Eddig négy ország „vallott színt”, azaz nevezte meg jelöltjét a biztosi posztra. Legutóbb például Varsóban jelentették be, hogy Leszek Miller miniszterelnök – az előzetes várakozásoknak megfelelően – eddigi Európa-ügyi miniszterét, Danuta Hübnert javasolja EU-biztosnak. A baltiak is megnevezték már jelöltjeiket. A lettek Sandra Kalniete külügyminisztert, a litvánok Dalia Grybauskaite pénzügyminisztert, az észtek pedig Siim Kallas korábbi kormányfőt delegálják az Európai Bizottságba. Megfigyelők szerint szinte bizonyos, hogy Szlovénia Janez Potochnik Európa-ügyi minisztert javasolja biztosnak.
Csehországban az esélyesek között említik Milos Kuzvart egykori környezetvédelmi minisztert, Pavel Telicka korábbi EU-főtárgyalót, valamint Ivana Janut, a hágai Nemzetközi Törvényszék bíráját. Szlovákiában a bizottsági posztért Jan Figel korábbi főtárgyaló és Ivan Stefanec, a Coca-Cola szlovákiai vállalatának vezetője „verseng” egymással. Máltán a leggyakrabban Joe Borg külügyminiszter, John Dalli pénzügyminiszter és Richard Cachia korábbi főtárgyaló nevét emlegetik. Ciprus várhatóan eddigi külügyminiszterét, George Iacovout delegálja Brüsszelbe.
Romano Prodi, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke már korábban bejelentette, hogy február 20-ig össze kívánja állítani az új biztosok listáját. A „menetrend” szerint az Európai Parlament április közepén hallgatja meg a jelölteket, és az új biztosok – ideális esetben, azaz ha mindenki jóváhagyását elnyerik – május elsejével megkezdhetik munkájukat valamelyik „régi” biztos mellett. Ezzel harmincra növekszik az Európai Bizottság tagjainak száma, ám az EU „kormánya” csak október végéig dolgozik majd ebben a felállásban. Bár ezen időszak alatt az új biztosok nem rendelkeznek konkrét hatáskörrel, szavazati joguk már lesz.
A Romano Prodi vezette bizottság mandátuma október 31-én lejár, a küldő országoknak azonban jogukban áll mostani emberük jelölését a továbbiakban, tehát az újonnan alakuló testületben is fenntartani. Megfigyelők szerint ha az új biztosok nem követnek el komolyabb hibát, akkor számíthatnak arra, hogy az elkövetkezendő öt évben is posztjukon maradhatnak.
***
Tanácstalan magyarok
Minden bizonytalan a magyar biztos személyét illetően. E tanácstalanság nem véletlen, hiszen az általános trendnek megfelelően a szakmai érveket felülírva e kérdést is átszövik a kormányzó párton belüli csatározások.
A legjobb példa erre a talán legfelkészültebb hazai EU-szakértőnek tartott integrációs miniszter, Juhász Endre esete. Posztját sokak szerint eleve azért hozta létre a kormányfő, hogy ezzel ellensúlyozza Kovács László külügyminiszter befolyását. Juhász, akinek Medgyessy Péter ekkor állítólag megígérte a biztosi posztot is, ezzel bekerült a darálóba, s a két erős ember közötti hatalmi harcban fokozatosan erodálódik. Mellette szól mindenesetre, hogy az Európai Bizottság kimondottan szeretné, ha ő lenne a magyar biztos. Így lehet ezzel az SZDSZ is, amely erre az esetre értesülések szerint már kinézte az integrációs miniszteri posztot. A párton belüli verseny alakulásától függ az is, hogy a minden lehetséges helyre pályázó Kovács László (EP-listavezető, köztársasági elnök, biztos) végül a brüsszeli poszton köt-e majd ki.
Felmerült Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter neve is, akinek pozíciói erősek az MSZP-frakció külügyi csoportjában, esélyeit viszont csökkenti Günter Verheugen bővítési biztos célzása, miszerint az ügynöki múlt gátló tényezőként hathat az uniós pozíciók betöltésénél. Fazakas pedig a Mécs-bizottság jelentése után elismerte, hogy a bécsi kereskedelmi kirendeltség titkáraként rendszeresen találkozott „belügyesekkel”, s ebben semmi kivetnivalót nem talál.
Szóba került az igazi PR-embernek tartott uniós nagykövet, Balázs Péter is, aki közismert konfliktuskerülő magatartásával az egymást kiütő jelöltek előtt akár befutó is lehet. Kevés esélyt adnak a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának, Baráth Etelének, míg a korábban e poszt kapcsán is emlegetett Glatz Ferencről manapság nem nagyon esik szó.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
