Az egyetem fontosságáról Albert Sándor, az MKP parlamenti képviselője beszélt, aki kormánybiztosként, azaz ideiglenes rektorként vezeti az új intézményt, s építi ki azt kollégáival, hogy a törvénynek és a terveknek megfelelő módon szeptemberben fogadhassa az első diákokat.
A felvidéki magyarság körében a diplomások aránya feleannyi, mint az országos átlag, s Szlovákia egyetemein ma is kisebb a magyar hallgatók aránya, mint a többségi szlovákoké, vagy más kisebbségeké, ami továbbra is a lemaradást fokozza. Ennek egyik következménye, hogy a magyarok lakta vidékeken a legnagyobb a munkanélküliség, ennélfogva a szegénység is nagyobb mértékű, mint az ország más területein.
*
Albert Sándor szerint ezen mutatók és folyamatok is igazolják, hogy szüksége volt a felvidéki magyarságnak egy önálló felsőoktatási intézményre, bár a több mint félmilliós közösségnek e negatívumok nélkül is járt volna az önálló egyetem, ha lett volna politikai hajlandóság.
Mindkét politikus emlékeztetett arra, hogy a Selye János Egyetem létrejötte nemcsak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) céljainak, a magyarság vágyának a beteljesedése, hanem a szlovák kormány programjának a megvalósulása is, minthogy 2002-ben az új Dzurinda-kormány kiemelt feladatként határozta meg a magyar felsőoktatási intézmény megalakítását.
Az egyetemavató ünnepségen az MKP vezető politikusain kívül megjelent Martin Fronc szlovák oktatási miniszter is, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy a felvidéki magyarság szerves része a szlovákiai társadalomnak, s ahhoz, hogy szülőföldjét hazájának tekinthesse, meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek nyomán fejlődhet, erősödhet, s részt vállalhat az ország további fejlesztéséből. Fronc szerint az egyetem ezt a feladatot is jelenti. Magyar Bálint, a magyar küldöttség vezetője ünnepi beszédében ígéretet tett az új intézmény támogatására. Elmondta azt is, az uniós csatlakozást követően mind a szlovákiai, mind a magyarországi fiatalok előtt megnyílik az út bármely ország bármely egyetemére, ezért a révkomáromi intézménynek nagyon jó színvonalúnak kell lennie, hogy versenyképes legyen. A magyar miniszter az egyetem vezetőinek arra is felhívta a figyelmét, hogy a révkomáromi intézmény legnagyobb vetélytársai éppen a magyar egyetemek és főiskolák lesznek, ezért arra biztatta őket, keressenek kapcsolatokat a magyarországi partnerekkel, s igyekezzenek sajátos arculatot kialakítani. Végezetül annak a bizalmának adott hangot, hogy a Selye János Egyetem nemcsak kiváló oktatói és tudományos központ lesz, hanem a tolerancia és a humanizmus letéteményese, valamint a szlovák és a magyar nemzet közeledésének, a közös célok elérésére tett erőfeszítések egyik fontos állomáshelye is.
– Bízvást mondhatom, hogy nem éltünk vissza a szlovákiai magyar választók által ránk ruházott hatalommal, hanem ellenkezőleg: élve e hatalommal, megteremtettük a Selye János Egyetem létrehozásának lehetőségét – mondta Révkomáromban szombaton Bugár Béla. Az MKP elnöke, a szlovák parlament alelnöke az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: – Érzésem szerint nemcsak egyszerűen magyar egyetemet teremtettünk, hanem letettük a szlovákiai magyarság szellemi felemelkedésének egyik fontos talpkövét, s talán nem túlzok, ha azt mondom, az oktatási önrendelkezés jelentős pillérét is.
A Selye János Egyetemen az elképzelések szerint szeptemberben mintegy háromszáz diák kezdi meg tanulmányait, százötvenen a közgazdaság-tudományi karon, százharmincan a pedagógiain, húszan pedig a teológiain, ami egészen pontosan reformátusi lelkészképzést jelent. A végcél az, hogy évente mintegy kétezer diák tanuljon az egyetemen, amely a későbbiek során szívesen látja falai között az észak-magyarországi fiatalokat is. Az oktatás nyelve a magyar lesz, de szlovákul, angolul és németül is szándékoznak előadásokat, szemináriumokat tartani az egyetemen. Albert Sándorék elképzelése szerint ugyanis a közgazdaság-tudományi karról olyan diákokat szeretnének kibocsátani, akik minimum „háromnyelvűek”, azaz magyarul, szlovákul és egy világnyelven lesznek képesek kommunikálni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
