányos gyermekgondozási segélyt nyújtani a családok számára. Az Ab ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy bár döntései azon beadvány alapján születtek, amely vitatja a kismamapótlék kamatok nélküli kifizetését elrendelő bírósági határozatot, az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki az egyedi ügyben hozott bírósági határozatok felülvizsgálatára.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
