Az egykori Közös Piac tagországaira vonatkozó, 1957-ben létrejött római szerződés külön is rendelkezik arról, hogy „a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme” érdekében a tagállamok saját jogszabályaikkal nemzeti korlátozásokat, tilalmakat állíthatnak fel. A kulturális javakkal kapcsolatban az EU-szabályozás két alappilléren nyugszik: az államközösség határán kifelé irányuló műtárgyforgalom ellenőrzésén, s az egyes tagállamok nemzeti kulturális örökségének kölcsönös védelmén.
Tekintettel arra, hogy az unió egész területe a vámot illetően közös, az EU szempontjából kiviteli engedélyezésről csak a külső határokon lehet szó, azaz amikor egy műtárgyat kiszállítanak az államközösségből. A szabályozás műtárgytípusok szerint 15 csoportot különít el, a kiviteli engedélyezést az adott darab korától és pénzbeli értékétől teszi függővé. Festmények esetében például csak az 50 évnél régebbi és 150 ezer eurónál értékesebb alkotásokat kell engedélyezésre bemutatni. Magyarországon a vonatkozó EU-feladatok ellátására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt jelölték ki.
Az unión belüli vámközösség miatt két tagállam közös határán nincs határ- és vámellenőrzés. Amennyiben a nemzeti szabályozás megszegésével történik műtárgy kiszállítása az egyik tagállamból a másikba, az EU-szabályozás meghatározott eljárás keretében rendelkezik a darab visszaszolgáltatásáról.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
