Lord Elgin hagyatéka

Vissza kell adni a görögöknek a kétszáz évvel ezelőtt eltulajdonított Elgin-márványokat, véli egyre több brit állampolgár egy felmérés szerint. Az Akropoliszról több mint kétszáz évvel ezelőtt vitték el Londonba a görög nemzeti kincsnek számító szobrokat, s azóta Athén mindhiába kéri vissza a műkincseket. Az idény nyáron esedékes nyári olimpia a görögök számára azonban akkor lenne felejthetetlen, ha szobrokban ismét az Akropoliszon gyönyörködhetnének.
Az Elgin-márványok kacifántos története 1801-ben kezdődött, amikor az Oszmán Birodalomba akkreditált brit nagykövet, Lord Elgin engedélyt kapott a szultántól, hogy görög földről az Egyesült Királyságba szállíttassa Akropolisz kincseit. A szultánt egyáltalán nem érdekelte az általa lenézett görögök művészete, és ezért könnyű szívvel lemondott a szobrokról. A görögöket persze nem kérdezte meg senki, ebből fakad a mai napig is tartó vita a britek és a volt tulajdonosok között. Lord Elgin, ha élne, valószínűleg azzal érvelne, hogy ő mindössze az emberiség számára akarta megmenteni az értékeket. Éppen ezért saját zsebéből fizetett háromszáz embert, akik többéves munkával bontották le, és tették szállíthatóvá a gyűjteményt. De mire a szobrok brit földre értek, a lord francia fogságból hazatérve a csőd szélére került, és kénytelen volt áron alul eladni azokat a brit államnak. A műtárgyak ekkor kerültek a British Múzeum falai közé, ahol azóta is a leglátogatottabbak.
Az angolok közül ekkor szinte egyedül Lord Byron híres költő vélte úgy, hogy súlyos vétek volt a márványok „ellopása”, egyik versében meg is emlékezett róla, elátkozva azt a pillanatot, amikor a britek görög földre léptek. A vita azóta is napirenden van, 1940-ben már Churchillt is interpellálták a parlamentben, azt firtatva, hogy mikor adja már vissza a kincseket. A brit külügyminisztérium akkor azt javasolta, hogy a világháború után a szövetséges görögök kapjanak meg néhány darabot a kollekcióból.
Erre mindhiába vártak, az idei athéni olimpia pedig újra felszínre hozta a megoldatlan kérdést. A hellének és egyre több brit is úgy véli, hogy akkor lehetne igazán ünnepelni a nyári játékokat Athénban, ha a görögök nemzeti büszkeségének fontos szobrok is helyükre kerülnének. A görög kormány éppen ezért több mint tízmilliárd forintnyi euróért belekezdett annak a különleges múzeumnak a felépíttetésébe, ahol az Elgin-kincset állítanák ki.
A hellének elszántságát jól jelzi, hogy akár választást is lehetne nyerni azzal, ha a szobrok a helyükre kerülnének. „Tony, szeretnék veled beszélni a márványokról, tudod, jövőre választások lesznek Görögországban. Talán ez segíthet” – súgta Szimitisz miniszterelnök Tony Blair fülébe tavaly nyáron egy brüsszeli csúcstalálkozón, anélkül, hogy észrevette volna, a közelben lévő kamerák élőben veszik a nem publikus közlendőt. A szintén választások előtt álló brit miniszterelnök azonban nem is nagyon tud, és nem is nagyon akar belefolyni az ügybe, azért, mert a fő felelős British Múzeum független kurátorai hallani sem akarnak a visszaadásról, s még a kölcsönadást sem támogatják. A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatívok, egyáltalán nem értenek egyet a visszaszolgáltatással, éppen ezért kicsi a valószínűsége annak, hogy nyáron Athénban pompázzanak az értékek.
A történet pikantériája, hogy a már említett épülő görög múzeum sem valószínű, hogy elkészül a nyári játékok idejére, s mint egy görög publicista cinikusan megjegyzi: akkor egyesülhetne az Athénban és a Londonban lévő kettészakított kincs, ha az Akropoliszt hajóra tennék, és a brit fővárosba szállítanák.