Meggyanúsították a rendőrtisztet

Gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség tegnap Molnár Csabát, az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjét. Az alezredest vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és államtitoksértéssel gyanúsítják – a gyanúsítással kapcsolatban a rendőrtiszt védője ellenvetéssel élt. A nyomozó hétfőtől szakmai referensként dolgozik a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságon.

Vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Molnár Csaba alezredest a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal – közölte Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő. Hozzátette: az alezredes és védője a gyanúsítással kapcsolatban ellenvetéssel élt, amelyet az ügyészség a törvényes határidőn belül elbírál. Zamecsnik Péter ügyvéd a rendőrtiszt három és fél órás meghallgatását követően kijelentette: „Az ügy államtitkot képez, ezért még azt sem mondhatom el, hogy mivel gyanúsítják védencemet.”
A rendőrtiszt csak annyit közölt: „Végeztem a munkámat, és amiről kellett, jelentést írtam.” Molnár Csaba úgy tudja, hogy a vizsgálat idején referensként dolgozik tovább az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán (SZBEI).
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője lapunknak elmondta: Molnár Csaba január 12-től Liszka Károly ezredes, az SZBEI helyettes vezetőjének szakmai referense lesz, megbízatása hat hónapra szól.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a nyomozó a pénzmosások jogi hátterével foglalkozik majd, az ellene folyó eljárást pedig több évtizedre titkosították.
Lapunk rendőrségi forrásokból származó információi szerint Molnár Csaba pénzmosással gyanúsított szír állampolgároktól néhány alkalommal kis értékű ajándékokat fogadott el, illetve egy vacsora alkalmával ő is megajándékozta őket márkás itallal. Egyes jogi szakértők szerint azonban ez a körülmény nem lenne elegendő a nevezett bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanújához. Bíró Tamás, aki a hatvanmilliárd forintos pénzmosási ügy szír terheltjeinek védelmében közreműködik, elmondta: a vesztegetés tényállása akkor valósul meg, ha a gyanúsított anyagi juttatás ellenében előnyt kér, vagy előnyhöz juttat másokat. Az ügyvéd hozzátette: a hivatali visszaélés esete akkor áll fenn, ha a terhelt hivatali hatalmával visszaélve jogtalan hátrányt okoz vagy szerez.
Molnár Csaba osztályvezetőként aktívan részt vett a K&H-ügy nyomozásában is. Salgó László országos főkapitány a Magyar Nemzet december 2-án megjelent cikke, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal utóbb az ORFK vezetőjéhez eljuttatott „szigorúan titkos” minősítésű összefoglaló jelentése alapján rendelt el belső vizsgálatot az alezredessel kapcsolatban. Beszámoltunk róla, hogy a nyomozó – információink szerint – az elfogadhatónál és a normálisnál sokkal mélyebb kapcsolatot tartott fenn a pénzváltókkal.
Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár december 3-án kijelentette: az egész ügy jellegénél fogva államtitkot képez, „következésképpen az erre vonatkozó bármilyen szóbeli vagy írásos adat, illetve kommunikáció szigorúan titkos minősítésű”. A Nemzetbiztonsági Hivatal jelentése alapján egyébként nyomozás folyik a BRFK-n is: a gyanú szerinti hatvanmilliárd forintos pénzmosási bűncselekménynek tizenegy gyanúsítottja van, közülük öten előzetes letartóztatásban vannak, esetükben a bíróság további hatvan nappal meghosszabbította a korábban elrendelt kényszerintézkedést.