Marad-e a kiadási plafon az EU büdzséjében?

Napokon belül eldől, hogy az EU-büdzsé nettó befizetői által szorgalmazott szűkös pénzügyi terv valósul-e meg 2007 és 2013 között, vagy marad a mostani kifizetési szint. Jelenleg a nyugati közösség összesített bruttó nemzeti jövedelmének 1,24 százaléka áramlik a brüsszeli kasszába. A „nagyok” azt akarják elérni, hogy a plafon ne haladja meg az egy százalékot. A tíz új belépőre vonatkozóan egyébként mielőbb korrekciós költségvetést kell jóváhagynia Brüsszelnek.

Értesüléseink szerint az Európai Bizottság kompromisszumot javasol az uniós költségvetés ügyében a rebellis tagállamok számára; az ezzel kapcsolatos ülést január 26-ra hívta össze a brüszszeli testület. Az említett javaslat lényege, hogy az EU-büdzsé végösszege csak a következő tervidőszak végére, azaz 2013-ra érné el a nyugati közösség bruttó nemzeti jövedelmének 1,24 százalékát.
Megírtuk: Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Ausztria azt javasolja, hogy 2007 és 2013 között a kifizetés szintje ne haladja meg a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének egy százalékát. A jelenlegi kiadási plafon ezzel szemben 1,24 százalék, az Európai Unió ugyanakkor ennyit még ténylegesen nem is költött a tagállamokra. Tavaly például 0,98 százalékra zuhant vissza a kifizetések összege a bruttó nemzeti jövedelem arányához képest.
A „nagyok” által szorgalmazott nadrágszíjszorításnak alapvetően két oka van. Részint az EU-büdzsé nettó befizetői megunták, hogy ők „termelik” ki a közös költségvetés 80 százalékát, részint a felsorolt országok gazdaságai is recesszív környezetben vannak. Ismert, hogy az EU legnagyobb befizetője Németország, ám a brüsszeli kassza legfőbb kedvezményezettje Spanyolország és Görögország. Németország egymaga állja a kiadások 22 százalékát, míg a franciákra 14,5 százalék jut. Igen tekintélyes Nagy-Britannia teherviselése is: London vállalja át ugyanis a költségek csaknem 12 százalékát. Tény, hogy a pénzcsap elzárásával fenyegető országok nehézségekkel küzdenek, így talán érhető: nem könnyű több pénzt kipréselni belőlük. Németország esetében például az idei évre tervezett bővülés mértéke 1–1,5 százalék, de nem túl fényesek a francia kilátások sem: Párizs 2004-re 1,7 százalékos gyorsulást remél. Nagy-Britanniában pedig a GDP növekedésének üteme 2004-ben várhatóan 2 százalék lesz. A nettó befizetők felvetése azonban jogos vitákat váltott ki, hiszen elképzelésük megvalósulása a közösség előtt álló feladatok, többi között a tíz új tagállam „felfejlesztésének” radikális visszafogását jelentené.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatosan többször is kifejtette: az unió jövőjét tekintve kötelességének tartja, hogy megvédje azt a rendelkezésére álló források bármiféle reálértékben való csökkentésétől.
Az EU jövő évi költségvetése a 2003-as végösszeghez képest egyébként mindössze 2 százalékos növekedést tesz ki, így a nyugati közösség eddigi történetének legnagyobb bővítése semmilyen pénzügyi megrázkódtatást nem okoz majd Brüsszelnek. Az uniós kifizetések 2004-es végösszege folyó áron számolva 99 724 milliárd euró lesz, szemben a tavalyi
97 502 milliárddal. A növekedés mértéke tehát alig haladja meg a 2 százalékot. Az említett tervszám természetesen már tartalmazza a tíz csatlakozó országnak juttatható támogatásokat is. A belépőkre vonatkozóan azonban Brüsszelnek még a napokban korrekciós költségvetést kell jóváhagynia.
***
Pénz csak pályázat útján.
Optimista számítások szerint Magyarország 2004-ben hozzávetőleg 120 millió eurós többlettel zárhatja tagságának első – kilenc hónapból álló – esztendejét. Az ismert tervszámok alapján 2004 és 2006 között összesen 3 milliárdnál több euró uniós térségfejlesztési, azaz strukturális és felzárkóztatási támogatásra pályázhat hazánk. Az eddigi pályázati tapasztalatok szerint jó eredmény lesz, ha ennek az összegnek a felét sikerül megkapnunk.