Koncert Ábrahám fiaiért

Rendhagyó koncertet szerveztek a múlt héten a Vatikánban. A pápai államban a három egyistenhívő vallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidóság vezetői hallgatták végig a krakkói, az ankarai, a londoni és a pittsburghi filharmonikus zenekar előadását. A koncertet hivatalosan Ábrahám fiaiért rendezték, ez alatt értve az említett három felekezet híveit, akik mind tisztelik közös ősatyjukat.
A kulturális élményt azonban kőkemény tárgyalások, vallásközi megbeszélések előzték meg. Hónapokon át dolgozott az a kétoldalú munkacsoport, amely Izrael két főrabbijából (az askenázi és szefárd irányzat vezetőjéből), valamint számos vezető katolikus püspökből állt. Hozzájuk csatlakozott a pápa kérésére az a több mozlim vezető, akikkel kiegészülve a csoport új alapokra helyezné a vallások együttműködését. „A történelem során a három felekezet, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatokat fény és árnyék egyaránt jellemezte, és sajnos többször átéltünk fájdalmas eseményeket”, mondta a pápa a koncert bevezetésekor. „Ezek a vallások nem fogadhatják el, hogy a világot elszomoríthatja a gyűlölet, és az emberiséget véget nem érő háborúk pusztítják”, tette hozzá az egyházfő. Való igaz, a vallási elemeket is magukban hordozó háborúk is hozzájárultak a mai világ kialakulásához, s ez a tapasztalat is vezetett a háromoldalú tárgyalássorozathoz. A pápa szerint attól függetlenül, hogy a szent szövegeket esetleg máshogy értelmezik, két témában ugyanúgy gondolkodnak: Ábrahámot mindannyian ősatyjukként tisztelik, valamint hisznek a feltámadásban. Ráadásul arról a három vallásról van szó, amelyek az egyetlen Isten létét tanítják, s ez, talán legfontosabb elemként, újabb segítséget ad ahhoz, hogy a résztvevők felvegyék a megbékélés fonalát. A pápa így vélekedett erről a kérdésről: „A zsidók a Mindenhatót az emberi élet védőjeként imádják. A keresztények szerint a szeretet volt az ok, amiért Isten kapcsolatba lépett az emberiséggel, s szeretetet vár el mindenkitől a Földön. A mozlimok számára Isten a legfőbb jó, aki tudja, hogyan töltse el a híveket megbocsátással”.
Bár a koncert egy egynapos tárgyalást zárt le, a folyamat nem most kezdődött. A 2002. tavaszi assisi imanapon tizenegy vallás képviselőjét hívta meg a pápa, hogy Szent Ferenc városában együtt imádkozzanak a békéért. A nagy hatású eseménynek folytatásaként dolgoztak a vallások képviselői azóta is, különös tekintettel a keresztény–zsidó párbeszédre. Izrael a keresztény klubnak tekintett Európai Uniót ugyanis antiszemitának nevezte a közelmúltban, s politikai színtéren a téma folyamatosan napirenden van. Ugyan Európában az egyház és az állam teljesen szét van választva, Izraelben ez koránt sincs így. Mivel zsidó egyház – legalábbis a mi fogalmaink szerint – nem létezik, az állam alapításakor nem foglalkoztak ezzel az akkor még marginális témával. A zsidó vezetők nagy hatalomra tettek szert az évek során az országban, s a vatikáni békekezdeményezéssel van remény arra, hogy rajtuk keresztül a vallásközi párbeszéd hasson a nagypolitikára is.