A múlt év decemberében született kormányhatározat szerint a Medgyessy-kabinetnek ma döntenie kell, majd megállapodnia az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vel arról, miként kapcsolja be – az Európában egyedülállóan méregdrága – M5-ös sztrádát az országos matricás díjszedési rendszerbe. Mint ismert: Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, illetve Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Postabank privatizációja után közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a Postabankért kapott 101 milliárd forintos vételárat az M5-ös autópálya továbbépítésére kívánják fordítani.
Ha a megbeszélések nem hoznak eredményt, akkor e hónap végéig ki kell terjeszteni a tárgyalásokat az AKA részvényeinek megvásárlására. Ez esetben az állam egészben vagy részben szerezné meg a cég papírjait. Ugyanakkor a kormányhatározat már azzal számol, hogy nem a cég építi tovább a sztrádát, holott az AKA-nak a múlt év végéig opciója volt az út továbbépítésére. A közlekedési miniszternek pedig el kell indítania a közbeszerzési eljárást az M5-ös Kiskunfélegyháza–Szeged közötti szakaszának építésére. A határozat szerint olyan pénzügyi megoldást kell majd választani, amely – az ESA 95 szabályai szerint számítva – nem növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot.
A kormány a 2002-es parlamenti választások óta folyamatosan ígéri a matrica bevezetését az M5-ös autópályán. Eddig azonban csupán annyira futotta, hogy a részvénytársaság tulajdonosainak engedményt adtak. A társaság folyamatosan – legutóbb 5,5 százalékkal – emelheti tarifáit. Hosszú távon megoldást jelenthet a koncessziós jog visszavásárlása, erre azonban, úgy tűnik, nincs meg a fedezet. Ha Európa legdrágább sztrádáján nem csökkennek a díjak, akkor civil szervezetek, önkormányzati képviselők, fuvarozók, továbbá magánszemélyek tartanak demonstrációt e hónap végén az M5-ös autópályán, továbbá a környékbeli főútvonalakon.
Erre azért szánták el magukat, mert a magas sztrádadíj miatt a forgalom döntő része a településekre özönlik, aminek következtében nő a balesetveszély, a környezetszennyezés, továbbá – és nem utolsósorban – az itt élők versenyhátrányba kerülnek más régiók lakosaival szemben.
Sokan úgy vélik, a jelenlegi kormánynak lenne kötelessége az
M5-ös-probléma megoldása. Emlékeztettek rá, hogy bár a konceszsziós szerződést még Schamschula György közlekedési miniszter idején kötötte az állam az AKA Rt.-vel, a Horn-kormány idején Lotz Károly szakminiszter írta alá a módosításokat. Ezek következtében a vállalat a magas díjak miatt elmaradó forgalom ellenére gazdaságilag „nyerő” pozícióba került. Ugyanis a kormány – az alacsony forgalom miatti veszteségek után – az adófizetői forintokból árnyékdíjat fizet, s a cég a korábban megépült szakaszokat is bevonhatta az útdíjas rendszerbe. Sokak számára felfoghatatlan és érthetetlen része volt a megállapodásnak, hogy a sztrádával párhuzamos utakat nem lehet bővíteni. A baloldali kormány most ismét megsegítette a céget, s az rt. állami garancia mellett kedvező kamatozású refinanszírozási hitelhez juthatott, amivel a társaság ismét kedvező pozícióba került. Hogy milyen megoldás születik, azt ma még nem lehet tudni, ráadásul a Horn-kormány alatti vállalások miatt a cég nem érdekelt a változtatásban. Az AKA Rt. illetékesét lapzártáig nem tudtuk utolérni, a gazdasági tárcánál pedig azt közölték: a döntést a kormány jelenti majd be.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
